Rendszerüzenet
2013. május 29.

Önkéntes napok Gégényben

 

A szeretetről már nagyon sok szépet és igazat leírtak, ám akkor érnek valamit a bölcs szavak, ha mögöttük megélt élet és cselekedet van. 2010 óta vesz részt gyülekezetünk a Magyar Református Szeretetszolgálat Szeretethíd önkéntes programjában. Ma már elmondhatjuk, hogy gyülekezeti tagjaink várják ezeket a májusi napokat és büszkén viselik azokat a pólókat, melyeket erre az alkalomra kapnak. Büszkék arra, hogy munkájukkal, minden igyekezetükkel nem csak az Isten dicsőségét szolgálhatják, hanem közeledhetnek a másik ember felé, a tevékeny szeretet hídjának építésevel.  

2013. május 24-én, péntek reggel kezdődött az akció. Szürke, borús égre ébredtünk aznap, és a kedvünk is szomorkás volt. Ám amikor gyülekezni kezdtünk, s egyre többen lettünk, a szeretet fénye érezhetően áttörte a sötét felhőket. Együtt, derűlátóan és örömmel láttunk munkához az áhítat után. Isten minden imádságunkat meghallgatta, hiszen egészen délig nem esett az eső. Így a sok szorgos kéz virágot, fát ültetett, kertet rendezett, kapált, gyomlált, és az Immánuel Idősek Nappali Otthona előtti kert egyre pompázatosabb lett. Mindközben egy testvérünk a templom melletti kis fákat metszette meg, hogy lombkoronájuk szép és formás legyen. Minden feladatunkkal még az eső előtt végeztünk.

A munkák közben ínycsiklandó illatok vettek körül bennünket, hiszen erre a napra befűtötték férfitestvéreink a kemencét. Asszonytestvéreink egy része pedig bedagasztotta a kenyérlángost. Hamarosan már sült a tejfölös kapros és a húsos is, mely tovább ösztönzött mindenkit, hogy minél előbb kész legyünk, és megízlelhessük ezeket a finomságot. A jól végzett munka után a friss lángosok hamar elfogytak, s a szívünkbe valami mély nyugalom és boldogság költözött. Senki sem sietett haza, csak ültünk és beszélgettünk, és hálát adtunk Istennek, hogy megáldotta emberi fáradozásunkat. Az Ő áldása nélkül nem lett volna semmi, csak egy újabb borús nap, de Lelkének jelenléte felrázott minket, s lehet, hogy testileg fáradtan, lelkileg mégis feltöltekezve mehettünk haza.  

  

Szombaton a férfiak vették birtokukba a terepet, akikkel tovább betonoztuk azt a teret, amelyen kemencénk található. Ebben az évben ugyanis egy filagóriát építünk a kemence fölé és mellé, hogy az szabadtéri gyülekezeti rendezvényeink méltó színhelye legyen. Gyorsan haladt a munka, hiszen minden fázisra több ember is jutott. A szakszerű irányításnak és az összefogásnak köszönhetően délre ezzel a munkával is végeztünk. Az időjárás, de főképp maga Isten segített minket, hiszen nem adott esőt addig, amíg el nem készült a beton.  

Istennek adunk hálát, hogy ebben az évben is adott erőt, közös munkát, őszinte tenni akarást a szívekbe, és lehetőséget arra, hogy a Szerethíd Gégényben tovább épülhessen.    

Koncz Zsolt, lelkipásztor