Reménység! Így foglalhatnánk össze azt az érzést, ami ezt az igét, a mai világ helyzetével összeköti. Megannyi olyan helyzet veszi körül az életünket az utóbbi években, amiben az egyetlen világosságot a reménység adhatja. Egy olyan forró érzés ez, ami minden ember életében ott van. Reménykedik és bízik a zsoltáros az Úr azon ígéretben, hogy Ő nem hagyja ott az övéit a mélységekben, az elesettségben. És reménykedik és bízik a mai világ embere is, hogy mélységei, elesett volta, betegségei mélyén nem marad egyedül. Hanem az Úr, az Ő ígérete szerint, a menekülés, a felszabadulás, a gyógyulás napjait hozza el számára Jézus Krisztusban.

Különösen is jelen van ez a reménység az idei adventben. Amikor azt látjuk, hogy ember az embernek farkasává válik. Amikor a félelem, a bizonytalanság olyan méreteket ölt, amiben az ember nem tehet mást, mint amit a 130. zsoltár szerzője is tesz. Bízva lelke mélyén az Úr ígéretébe, reménykedő szívvel a békességért imádkozik. Imádkozzunk mi is azért, hogy az Úr kegyelme vezesse az emberi szíveket a megbékélés felé.

Gellén Máté
Hajdúböszörmény Bocskai-téri Egyházközség

...

Ilusztráció: Sz. Kóczián Melinda

Hol van békességünk az állandó zajban?