2019. február 28.

Felső-Tisza-vidék és a Középkori Templomok Útja

A Felső-Tisza-vidék Magyarország és a Kárpát-medence egyik kevéssé ismert régiója, azonban az elmúlt években egyre inkább reflektorfénybe kerül. Néhány éve Tokaj-Hegyaljával és a Nyírséggel együtt kiemelt turisztikai térséggé nyilvánították. 2017-ben elnyerte Magyarország legígéretesebb kulturális úticélja címet az Európai Bizottság által kiírt ,,European Destinations of Excellence” (EDEN), azaz „Kiváló Európai Desztinációk” díjjal. A Felső-Tisza-vidék területén ma több ország, Magyarország, Ukrajna, Románia osztozik, de egykor ez a terület egy összefüggő földrajzi, történeti, néprajzi régiót alkotott. A Felső-Tisza-vidék három történeti nagytájunk, Erdély, Felvidék és az Alföld találkozási pontjánál fekszik, amelyek egyben kulturális régiók, ennek lenyomatai, hatásai jól láthatóak az épített és szellemi örökségben. A Felső-Tisza-vidék a rejtőzködő kincsek világa, ahol számos izgalmas és látványos helyszín várja a felfedezőket. Ez a vidék a középkori templomok földje, középkori egyházi örökségben Magyarország egyik leggazdagabb vidéke, ahol a gótika és a reformáció rendkívül egyedi kulturális örökséget hagyott az utókorra. Ezek, a többségében apró falusi templomok őrzik középkori formájukat, de amitől igazán látványosak, a nagy felületen látható freskók, amelyek évszázadokon keresztül megbújtak a fehér mészrétegek alatt.

A középkori eredetű templomok nagy számú fennmaradása mögött több tényező áll. A 16. században Alföld többi területével ellentétben a Felső-Tisza-vidék nem került török uralom alá, így a háborúk hatására nem vált pusztává ez a táj (más vidékeken alföldi vármegyényi területek ürültek ki, pusztultak el). A Felső-Tisza-vidéken részben ennek a momentumnak köszönhetően rendkívüli gazdagságban maradhatott fent a középkori templomok láncolata, a középkori településhálózat vagy a néphagyományok gazdagsága. A reformáció a 1540-es években terjed el a Felső-Tisza-vidéken. A 16. század második felében számos jelentős hatású zsinatot is tartottak a térségben (Beregszász, Csenger, Óvári, Tasnád, Erdőd, Nagykároly, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nyírbátor), amely jelzi a Felső-Tisza-vidék kitüntetett szerepét a reformáció előre törésében. A reformáció hihetetlen népszerűsége, jelentős társadalmi támogatottsága ellenére azonban „új” protestáns liturgiának megfelelő templomok nem épülhettek, mivel a Habsburg uralom alatt lévő területen ezt tiltotta az udvar. Csak II. József türelmi rendelete teszi lehetővé nem katolikus templomok építését, de a templomoknak azonban ekkor még nem lehetett tornya és utcára nyíló ajtaja. Ennek köszönhető, hogy a középkorból származó templomok a református gyülekezetek használatában nagy számban maradtak fent a Felső-Tisza-vidéken és ebből eredően épülnek a templomtól elkülönülő fa haranglábak, melyek közül több szerepel a világörökségi várományos listán. A 17-18. században a református közösségek a maguk eszközeivel díszítették templomaikat. Bár az alakos ábrázolásokat valóban száműzték Isten házából, különböző, más, a reformációra jellemző falfestéseket alkalmaztak. Leginkább a reneszánsz művészetet átható ornamentális motívumok terjedtek el, amelyeknek egészen látványos formái jelennek meg ebben a régióban (például Csarodán, Lónyán, Márokpapiban, Vámosatyán, Túrricsén vagy Sonkádon). A reformáció művészeti örökségéből kétségkívül az egyik legkiemelkedőbb értéket a berendezési tárgyak képviselik. Ezeknek a református templomoknak ékességei a gazdagon faragott szószékek, karzatok a festett, kazettás mennyezetek.

