Beszámolókról és személyekről döntött az egyházkerület közgyűlése
Az egyházkerület helyettes lelkészi főjegyzőjének áhítatával kezdődött a közgyűlés 2024. november 16-án esedékes második napja. Ferenczi Pál a római levél tizenkettedik fejezetének első két verse alapján azt helyezte a döntéshozók szívére, hogy az Isten tisztelete legyen észszerű.
„Teljes életünkkel tiszteljük Istent, ne csak időszakos lelki állapot legyen az istentisztelet. Ellen kell állnunk a sátánnak, aki sokat ígér, de a bűn rabszolgájává akar tenni” – fogalmazott Ferenczi Pál.
Ferenczi Pál, helyettes egyházkerületi lelkészi főjegyző
Hozzátette, hogy a bűneset miatt az ember képtelen Istent az Ő segítsége nélkül megtalálni, de a Mindenható megkönyörült rajtunk, és felismerhetővé tette magát számunkra. Végezetül elmondta, hogy a jó és a rossz felismerésének képessége Isten ajándéka az Őt elfogadók számára.
A hálaadás jegyében
A tárgysorozat Fekete Károly püspöki jelentésének második részével folytatódott. Az egyházi vezető az október 12-i közgyűlési ülésen a 450 éve született Szenci Molnár Albertről emlékezett meg, ezúttal pedig az elmúlt egy év történéseit foglalta össze. Hálával tekintett vissza a tavaly lezajlott presbiterválasztásra, amely során az egyházkerület minden anyagyülekezete ki tudta állítani a megfelelő számú jelöltet, a megújult presbitériumok átlagéletkora pedig fiatalodott. A legnagyobb örömök között említette, hogy Szeged Béketelep városrészén új gyülekezet plántálása kezdődött el. Külön kiemelte a hátrányos helyzetű régiókban zajló lelki munkát: Bodaszőlőn és Debrecenben erősödik a cigánymisszió, Kántorjánosiban pedig „mintaiskola program” kezdődött el a helyi egyházközség vezetésével.
Fekete Károly részletesen beszámolt a 2023 őszétől 2024 őszéig tartó időszakban befejeződött, vagy jelenleg is zajló infrastrukturális fejlesztésekről, kiemelve a turisztikai eredményeket.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
„»Gyertek és lássátok Isten tetteit!« – mondja a 66. zsoltár, amely felhívás különös jelentőséggel bírt az egyházkerület turisztikai pályázatainak megvalósítása során. Különösképpen az ötödik vers első szava lett hangsúlyos: gyertek! Ennek jegyében januárban komplex turisztikai kínálatot jelentettünk be, aminek eredményeként október végéig több mint 47 ezer látogatót regisztrálhattunk a GINOP-pályázatban érintett hat felújított templomban” – utalt a püspök a kismarjai, létavértesi és szatmárcsekei templomokra, valamint Debrecenben a Kistemplom, a Verestemplom és az Egyetemi Templom korszerűsített épületeire.
Az oktatási vonatkozású beruházások kapcsán kiemelte, hogy minden, az egyházkerület által fenntartott intézményben történt valamilyen fejlesztés az elmúlt tizenkét hónapban, ezeken felül további mintegy húsz helyszínen épült, bővült vagy újult meg bölcsőde, óvoda és iskola.
Az egyházmegyei támogatásokról szólva elmondta, hogy 130 gyülekezet részesült a 400 millió forint összértékű pályázati segítségből, továbbá az országos egyház által fel nem használt állami támogatásból a Tiszántúli Egyházkerület 706 millió forintot kapott, ami 88 gyülekezeti és négy egyházkerületi felújítási terv megvalósítását teszi lehetővé.
Jövőbe mutató beszámoló
Fekete Károly beszámolója zárásaként két kezdeményezést jelentett be. Elsőként azt a célt fogalmazta meg, hogy a vallásturisztika missziói munkaággá váljon az egyházkerület számára. Ennek alapjául szolgál a folytatódó örökségvédelmi program, új látogatóközpontok kialakítása, további szálláshelyek megvalósítása, valamint kerékpárosbarát fejlesztések végrehajtása.
„2025-ben elindítható lesz a Tiszántúli Református Egyházkerület kerékpáros zarándokprogramja, aminek keretében elsősorban református gyülekezetek, református fenntartású oktatási és szociális intézmények számára szeretnénk zarándoklatot indítani a Felső-Tisza-vidéken. A résztvevő kerékpárosok egyházi szervezésben, egyházi szolgáltatásokat, egyházi fenntartású helyszíneket, lelki programmal keresnének fel. Hiszem, hogy a turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű templomok szolgálhatják a misszió ügyét, mert az Úr házába belépve nemcsak a művészeti, történelmi, irodalmi értékekkel találkozhatnak a látogatók, hanem a Teremtő nagyságával, szeretetével is” – fogalmazott Fekete Károly.
