A Debreceni Református Kollégiumban járt Magyarország köztársasági elnöke

Baka András az iskolában tartott rendhagyó történelemórán vett részt, majd megkoszorúzta a Debreceni Református Egyetemi Templom előtt álló '56-os emlékművet.

Baka András köztársasági elnök és házastársa, Kövesdi Katalin október 23-ra készülve a forradalom napjairól, hátteréről és hangulatáról beszélgettek egy rendhagyó történelemóra keretében a Debreceni Református Kollégium mai diákjaival 2026. október 22-én. Ahogy a Köztársasági Elnöki Hivatal közösségi médiafelületein hírt adott róla, 1956 őszének sors- és történelemformáló napjai a hivatalos dokumentumok mellett a személyes visszaemlékezésekben élnek velünk tovább. Ilyen Zsoldos János debreceni diák 1956-os naplója is, melynek bejegyzéseiből szinte megelevenednek a 70 évvel ezelőtti események.

Zsoldos János, a Debreceni Református Kollégium 1958-ban érettségizett növendéke, 1956. október 19-én, tizenhetedik születésnapján kezdett naplót írni. Eredetileg diákéveinek személyes emlékeit kívánta megörökíteni, néhány nappal később azonban a debreceni forradalmi események szemtanújává és krónikásává vált.

A cívisvárosban vonultak aznap elsőként utcára az egyetemisták, és itt dördültek el az elsők között a karhatalom fegyverei. Zsoldos részletesen rögzítette az október 23-i debreceni eseményeket. A személyes feljegyzések különleges forrásértékét az adja, hogy a történelmi eseményeket egy kortárs gimnazista szemszögéből, utólagos értelmezéstől függetlenül mutatják be. Ráadásul, néhány korabeli röplapot és sajtóanyagot is megőrzött a naplójában.

A naplót Zsoldos nem szánta nyilvánosságnak, és a szöveg tartalmáról még közvetlen családtagjai közül sem mindenki tudott. Az értékes mementót végül Zsoldos János testvére közreműködésével a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményeinek
gondozásában jelentették meg 2021 októberében, a forradalom 65. évfordulóján.

Baka András ezt követően lerótta tiszteletét Melocco Miklós A Forradalom fehér rózsája márványszobra előtt, amely a Debreceni Egyetem főépülete és a Debreceni Református Egyetemi Templom között állít emléket 1956-nak. A tövisekkel körülvett rózsabimbót ábrázoló műalkotás a forradalom rövid, reményteli és kibontakozó szabadságát jelképezi: a virág nem jutott el a teljes kinyílásig, és nem is hervadhatott el – hiszen a november 4-i szovjet katonai beavatkozás eltiporta a szabadságharcot.

Forrás: Sándor-palota – Magyarország köztársasági elnökének hivatala