Kerületi

„…ha tehát mást tanítasz, magadat nem tanítod? Aki hirdeted, hogy ne lopj, lopsz? Aki azt mondod, hogy ne paráználkodj, paráználkodsz? Aki utálod a bálványokat, templomrabló vagy? Aki a törvénnyel dicsekszel, a törvény megszegésével gyalázod az Istent? Bizony»miattatok káromolják az Isten nevét a pogányok között«, úgy amint meg van írva.” (Róm 2,21-24) Pál szavaiból kitűnik, hogy Isten számára sokszor nem vagyunk jó reklám és hasznos ajánlás. A tisztelet felkeltése helyett nemegyszer hozunk rá gyalázatot. Keserű a megállapítás és keserves meghallani: „Bizony miattatok káromolják az Isten nevét a pogányok között.” Ebben a legsúlyosabb szó amiattunk, amely azt jelzi, hogy újra és újra okot adunk erre. Az okok listáján ugyanazok a vádpontok szerepelnek, mint az ószövetségi nép esetében: lelki gőg, hamis öntudat, felfuvalkodottság.

Reformációi istentisztelettel kezdődött a hálaadó ünnepség Mezőtúron a helyi Református Kollégiumban. Az alkalmon a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét.

Az Immánuel Otthon története, ahol hetvenhat, többségében halmozottan fogyatékos gyermeknek és fiatalnak nyújtanak magas színvonalon komplex szolgáltatást, valamint a gyermekek által készített különleges ének-zenei és tánc program nagy hatást gyakorolt a vendégekre. Vad Zsigmonddal, az egyházközség lelkipásztorával, a Debreceni Egyházmegye esperesével folytatott beszélgetés során a gyülekezet további széleskörű missziói tevékenységébe nyertek betekintést. Az egyházközség és az egyházmegye gyülekezeteinek kihívásai – úgy, mint a fiatalok elérése, vagy a megnövekedett társadalmi elvárások - a vesztfáliai egyház aktuális kérdéseivel csengenek össze, buzdítva a két egyházat a gyülekezeti szintű együttműködésre és közös válaszkeresésre.

Mészáros Barna Pétert, a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet lelkészét elismerésben részesítették munkájáért.

A Zsinat Teológiai és Tanulmányi Bizottsága a Zsinat határozata értelmében írásos anyagok közreadásával segíti az egyházi és társadalmi megbékélés folyamatát. A határozat értelmében a zsinat 2011-et a megbékélés és kiengesztelődés hét éves ciklus kezdő évévé nyilvánította és javasolta, hogy minden év október 23. és november 4. közötti vasárnapon illetve az 1956-os forradalom emlék-istentiszteletein kerüljön sor a múlt vétkeiért való felelősségérzet és a megbékélés tematizálására.

Az alapkövet Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök és Kósa Lajos Debrecen polgármestere tette le. A munkálatok elkezdését előzetes felmérés előzte meg, amely szerint az ott élő emberek közül több mint kétszáz család szívesen tartozna az új gyülekezethez.

Szabó Magda írónő halála után néhány tisztelője összefogásával, köztük Tasi Gézával az írónő hagyatékának örökösével alakult meg a Szabó Magda és Szobotka Tibor Emlékéért Alapítvány, amely az író-házaspár szellemi hagyatékát kívánja gondozni. Az alapítvány célja, hogy Szabó Magda kötődésének szeretett „hazájával” Debrecennel, a református egyházzal és az egykori iskolájával, a Dóczy Gimnáziummal közösen ápolják Szabó Magda emlékét.

„Először azt gondoljuk, az önkéntes munkával áldozatot hozunk másokért, majd rájövünk, hogy mi gazdagodunk ezáltal” –mondta P. Tóthné Szakács Zita Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Női Bizottságának elnöke szombaton, a Debrecen Füredi úti templomban szervezett találkozón.

Az ifi napot október 1-jén rendezték meg, az alkalomra 12 és 25 év közötti fiatalok érkeztek az egyházmegye különböző gyülekezeteiből. A rendezvényt Vad Zsigmond nyitotta meg, az esperes beszéde után Bóna Zoltán, az ökumenikus tanács főtitkára köszöntötte a fiatalokat.

Bóna Zoltán református lelkész, a Magyarországi Ökumenikus Egyházak Tanácsának főtitkára, október másodikán, a Debreceni Református Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten igehirdetésében arról szólt, hogy az ember nem lehet a teremtés kárára, az embernek tudnia kell, hogy ő is egy, Isten teremtményei közül.