Kocsordon találkoztak a Nyírségi, Szabolcs-Beregi és Szatmári Egyházmegye lelkészei
A Nyírségi, Szabolcs-Beregi és Szatmári Egyházmegye lelkészei is eltöltöttek együtt egy szép napot 2023. március 27-én, hogy egymás által épüljenek, megosszák tapasztalataikat, választ találjanak közösen szolgálatuk fontos kérdéseire.
A házigazda, Szalay Kont esperes fogadta a vendégeket Kocsordon, a Kraszna Vígadóban. Az esperes miután ismertette a programot, Ézsaiás próféta szavaival kívánt mindenkinek tartalmas, jóhangulatú időtöltést: „...szívből örvendeztek majd, mint a zarándok, aki fuvolaszó mellett az Úr hegyére, Izráel Kősziklájához érkezik.” (Ézs 30,29)
A találkozó áhítattal vette kezdetét. Fekete Károly tiszántúli püspök a nagypénteki eseményeket elevenítette fel, a szemlélődő magatartás veszélyeire hívta fel a lelkipásztorok figyelmét. A tömeg részvétlenül nézte Krisztust a kereszten, és manapság is körbe vagyunk véve olyan emberekkel, akik szemlélődők maradnak – mondta.
„Ezzel szemben ott látjuk az aktív szemlélődést, az Atya által küldött Fiúban. A Fiú szemlélődése egészen más, mint azoké, akik őt bámulják szenvedése közben. Az Isten kezdettől fogva figyeli az embert Jézuson keresztül is. Isten meglátta a mi nyomorúságunkat és tudta, nincs más kiút – ez lett a Golgotára vezető út” – fogalmazott Fekete Károly.
Hangsúlyozta, Isten azt a feladatot szánta nekünk, hogy Krisztus-szemlélőből, Krisztust szemléltetővé alakuljunk.
„Ha szemlélő vagy tegye áldottá a Krisztus szent igéje felélesztővé szavát a szívedben, és adjon neked megragadó erőt. Ha úgy érzed, hogy éppen megaragadott vagy, akkor kérd Istent, hogy vezessen a Krisztus lábnyomába szegődő igazi szolgálatra, mert akkor jó úton tudsz tovább haladni. Ha pedig már régóta és folyamatosan és ugyanolyan hőfokkal vagy Krisztus-követő, akkor segítsen felfrissülni Szentlelkével, az Úr nyomában való hűséges megmaradásra” – mondta útravalóul Fekete Károly.
Népdalzsoltárokkal, Bach- és versfeldolgozásokkal – a Kárpátaljai Együttes gondoskodott ezen a napon a feltöltődésről.
Milyen egy icipici faluban lelkésznek lenni vagy az országos egyház missziói szolgálatában vezetőnek? - Hajdú Zoltán Levente lelkipásztor néhány kulcsszó (öröm, hálaadás, reménység, gyülekezeti valóság) segítségével tett bizonyságot két ószövetségi igét hívva segítségül.
Mint mondta, miközben mindenki arról beszél, hogy szükség van a világ megváltoztatására, azt senki sem látja, hogy a gyakorlatban ez miként tud megvalósulni.
„Mi vagyunk a normaképző erő, akik meg tudják újítani ezt a társadalmat. Nem utóvédharcot bízott ránk az Isten, ugyanolyan tanítványainak tekint minket, mint a tizenkettőt” – hangsúlyozta.
Akárcsak Nádudvaron, Kocsordon is vallottak a lelkészek szolgálatuk szépségeiről, örömeiről és nehézségeiről. Az ige tanulmányozása és tanítása, az együtt imádkozás öröme, a keresztelések és házasságkötések szentsége, Isten munkájának követése, a kulisszák mögé látás kiváltsága – Vekerdi János nyírteleki, Batthyány Zsolt tiszaszentmártoni, Kálmán Dávid és Kálmánné Szilvási Beáta méhtelek-nagyhódosi és Tisza Tibor szamosszegi lelkipásztor osztotta meg tapasztalatait 7-7 percben.
Gaál Sándor esperes arra biztatta a lelkészeket, hogy vállalják fel személyiségüket, önazonosságukat, Isten formálta önmagukat és azt a közeget, ahová rendeltettek, a küldetéstudatot, ami szolgálatra hívta őket.
A találkozó a tájékoztatás órájával végződött: Mucsi Zsófia lelkész a lelkipásztorok lelki egészségvédelméről, dr. Bodó Sára az ősszel induló pasztorációs képzésről, Deák Attila, a tiszántúli vallásturizmusról tartott előadást, míg Szabó Gergely a nyugdíjintézeti kötelezettségekről tájékoztatta a vendégeket. Minderről bővebben itt számoltunk be: https://ttre.hu/tartalom/6294/3/keruleti/a-lelkipasztori-hivatas-oromei-es-nehezsegei
Fotók: Miskolczi János
Tiszántúli Református Egyházkerület