Ennek az egyházi örökségnek a turisztikai útvonallá fejlesztését célozza a Középkori templomok útja tematikus útvonal, melynek legszebb állomásai közé tartoznak a szabolcsi, csarodai, tákosi, lónyai, tarpai, csengeri, csengersimai, sonkádi, nagyszekeresi, nyírbátori református templomok. Annak érdekében, hogy felfedezzék ennek a varázslatos tájnak minden fontosabb szegletét, rejtőzködő értékét, úgynevezett örökségtúra útvonalakat jelöltek ki, amelyet autóval, busszal vagy kerékpárral is bejárhatunk.

Szatmár-Beregi örökségtúra

A Szatmár-Beregi örökségtúra Magyarország észak-keleti szegletének felfedezésére irányul. Az örökségtúrán megismerkedhetünk a gyügyei és a szamosújlaki református templommal, amelyek műemléki felújítását Európa Nostra díjban részesítették (az Európa Nostra díj a műemlékvédelem Oscar-díjának tekinthető). Különösen magával ragadó a román stílusú gyügyei templom 1767-ben készült kazettás mennyezete. Érdemes megállni a szamostatárfalva kis méretű árpád-korból származó református templomnál. Csengerben látható a Felső-Tisza-vidék egyik legnagyobb gótikus temploma, melynek égetett téglás homlokzati díszítése, szögletes tornya, kazettás mennyezete a legizgalmasabb műemlékek sorába emeli ezt a templomot. A csengeri református templom igen fontos szerepet töltött be a hitújítás korában, 1576-ben megtartott csengeri zsinat fontos mérföldkő volt a magyar reformáció történetében. Csengersima kicsiny szigeten álló félköríves szentélyű román kori temploma, a régió legkorábban épült épületei közé tartozik, fa berendezéseit pedig a legszebb 18. századi asztalosmunkák között tartjuk számon. A Nagyszekeresen található négy fiatornyos, faharanglábbal rendelkező, kicsiny szigeten álló református templom, egekbe törő csúcsíves, mérműves ablakaival, támpilléreivel, diadalívével a gótikus templomépítészet legszebb példái közé tartozik a Felső-Tisza-vidéken. A sonkádi református templomot a virágok templomaként tartják számon, amely az épület és berendezéseinek hiteles és bravúros restaurálásáért 1998-ban Europa Nostra díjban részesült. Érdemes ellátogatni a szomszédos Vámosorosziba és Kölcsére, ahol a templomok felújítása és kutatása igen látványos eredményeket hoztak a napvilágra az utóbbi években. Szatmárcsekei református temető, ismertebb nevén csónakfejfás temető egy igazi néprajzi és irodalomtörténeti kuriózum. A temetőben 1200 tölgyfából készült 1,5-2 méteres fejfa sorakozik, amely egyes tudományos álláspont szerint stilizált emberarcokat, más feltételezések szerint csónakokat ábrázol, de vannak akik úgy vélik ez a temetkezési mód egészen az ősi ugar-kori temetkezési szokásokig vezet vissza. A temetőben található Kölcsey Ferenc mauzóleuma.

Átlépve Szatmárból Beregbe, elsőként Tarpára érdemes ellátogatni. A tarpai református templomban - amely a Felső-Tisza-vidék egyik legnagyobb méretű temploma - látható Szent György freskó, Magyarország legismertebb Szent György legenda ábrázolásai közé tartozik, de emellett az épület más reprezentatív műrészletekkel is büszkélkedhet. Márokpapiban található református templom arányaival, fa harangtornyával, az ablak körül tekergő virágmintás kifestéseivel az egyik legszebb középkori eredetű műemléke a Beregnek. A Csarodán található árpád-kori templomot a mosolygó szentek templomának nevezik. Gyönyörű környezetéből a Csaronda-patak árteréből kiemelkedő templom nevét a templom északi falán található szentekről kapta, amelyeket készítője mosolygó szájjal, kedves arccal ábrázolt. Csaroda mellett található egy másik híres beregi falu, Tákos. Tákos református templomáról vált nemzetközi szinten ismertté, amelyet úgy emlegetnek errefelé, hogy a mezítlábas Notre Dame. Hogy miért is kapta ezt a nevet, mindenki meg fogja érteni, ha belép ebbe a parányi kis 18. században épült templomba. Az örökségtúra legszebb műemlékei közé tartozik a 1300 évek elején épült lónyai református templom, melynek falait különböző korokból származó freskók borítják.