A püspök utalt az egyház elmúlt hónapokban tapasztalt nehézségeire is. Hat tanulságot vont le a történtekkel kapcsolatban, melyek a következők.
„A református márkanév még sokaknak jelent hívószót. A történtek után sokan megrendültek, megszólaltak, fájt nekik a néma és elnémított egyház, amely a nyilvánvaló hiba ellenére sem emelt szót.”
„Meg kell szabadulnunk a testületi szintek hallgatag formalizmusától. Minden becsületes vélemény kimondásának helye van az egyházon belül, mégpedig retorzió nélkül.”
„Erősítenünk kell az egyetemes papság elvének a megélését. A református egyház nem hierarchikus szolgálatközösség, ezért egyik tagja nem uralkodhat a másikon.”
„Egyéni felelősségünket nem veheti el semmilyen testület vagy csoport. A Szentlélektől irányított felelős véleményük fontosabb az Isten népe ügyeinek rendezésében, mint az egyéni felelősség nélküli, irányított véleményalkotás.”
„Ebből következik, hogy az egyház nem állhat emberi vágyaknak, szándékoknak és terveknek a szolgálatába.”
„Az egyházi vezetőnek ne legyen más megbízója, csak az a testület, amely felhatalmazta a vezetésre, és amelynek beszámolással tartozik.”
Erre alapozva Fekete Károly bejelentette, hogy folytatni kívánja a Református Holnap címet viselő rendezvényt. A háromalkalmas beszélgetéssorozatot a Debreceni Református Egyetemi Templomba szervezte meg az egyházkerület elnöksége 2024 szeptember végén és október elején. Azóta már – további meghívásoknak is eleget téve – a püspök több helyen vett részt hasonló alkalmakon. Ezekről itt, itt és itt írtunk bővebben.
Az egyházkerület közgyűlése Fekete Károly jelentését egyhangúlag elfogadta, felhatalmazást adva ezen célok megvalósításához.
Személyi kérdések
A következő napirendi pontban döntött a testület a lelkészi főjegyző személyéről. Július óta, Püski Lajos nyugdíjba vonulását követően ideiglenesen Ferenczi Pál helyettes főjegyző töltötte be ezt a tisztséget, aki kérte, hogy a közgyűlés támogassa az elnökség által javasolt Nagy Zsolt megválasztását. Nagy Zsolt 1992-ben történt felszentelése óta gyakorolja lelkészi hivatását, egyházvezetői szolgálatot 1997 és 2020 között végzett, ezen belül, 2003-tól 2020-ig, három cikluson keresztül volt a Bihari Egyházmegye esperese. Személyével kapcsolatban a közgyűlés tagjai közül nem érkezett kérdés, hozzászólás. A titkos szavazás során a képviselők 54 igen, 57 nem és három érvénytelen szavazat mellett elutasították Nagy Zsolt jelölését, így a következő időszakban Ferenczi Pál szolgál tovább helyettes egyházkerületi lelkészi főjegyzőként.
Az egyházkerületi bíróság és számvizsgáló bizottság testületeiben is egy-egy leköszönő tag helyére tett javaslatot az elnökség. Előbbi tisztségbe dr. Kis Klára tanszékvezető egyetemi docens, utóbbiba Molnár Tibor Illés kapott elnökségi támogatást. Fekete Károly szintén kérte a közgyűlés hozzájárulását püspöki titkár kinevezéséhez Paczári András lelkipásztor személyében. Az egyházi törvény adta lehetőség alapján a képviselőtestület tagjai közül is érkezett jelöltállítási szándék a bírói és számvizsgáló bizottsági helyekre, ám az ehhez szükséges dokumentumok alapján ezek mindegyike érvénytelen volt, így mindhárom tisztség esetében csak az elnökség által javasolt személyekről lehetett döntenie – szintén titkos szavazás során – a közgyűlés tagjainak. Ezek alapján dr. Kis Klárát 52 igen, 55 nem és két érvénytelen, Molnár Tibor Illést 48 igen, 58 nem és három érvénytelen, Paczári Andrást pedig 48 igen, 60 nem és egy érvénytelen szavazat mellett elutasította a testület.
A délutáni ülésszak során huszonegy jelentést és beszámolót hallgattak meg a közgyűlés tagjai, akik minden bizottsági elnök, tanácsos és missziói szolgálatvezető határozati javaslatát ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták.
A közgyűlés bezárása előtt Fekete Károly kért szót. Elszomorítónak és egyházkerületünk közéletét elterhelőnek tartva jelentette be, hogy három egyházmegye vezető tisztségviselője ellen eljárás zajlik. A három ügy egymástól független, és különböző fázisban jár: az egyik másodfoknál tart, a másik az eljáró tanács elé kerül, a harmadik pedig jogtanácsosi vizsgálat alatt áll. Ezekről az egyházkerületi szabályok szerint az ítélet kihirdetéséig további információk nem közölhetők.
Fotók: Miskolczi János