Rendszerüzenet

„Szenvedéllyel az evangélium szabadságáért”

Ezzel a címmel tartott szimpóziumot 2024. április 24-én a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kelet-Közép Európai Karl Bahrt-Kutatóintézete. Az egynapos konferencia apropója az 1934. május 31-én a németországi Hitvalló Egyház (Bekennende Kirche) zsinata által elfogadott teológia nyilatkozat (Barmer Theologische Erklärung) megszületésének 90. évfordulója volt.

A nyilatkozat megfogalmazása lényegében az akkor Németországban élő és tanító Karl Barth személyéhez kötődik. A konferencia nem titkolt célja elsőrenden éppen az volt, hogy a Barmeni Teológiai Nyilatkozat és Karl Barth teológiájának mai relevanciáját szólaltassa meg. A szándék a tartalmas szakmai nap végére egészen nyilvánvalóvá vált: a 90 évnyi távlat lényegében fel sem tűnt, hiszen Barth teológiai öröksége, pontosabban mondva teológiai üzenete ma is igen aktuálisnak tűnik az egyház önértelmezésének, közéleti megszólalásainak, állammal való kapcsolatának kérdései mentén. Mindez valóban megerősítést nyert a szakmailag kiváló előadások és az azokat követő diszkussziók révén.

Ezt az aktualitást erősítette meg a konferencia nemzetközi jellege is. A napot – online bejelentkezéssel – Michael Beintker münsteri professzor, a DRHE diszdoktorának előadása indította, aki a Barmeni Teológiai Nyilatkozat kapcsán beszélt az egyház küldetéséről és szabadságáról. A téma és a nap ökumenikus nyitottságát Görföl Tibor római katolikus teológus előadása alapozta és egyben mélyítette el, felvázolva az antiszemitizmus és a politikai hatalom jelenségére való válaszkísérleteket a 20. századi római katolikus teológiában. Görföl Tibor egy másik jelentős minőségében is jelen volt: az ő fordításában olvashatjuk reménység szerint ez év október végétől Barth főművének, a Kirchliche Dogmatik-nak (Egyházi dogmatika) első kötetét, s még nagyobb várakozással 2032-ig a hátralévő köteteket is. A fordítás munkálatairól, szakmai kihívásairól és egyben örömeiről is Fazakas Sándor beszélgetett a fordítóval.

Bizonyos formában az ökumené szélesebb értelme szólalt meg Árvavölgyi Béla, tahitótfalui lelkipásztor előadásában, aki Barth és a zsidókérdés témáját szólaltatta meg. 1934 nem csupán a Barmeni Teológiai Nyilatkozat éve volt Karl Barth számára, hanem ebben az esztendőben tartotta meg az úgynevezett párizsi előadásait (amelyek a párizsi előadásokkal egyidőben németül is megjelentek) Kijelentés, egyház, teológia címmel. Az, hogy ezeknek a szintén 90 éves teológiai felismeréseknek milyen relevanciája és aktualitása ismerhető fel az egyház mai önértelmezésére, szabadságára és megújulására, valamint a teológiai tudományművelésre nézve (például, hogy a teológia az egyház kritikai funkciója kell, hogy legyen), egészen világossá vált Fazakas Sándor, a DRHE Barth-Kutatóintézet vezetőjének előadásában.

Borsi Attila János (KRE BTK) Barth szintén 1934-ben megjelent Der Christ als Zeuge (A keresztyén ember mint tanú) című írásán keresztül kereste a tanúság és kegyesség teológiai értelmezését többek között ekkléziológiai szempontból. A nap utolsó előadójaként Czapp József, a Babeş-Bólyai Tudományegyetem Ökumené Doktori Iskolájának doktorandusza, Barth keresztségértelmezéséről beszélt. Rávilágított arra a felelősségre, vagy sokkal inkább a keresztyén emberrel szemben támasztott követelményre, hogy mit jelent Isten tanújaként szenvedéllyel és bátorsággal kiállni az evangélium szabadságáért és Jézus Krisztusért.

A szakmai nap a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Karl Barth-Kutatóintézete és Doktori Iskolája, az MTA DAB Vallástudományi Munkabizottsága, az MRE Doktorok Kollégiuma Rendszeres Teológiai Szekciója és a Lelkésztovábbképző Intézet közös rendezésében valósult meg. Az előadások a későbbiekben szerkesztett formában is elérhetők lesznek a Kutatóintézet gondozásában az érdeklődők számára.

Dr. Kovács Krisztián

A konferenciáról az Európa Rádió munkatársa, Buzás Bori kérdezte Fazakas Sándor professzort.