Csendesség

„Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak ugyan megütközés, a pogányoknak pedig bolondság, de maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek egyaránt az Isten ereje és az Isten bölcsessége. Mert az Isten „bolondsága” bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége” erősebb az emberek erejénél.” (1Kor 1,23-25)

„A böjt Urát megismerő ember rájöhet arra, hogy a kegyelmi ajándékok nem magas polcokon vannak, amelyekért fel kellene kapaszkodni, hanem az alacsonyabb helyeken, ahová mélyebbre kell hajolnunk értük” – Fekete Károly püspök gondolatai böjt első vasárnapjára.  

„Tegyünk meg mindent azért, hogy messze a karácsonyi időszakon túlra zengjen az angyal-ének üzenete: Dicsőség a magasságban Istennek!” – Fekete Károly püspök gondolatai 2023 karácsonyára.

Egyházi és világi vezetők közösen gyújtották meg az első gyertyát a város koszorúján Debrecen főterén. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Ézsaiás könyvének 55. fejezete alapján osztotta meg adventi gondolatait a jelenlévőkkel. Áhítata alább olvasható. 

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai a reformáció kezdetének 506. évfordulója kapcsán.

„Áldott az a kenyér, amelyik találkozik a Jézus kezével és indulatával” – Fekete Károly tiszántúli püspök gondolatai az újkenyér ünnepére.

„Milyen kenyér kell? Ami az áldás, gondviselés íze és jele? Ami keserűvé válik a szájban, mert békétlenség, megpróbáltatás hamujával fűszerezett? Ami megelégedettség és jó helyen állás falatja?” – Kocsis Áron hajdúnánási lelkipásztor, a Kőrösi Csoma Sándor Református Gimnázium hitéleti-igazgatóhelyettesének gondolatai a mindennapi kenyér valóságáról. Az új kenyér ünnepére készülő sorozatunk következő része.

„A kenyér nem kő-válasz, az el-nem-fogadás csupán a maradék, s mégsem maradunk éhen – senki” – Kovács Krisztián lelkipásztor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanárának imádság-költeménye a mindennapokról, a betevő falatról és háláról. Az új kenyér ünnepére készülő sorozatunk első része.

Pünkösd ünnepe azt üzeni, hogy az egyház Ura nem magányos keresztyéneket akar maga mellett tudni. Krisztus Lelke betagol a gyülekezet közösségébe. Az egyház ideje a végidőkig tart, és ez a Krisztushoz kötöttség korszaka. Az egyház létmódja a gyülekezet, a közösség megtapasztalásának a helye. Így részesedik Krisztusban és az Ő jótéteményeiben, irányításában országa szolgálatára. Megjelenési formája az istentisztelet, ahol megszólal a nyilvános hitvallástétel énekben, imádságban, igehirdetésben és tanúságban, ahogy az az első gyülekezetben is volt:

A mennybemenetel ünnepe az üdvtörténeti ünnepek hamupipőkéje. Elhanyagolt, színét vesztett, árvácska, pedig különleges jelentősége van.