A 450 éve született Szenci Molnár Albertre emlékeztek Debrecenben
A Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Kollégium adott otthont 2024. szeptember 5-7. között a Reneszánsz-Barokk Kutatócsoport 55. vándorkonferenciájának. A szakmai tanácskozás központi témája Szenci Molnár Albert (1574–1634) író és fordító, zsoltárköltő, bibliakiadó, református lelkész és humanista tudós máig ható munkássága volt.
Az eseményen csaknem száz történész, irodalomtörténész, egyháztörténész és teológus, valamint egyetemi hallgató vett részt, többek között a Debreceni Református Hittudományi Egyetemről, a Debreceni Egyetemről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, az Evangélikus Hittudományi Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemről, emellett érkeztek vendégek Kolozsvárról és Nápolyból is.
A Szenci Molnár Albert és a 16–17. századi peregrinatio academica címmel rendezett konferencia nyitóünnepségét a Debreceni Egyetem Főépületének Aulájában rendezték. „Négy, bronzba öntött férfiú – köztük Szenci Molnár Albert – szobra a reformáció három generációját képviselve őrzi az egyetem Főépülete előtti téren azt a hagyományt, amely a Református Kollégiumból kinőve vezetett a mai egyetem létrejöttéhez. Ez az a két intézmény, amely magáénak érezheti a nagy humanista tudós és református teológus emlékezetét” – fogalmazott megnyitójában Imre Mihály, a szervezőbizottság elnöke, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet professor emeritusa.
Imre Mihály, professur emeritus
„Szenci Molnár Albert öröksége mind a mai napig él, hiszen magyar református közösség nem képzelhető el az ő zsoltárai nélkül, legyen szó az anyaországon kívül Erdélytől az Amerikába kivándorlókig, Ausztráliától a Felvidékig – hangsúlyozta a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
Fekete Károly kiemelte: Szenci Molnár Albertnek óriási szerepe volt abban, hogy az Ige eljutott az egyszerű emberekhez is. Idézte Németh László író szavait: „Elsősorban a templomos magyar reformátusság őrizte és őrzi ezt az örökséget azzal, hogy a Biblia és a zsoltár, éppen Szenci kiadásaival egybekötve, együtt került a nép asztalára. Ha van magyar csoport, amely százezrek alá tudott közös szellemi alapot teremteni, akkor a protestantizmus az, hiszen mindenhová elért Bibliájával és zsoltáraival” – hangzott az idézet.
A rendezvény három napja alatt összesen 31 előadás hangzott el. A prezentációk egy része a debreceni kálvinista hagyományban kiemelkedően jelentős Szenci Molnár Albert gazdag irodalmi és nyelvészeti, teológiai és művelődéstörténeti munkásságát, nyomtatásban megjelent, illetve kéziratos műveit vizsgálta, és szolgált új eredményekkel a korábbi a kutatásokhoz.
A tanácskozás szombati zárónapján a résztvevők megkoszorúzták Szenci Molnár Albert emléktábláját a Debreceni Református Kollégiumban, ahol kiállítás is nyílt a tiszteletére.
Tiszántúli Református Egyházkerület
Szöveg: unideb.hu, Horváth Zoltán
Fotók: unideb.hu, Miskolczi János