A.B.F.R.A

Gyermekkori temetőjárásaink idején csodálkozva néztem a fejfákon: A.B.F.R.A. A megfejtést szüleim árulták el: „A boldog feltámadás reménysége alatt.” A keresztyének így tekintenek a sírokra, így emlékeznek a halottaikra, így néznek az üdvösséges jövőbe, így hallják Isten kijelentését: „Mert én új eget és új földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe.” (Ézs 65,17) Isten újjáteremtő műve gyökeresen átfogó lesz. Semmi nem marad hatókörén kívül és mindenkire vonatkozni fog, mert úgy szerette Isten e világot, hogy Fiát adta érte. Az Istennél való otthonlét gyönyörűsége az lesz, aminek ma még híjával vagyunk. Ott határtalan öröm, örökélet, otthonosság, igazságosság, békesség, szeretetteljes egyértelműség lesz. Ez vár ránk. Ennek érdemes részesévé válni! Ezért érdemes elhagyni mindent, ami bűnnel terhelt régi életünkhöz köt.

Teremtő Istenünk!

Könyörgünk azokért, akik lemondtak már arról, hogy megújulhat az életük, akik már nem várnak semmire és senkire, akik most is a félelmek hálójában élnek, akik pusztaságnak érzik az életüket és már lemondtak életirányuk megújulásáról. Kérünk mutasd meg nekik is és nekünk is, hogy Te képes vagy megújítani bennünket.

Segíts, hogy minden emberi gyengeség, erőtlenség, szűkösség ellenére tudjuk elhinni: beteljesedik az, amit megígérsz. Őrizz meg minket a csüggedéstől és a fennhéjázástól, a reménytelenségtől és a tobzódástól. Krisztusért hallgass meg! Ámen.

Fekete Károly