Közösen újít meg hat templomot a Királyhágómelléki- és a Tiszántúli Református Egyházkerület

A székelyhídi református templomban 2025. október 7-én rendezett projektindító eseményen Bogdán Szabolcs királyhágómelléki püspök utalt arra, hogy a Bibliaolvasó Kalauz alapján az elmúlt hetekben sokan olvasták a Szent Sátor megépülésének történetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy Isten pontosan elmondta Mózesnek, hogyan kell azt elkészíteni, a nép pedig megvalósította a tervet.

Bogdán Szabolcs, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke

„Mindenki azt tette, amire Isten elhívta. Noha Ő kirendelte az anyagiakat és a hozzáértő embereket is, ez nem jelentette azt, hogy a nép karba tett kézzel ült volna, hiszen megragadta őket is az Isten Lelke. Voltak, akik ácsmunkát végeztek, mások takácsmunkában vettek részt, voltak, akik adakozással segítettek, és sokan használták az Úrtól kapott szakértelmüket” – fogalmazott Bogdán Szabolcs, aki párhuzamot vont ezen építkezés és az induló projekt között, kiemelve, hogy utóbbiban is hozzáértő szakemberek vesznek részt, akik a tervek készítésében, a pályázatírásban, vagy más területen, ki-ki lehetőségeihez mérten segítette, segíti a munkát.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a 16. zsoltár ötödik és hatodik versét olvasta fel, majd felidézte, hogy számára – református lelkész gyermekeként – mindig is több volt a templom, mint egy épület. Kijelentette, hogy a magyarországi reformáció őshazája a tiszántúli, erdélyi területeken volt, így itt különösen fontos, hogy ez a „kies örökség”  tovább éljen.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

„Ezek a templomok nemcsak a hely szellemét, a genius loci-t őrzik, hanem a spiritus loci-t, a hely lelkiségét, a kegyességet is. Azért fontos, hogy újra régi pompájukban ragyogjanak, mert a lelkünket emelik fel Istenhez, aki a kies örökséget tudja adni” – tette hozzá Fekete Károly, azzal zárva gondolatait, hogy a templom mindig a láthatatlanra mutat, fölfelé, arra az Istenre, aki a mi végső örökségünk.

A rendezvényen beszédet mondott Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. A politikus kiemelte, hogy az 565 éves székelyhídi templom, amely a projektindító rendezvénynek helyet adott, igazolja azok hitét, akik annak idején nemcsak maguknak, hanem az utánuk következő nemzedékeknek is építették az Isten házát.

Szabó Ödön, romániai parlamenti képviselő (RMDSZ)

„Mi is bizakodunk, hogy olyan generációt nevelünk, amely a templomokat a következő évszázadokban is arra a célra használják, amellyel épült” – utalt arra, hogy a világ több pontján zajlanak templombezárások, vagy éppen új funkciókat kapnak ezek az épületek. Hangsúlyozta a határon átívelő kapcsolat jelentőségét is, ami lehetőséget ad arra, hogy a történelmi okokból, kényszerűségből kettészakadt egyházkerületek újra összekapcsolódjanak.

A projektindító alkalmon részt vett Kiss András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat képviselője is, aki úgy fogalmazott, hogy bár az európai uniós támogatás a magyar és a román kormányt köti össze, a projekt valójában egy magyar-magyar együttműködés. Arról is említést tett, hogy Románia schengeni övezethez történt csatlakozása óta a két ország közötti határ lényegi megszűnése azt is szimbolizálja, hogy szabadon, fékezés és félelem nélkül lehet átkelni és együtt gondolkodni is.

Kiss András vármegyei önkormányzati képviselő, SZSZBVK

A projekt részleteit Deák Attila, a Tiszántúli Református Egyházkerület fejlesztési csoportvezetője ismertette, aki hangsúlyozta, hogy a hat templom felújítása illeszkedik a Középkori Templomok Útja tematikus turisztikai útvonal fejlesztésébe. Ez 2008-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat kezdeményezésére jött létre, négy évvel később csatlakozott a két egyházkerület is, azóta az egész Felső-Tisza-vidéken számos beruházás valósult meg, elsősorban református templomokat érintően. A most induló projekt a hat templom felújítása mellett az információs táblarendszer bővítését, tudományos kutatások folytatását és marketing célú finanszírozást is lehetővé tesz.

Deák Attila fejlesztési csoportvezető, TTRE

Az Interreg ROHU 00532 azonosítószámú projekt részeként a csengeri templom veszélyeztetett tetőszerkezetének stabilizálása, a vámosatyai templom freskóinak felkutatása és a kölcsei templom több, mint tíz éve tartó felújítása fejeződhet be.

A projektindító esemény képekben:

Tiszántúli Református Egyházkerület