Rendszerüzenet
2013. július 25.

Emlékek, élmények, tárgyak a Csillagponton

„Elképesztő a fejlődés, meg az egész útja a Csillagpontnak, ahogy indult és ahová elérkezett. Ez számokban is mérhető, hisz a legelsőnek körülbelül 1300 résztvevője volt, most pedig már egy csaknem 4000 fős rendezvényről beszélünk”- mondja Schmidt Zsuzsi a külügyi munkacsoport tagja, aki már a legelső, bodajki Csillagponton is részt vett. 

Zsuzsinak az első találkozó a legkedvesebb az eddigi hat közül, ettől függetlenül örül annak, hogy tovább tudott fejlődni a fesztivál úgy, hogy minden Csillagponton megtapasztalhatta Isten hatalmas kegyelmét minden apró részletben. „Amikor valamiben hiányt szenvedtünk, akkor pont odajött a segítség vagy pont az a felajánlás érkezett, amire nagy szükség volt. Egy személyes példa, a Fadd-Dombori találkozó előtt a kreatív munkacsoportban tevékenykedtem és kellettek volna olyan emberek, akik feltöltik a honlapra az anyagokat. Már nagyon el voltam keseredve mikor valaki a májusi terepbejárás után megkérdezte, hogy nincsen-e emberre szükségünk a munkacsoportban. Akkor azt mondtam, hogy ennél direktebb válasz nem érkezhet Istentől. A mostani Csillagponton is megéltünk már ilyen csodákat”. Schmidt Zsuzsi úgy véli, hogy Isten kegyelme mellett annak is köszönhető, hogy egyre többen csatlakoznak a találkozóhoz, hogy egyre többfelé eljut a fesztivál jó híre.

alt

A tíz éves Csillagpont hat rendezvényének emlékeiből egy kiállítást is rendeztek. A tárgyak és élmények összegyűjtését Horváth Zsófi szervezte, aki elmondta, hogy nagy feladat volt a tárlat megvalósítása, ugyanis a mezőtúri az első Csillagpont az életében. Hátráltatta a munkát az is, hogy nehezen tudta elérni az egykori résztvevőket, viszont úgy gondolja, hogy a nehézségek ellenére a kiállítás szervezése csak megerősítette abban, hogy el kell jöjjön a mostani találkozóra.

 alt 

Végül háromszobányi emlék gyűlt össze. Az egyik teremben, időrendi sorrendben mutatják be az eddigi találkozókat az ideivel együtt. Itt fényképek, ajándéktárgyak, pólók és fontos információk, mint például, hogy milyen témát jártak körbe egy-egy találkozón, segít visszaemlékezni, vagy meglátni, hogy honnan hova fejlődött a Csillagpont. A tárlat még az utolsó pillanatban is formálódott, ugyanis Horváth Zsófi elmondása szerint volt, aki a fesztivál megnyitója előtt nem sokkal, hozott be pólót a kiállításra.

A tematikus szoba mellett található a személyes emlékek szobája. Itt található például egy fiúnak a bicikliülése is. „Ez a fiú Hollandiában tanult és Fadd-Domboriból haza biciklizett, és most ideadott mindent. Az ülés mellett a biciklistáskáját, a térképeket és leírta a történetét, amelyet fényképekkel is illusztrált. Emellett sokan küldtek be személyes emlékeket és hozzá fotókat. Például nagyon sok szerelmi történet indult el valamelyik Csillagponton. Ezeknek az élményeknek szenteltük ezt a szobát, míg a harmadikban régi videofelvételeket lehet megnézni egészen 2003-tól mostanáig.”- mesélte Zsófi, aki egyébként a barátaitól hallott a Csillagpontról és mivel számára fontos, hogy más református fiatallal is megismerkedjen, így úgy gondolta csatlakozik a találkozóhoz, amelynek szerinte ugyan megvan a fesztivál hangulata, a kiscsoportos foglalkozások miatt mégis nagyon személyes.

Kathi Sándor kiscsoportvezetőnek ez a második Csillagpontja. Mint mondta őt a tatainak a hangulata ragadta meg, ezért úgy döntött, hogy most már nem csak résztvevőnek, hanem vezetőnek jelentkezik. „A barátságos hangulat, az emberek nyitottsága és Isten közelsége az, ami miatt megtetszett ez a rendezvény, amely úgy vélem nem kifordítja önmagából az embereket, hanem épp ellenkezőleg, itt önmagára találhat az ember”!

Molnár Éva felvidéki református lelkipásztor most először látogatott el a Csillagpontra, mint mondta kíváncsiságból. „Mivel fiatalokkal foglalkozom, ezért csak úgy tudok hiteles lenni előttük, ha megtapasztalom mindazt, amit ők is. Itt olyan impulzusokat kapok, amelyeket tudok hasznosítani a munkámban, és az is egy nagy pozitívum, hogy vannak kimondottan felnőtteknek szóló programok, valamint külön öröm, hogy itt szinte az egész Kárpát-medence találkozik”.