Szent László örökségtúra

Szent László, a középkor lovagideálja. A magyar történelemben, történettudatban, művészettörténetben, néphagyományokban kiemelt jelentőségű szerepet tölt be. A Szent László örökségtúrán a Felső-Tisza-vidék Szent Lászlóhoz kötődő emlékhelyeit járhatják végig az érdeklődők, ahol megismerkedhetnek a Felső-Tisza-vidék nyugati felének legjelentősebb templomaival, régészeti emlékeivel, váraival és kastélyaival. Az örökségtúra nyitó állomása a Nyírségben található kisváros, Vaja. A település központjában álló 14. században épült igényesen felújított református templom, egekbe szökő négy fiatornyos, zsindelyes tornyával impozáns látványt nyújt. A település igazi kuriózuma a Vay család várkastélya, amely az Alföld egyik legszebb reneszánsz műemléke. Vaját követően Baktalórántházi római katolikus templomhoz érdemes ellátogatni, melynek 15. században készült falképei között láthatjuk Szent László megkoronázását bemutató jelenetet. A következő célpont Laskod, melynek református templom őrzi az egyik korai Szent László legenda falképet, amely a László herceg Kerlésnél a kunok felett aratott győzelmét meséli el. A legendában a László király tisztelete, a középkori lovagideál ölt testet, ahol az ifjú herceg megmenti az elrabolt leányt. Egyes kutatók szerint ennél sokkal többről van szó, a jó és a rossz kozmikus harcát láthatjuk, mások szerint a frissen születő keresztény Magyarország megmentését szimbolizálja a falkép. Anarcson érdemes megtekinteni a 14. században épült református templomot és a vele szemben álló klasszicista stílusú Czóbel-kúriát. Kisvárda patinás történelmi múltú kisváros. A helyi hagyományok szerint az 1085-ben a Felső-Tisza-vidékre Kutesk vezetésével törő kun, besenyőd csapatokat László királynak a mai Kisvárda közelében sikerült legyőznie. A mai római katolikus templom helyén állhatott az a templom, amelynek alapítása László királyhoz és a kunok felett aratott győzelem emlékére vezethető vissza. Kisvárda legjelentősebb látnivalója, 15. században épült vára, amely a Felső-Tisza-vidék egyik legnagyobb erősségének számított. Innen érdemes a Bodrogköz felé folytatni utunkat. Pácinban, ebben a kis eldugott bodrogközi faluban található Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélya. A szomszédos Karcsán található református templom, a Kárpát-medence egyik leghíresebb román stílusban épült rotundája, amely a 12. században épült. A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői Karos határában található. A Szent László örökségtúrát Szabolcs község történelmi értékeinek felfedezésével érdemes befejezni. Szabolcs a Felső-Tisza-vidék egyik legkorábban kialakult hatalmi központja volt, amely egészen a tatárjárásig megőrizte jelentőségét. A település jelentőségét bizonyítja, hogy 1092-ben Szent László királyunk vezetésével zsinatot tartottak itt. A 10. században épült szabolcsi földvár és közvetlen műemléki környezete kiemelt műemlék, régészeti terület és természetvédelmi terület. A szabolcsi földvár Közép-Európa legnagyobb épségben maradt földvára. A földvár tövében található (ma református) árpád-kori templom, a Felső-Tisza-vidék legkorábban épült temploma, amely hűen őrzi a román stílus formavilágát.

