2019. március 25.
Böjti elmélkedések
A régiek azt mondták a böjti időre, hogy az a szent tavasz, amely Krisztus kereszthalálából támad, és új életet kínál.
Kitartás
A régiek azt mondták a böjti időre, hogy az a szent tavasz, amely Krisztus kereszthalálából támad, és új életet kínál. Ezért a böjti időben a keresztyén ember Krisztus segítségével a „bűn és ördög ellen … szabad lelkiismerettel harcol” (HK 32) és úgy győzi le a reá leselkedő kísértéseket. Jakab apostol szerint „boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját…” (Jak 1,12) Isten boldog emberei harcot, próbát, kísértést megjárt emberek, akik így, máshol meg nem szerezhető ismeretekre tesznek szert: megtanulnak kitartani és áldozatot vállalni, állhatatosan szeretni és türelemmel élni. Akik mindvégig kitartanak, azok a legnagyszerűbb „versenydíjat”, az örök életet kapják meg a Dicsőséges Krisztustól.
Urunk! Ez szép és kívánatos, de mi lesz velünk addig? Hívunk, hogy ma is jöjj velünk a nehézségeinkbe, a gondjainkba, a rejtelmesen álcázott, meg a kívánatos kísértésekbe, hogy meg ne tántorodjunk, és fel ne adjuk küzdelmeinket ideje korán. Szabadíts meg minket Urunk a sokarcú gonosztól! Hisszük, hogy a Te erőddel nekünk is sikerülhet napról-napra ellenállni neki és győzedelmeskedni rajta. Ámen.
Versengés
Versengés támadt a tanítványok között és rangvita, „mert egymás között azon vitatkoztak az úton, hogy ki a nagyobb.” (Mk 9,34) Igazából ez alatt azt kell érteni, hogy ki a legnagyobb. Bizony, már a szülői házban kiderül, hogy a szülők milyen módon küzdenek meg a náluknál „nagyobb” dolgokkal. Ki a nagyobb? – A gazdasági válság vagy Isten gondviselése? Mi a nagyobb? - A háborús uszítás vagy a békességóhajtás? Mi a nagyobb? – A távolság vagy a hűséges szeretet? Mi a nagyobb? – A pénz uralma felettünk vagy a tisztességre intő lelkiismeret?
Emberi viszonylatban az a legnagyobb, aki az egészen nagyokra is rá tudja kényszeríteni a maga akaratát. Isten Országa értékrendjében az a legnagyobb, aki az egészen kicsiknek is tud szolgálni, és alá tudja rendelni akaratát az ő érdekeiknek és szükségeiknek.
Urunk! A mások szolgálatkészsége iránti igényünket annyiszor kifejeztük már hivatalban, üzletben, piacon és elvárjuk sokfelől, sokaktól, hogy figyeljenek ránk. Adj erőt és készséget, hogy amikor ma majd nekem kell segítenem valakit, akkor túlsúly és nagyzolás nélkül lehessek szolgálatára és boldogulására. Ámen.
Arányosítás
A böjti idő annak felismerése, hogy az ember gyakorolhatja magát a magába szállásban, a tisztázódásban, a helyes arányok megtalálásában. Ezt a felismerést fejezi ki Keresztelő János mondata, aki a messiási munkáját elkezdő Krisztusra utalva mondta: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3,30) A kisebbé létel leckéje nehéz. Az emberi természettel ugyanis ellentétes a kisebbedés, az alázatra jutás. Sokkal több bennünk a rátartiság, a nyakasság, a többet mutatás, a nagyratörés.
