Csendesség

Az első húsvét hajnalán az Élő Isten a legkorábban érkező a Jézus sírjához. Ő nem temetni, hanem talpra állítani jön. Nem szöktet, hanem szabadít. Nem sírrabló, hanem sírból feltámasztó Atya. Az Élő Isten nem engedi Fiát múmiává tenni, eszmévé vagy dogmává merevíteni. A feltámadás minden fogalmat szétrepesztő, a szókészletünket túlszárnyaló esemény, amit szem nem látott, fül nem hallott és ember szíve meg sem gondolt, olyan távlatokat hordoz.

„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?“ (Mt 27,46): Nagypéntek leghangosabb kiáltása hasított bele a Golgota sötétjébe és rémületébe.

Visszafordíthatatlan a tömeg sodrása, és visszafordíthatatlanul eltökélik a főpapok és az írástudók, hogy elveszejtik Jézust: már csak a mód megtalálása hiányzik. De tudjuk, hogy ezt is kimódolják… A rövidzárlatos megoldások csapdájába esnek. Csupán lokálisan gondolkodnak: megoldani az égető saját kérdéseket.

Isten Krisztusban megjelent dicsősége helyre állítja a világlátásunkat, hogy ne csak a félelem világát lássuk, hanem legyen bátorságunk az isteni jóakarat embereivé válni.

Ézsaiás próféta tanításaiból üzen idei adventi üzenetében Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.

„Az ígéret lényege, hogy bármi történik velünk, az benne van az Ő szeretetében.” Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke adventi gondolatai.  

Reformációs jelmondat lett Ézsaiás próféta szavaiból (Ézs 40,8b), amely Péter első levelében is megismétlődik: „Verbum Dei manet in aeternum” – „Isten Igéje örökre megmarad.” (1Pt 1,25) Ez a hitvallásos mondat ott olvasható a reformáció debreceni emlékművén is, ahol az úrasztalán a nyitott Szentírás bronz oldalpárja ezt az idézetet tartalmazza.

Dr. Fekete Károly püspök 2022. augusztus 20-án elhangzott kenyéráldó áhítata.