Történelmi emlékhelyek örökségtúra a Dél-Nyírségben

A történelmi emlékhelyek örökségtúra a Dél-Nyírség tájait, monumentális emlékhelyeit fűzi fel, érintve a Partium és a Hajdú-vidék határait. Az örökségtúra által érintett emlékhelyek jelentőségüket tekintve a Kárpát-medence kiemelt örökséghelyszínei, nemzetközi mércével mérve is figyelemreméltó műemlékek. Az örökségtúra Nyíregyházáról indul, ahol megismerkedhetünk a megyeszékhely historizáló városközpontjával, eklektikus stílusú főterével. Nyíregyházáról, a jelenlegi megyeszékhelyről, Nagykállóba, a valaha vármegyeközpont szerepet betöltő város felé indulunk, amely egészen 1876-ig volt Szabolcs vármegye székhelye. A 16. században a török hódítás felértékelte a Kállay-család tulajdonában álló kállói várkastély jelentőségét, amelyet az 1570-es években építettek át végvárrá. A kállói várat a Rákóczi-szabadságharc idején bontották el, melynek köveiből felépült a főtéren álló református templom. A szomszédos Kállósemjénben érdemes útba ejteni a 1760-as években épült Kállay-kúriát vagy Máriapócson a görög katolikus székesegyházat. A Felső-Tisza-vidék tájait többségében református gyülekezetek használatában álló, középkori eredetű templomok övezik. Ezzel szemben a Dél-Nyírségben több kimagasló műemléki értéket képviselő római katolikus templommal találkozhatunk Nyírbátorban, Nyírbélteken, Máriapócson vagy Ófehértón. Ezek közül kétségkívül az egyik legjelentősebb művészeti értékkel bíró római katolikus templom az ófehértói, melynek virágmintás, ornamentális motívumok emlékeztetnek arra az időszakra, amikor a reformátusok használatában állt az épület. Nyírbátor az örökségtúra legjelentősebb állomása, ahol a történelmi jelentőségű műemlékek, nemzetközi szinten is ismert művészettörténeti értékek sorakoznak. Nyírbátorban a legszebb, országos jelentőségű műemlékeket a Báthori család építette, akik Bátor kegyurai voltak több száz éven keresztül. A Szent György tiszteletére szentelt, ma a református gyülekezet használatában álló templom, a minorita templom és a várkastély egy építészeti koncepció keretében készült, építkezésük szinte párhuzamosan zajlott. A várostörténeti sétányon végighaladva a református templomhoz érünk, amely monumentális méreteivel, a mellette álló hatalmas fa harangtoronyával szegezi magára a tekintetünket. A templom építésének elkezdése Báthori Istvánhoz kötődik, de nagyobb részben ifjabb Báthori András alatt történtek az építkezések. A Jagello-korszakban jellemzővé vált, hogy az épületek késő gótikus stílusban épültek azonban a belső díszítése, dekorációja a reneszánsz stílusban készült. Ennek a kettőségnek, a két stílus együtt állásának lehetünk tanúi a nyírbátori református templomban. A Szent György templom teljesen egységes hálóboltozatos terével, hatalmas mérműves ablakaival, csúcsíves nyugati kapujával a korszak egyik legmagasabb színvonalú késő gótikus épülete. Báthori Gábor az 1510-1520-as években reneszánsz stílusban jelentősen átépítette a Szent György templomot. A templom legszebb reneszánsz műrészletei közé tartozik a déli oldalon található kettős kapu, a szentélyben található papi ülőfülke és szentségtartó fülke, valamint a kegyúri oratórium baluszteres mellvédje. A nyírbátori református templom büszkélkedhet a Kárpát-medence egyik legmagasabb fa harangtornyával. Két figyelemre méltó műemlék található Nyírbátor közelében, amelyet érdemes felkeresni, a piricsei református templom és a nyírmihálydi református templom. A Dél-Nyírségi egyházi műemlékek kiemelkedő jelentőségű a nyíracsádi református templom, amely Hajdú-Bihar megye egyik legkorábbi műemléke. A templom egyértelműen a nyírségi és szatmári templomépítészet hagyományait viseli magán, ékességei a 15. századból származó freskók.

További információ: www.templomut.hu

További információ: www.oroksegtura.hu