„A jó hír, hogy Isten rendet tud rakni, a békétlenségben békességet tud adni. Fiát, Jézus Krisztust azért küldte el, hogy mi békességben éljünk.” – Lakatos Illés gondolatai december tizennegyedik reggelére.
„Krisztus önmagát adta azért, hogy ezek a létező (és továbbra is megmaradó) különbségek többé ne válasszanak el.” – Ledán István gondolatai december tizenharmadikára.
„És reménykedik és bízik a mai világ embere is, hogy mélységei, elesett volta, betegségei mélyén nem marad egyedül.” – Gellén Máté gondolatai december tizenkettedikére.
„Evés előtt imádkozunk, finom, csak közben azon gondolkozom, miben változik most a feladatom emberként. Anyaként.” – Kapás Csilla gondolatai december tizenegyedik reggelére.
„Új világot azonban csak akkor várhatunk, ha ez a várakozás arra irányul, aki legyőzte e világot és megteremtheti az újat.” – Koós Csaba Levente gondolatai advent második vasárnapjára.
„De a krisztusi, a földön túli, a mennyei béke örökkévaló. Valami hasonló isteni, onnan felülről érkező békére vágyunk, s készülünk annak fogadására.” – Kovács Tímea gondolatai december kilencedikére.
„Az ő rendelése szerint a nép, amely sötétben jár, és a sötétségben szemlélődik, egyszer csak világosságot lát.” – Koi Ágnes gondolatai december hatodikára.
„Isten békessége nem ilyen. Nemcsak pár pillanatra szól és nem csupán elfedi a bennünket körülvevő világ zaját.” – Farkas Zsuzsanna gondolatai december ötödik reggelére.