Megváltó Urunk! Nehéz nekünk megtanulni a visszafogottság leckéjét, ezért emlékeztess bennünket arra, hogy a kegyelmi ajándékok nem magas polcokon vannak, amelyekért fel kellene kapaszkodnunk, hanem alacsonyan vannak, amelyekért még mélyebbre kelljen hajolnunk. Adj kitartó odafigyelést, önvizsgálatot, hogy lássam milyen az arány köztem és közötted. Vajon elég nagynak látlak-e Téged, és vajon nem vagyok-e túlterjedő én? Légy bennem nagyobb Jézusom, hogy másoknak is jobban meg tudjalak mutatni. Ámen.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
A régiek azt mondták a böjti időre, hogy az a szent tavasz, amely Krisztus kereszthalálából támad, és új életet kínál. Ezért a böjti időben a keresztyén ember Krisztus segítségével a „bűn és ördög ellen … szabad lelkiismerettel harcol” (HK 32) és úgy győzi le a reá leselkedő kísértéseket. Jakab apostol szerint „boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját…” (Jak 1,12) Isten boldog emberei harcot, próbát, kísértést megjárt emberek, akik így, máshol meg nem szerezhető ismeretekre tesznek szert: megtanulnak kitartani és áldozatot vállalni, állhatatosan szeretni és türelemmel élni. Akik mindvégig kitartanak, azok a legnagyszerűbb „versenydíjat”, az örök életet kapják meg a Dicsőséges Krisztustól.
Urunk! Ez szép és kívánatos, de mi lesz velünk addig? Hívunk, hogy ma is jöjj velünk a nehézségeinkbe, a gondjainkba, a rejtelmesen álcázott, meg a kívánatos kísértésekbe, hogy meg ne tántorodjunk, és fel ne adjuk küzdelmeinket ideje korán. Szabadíts meg minket Urunk a sokarcú gonosztól! Hisszük, hogy a Te erőddel nekünk is sikerülhet napról-napra ellenállni neki és győzedelmeskedni rajta. Ámen.
Versengés
Versengés támadt a tanítványok között és rangvita, „mert egymás között azon vitatkoztak az úton, hogy ki a nagyobb.” (Mk 9,34) Igazából ez alatt azt kell érteni, hogy ki a legnagyobb. Bizony, már a szülői házban kiderül, hogy a szülők milyen módon küzdenek meg a náluknál „nagyobb” dolgokkal. Ki a nagyobb? – A gazdasági válság vagy Isten gondviselése? Mi a nagyobb? - A háborús uszítás vagy a békességóhajtás? Mi a nagyobb? – A távolság vagy a hűséges szeretet? Mi a nagyobb? – A pénz uralma felettünk vagy a tisztességre intő lelkiismeret?
Emberi viszonylatban az a legnagyobb, aki az egészen nagyokra is rá tudja kényszeríteni a maga akaratát. Isten Országa értékrendjében az a legnagyobb, aki az egészen kicsiknek is tud szolgálni, és alá tudja rendelni akaratát az ő érdekeiknek és szükségeiknek.
Urunk! A mások szolgálatkészsége iránti igényünket annyiszor kifejeztük már hivatalban, üzletben, piacon és elvárjuk sokfelől, sokaktól, hogy figyeljenek ránk. Adj erőt és készséget, hogy amikor ma majd nekem kell segítenem valakit, akkor túlsúly és nagyzolás nélkül lehessek szolgálatára és boldogulására. Ámen.
Arányosítás
A böjti idő annak felismerése, hogy az ember gyakorolhatja magát a magába szállásban, a tisztázódásban, a helyes arányok megtalálásában. Ezt a felismerést fejezi ki Keresztelő János mondata, aki a messiási munkáját elkezdő Krisztusra utalva mondta: „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3,30) A kisebbé létel leckéje nehéz. Az emberi természettel ugyanis ellentétes a kisebbedés, az alázatra jutás. Sokkal több bennünk a rátartiság, a nyakasság, a többet mutatás, a nagyratörés.
Megváltó Urunk! Nehéz nekünk megtanulni a visszafogottság leckéjét, ezért emlékeztess bennünket arra, hogy a kegyelmi ajándékok nem magas polcokon vannak, amelyekért fel kellene kapaszkodnunk, hanem alacsonyan vannak, amelyekért még mélyebbre kelljen hajolnunk. Adj kitartó odafigyelést, önvizsgálatot, hogy lássam milyen az arány köztem és közötted. Vajon elég nagynak látlak-e Téged, és vajon nem vagyok-e túlterjedő én? Légy bennem nagyobb Jézusom, hogy másoknak is jobban meg tudjalak mutatni. Ámen.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke