Beszámoló a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűlésének idei első üléséről

Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperese nyitó áhítatában a Zsid 12,25-29 alapján hangsúlyozta: Isten az ő népétől nagykorúságot, Igéjéhez való ragaszkodást vár, a mennyei szó elutasítása, Isten kegyelmének elvetése pedig súlyos következményekkel jár. Hozzátette, hogy a próbákban az marad meg, ami örök és rendíthetetlen, minden más elmúlik. Az esperes arra is rávilágított, hogy Isten az emberi szó által jut el az emberi szívekhez.

„Igéje által szül újjá, szólít meg, int, vigasztal és tanácsol, valamint hív megtérésre ma is. Ehhez rá kell hagyatkoznunk újra és újra” – fogalmazott.

Szalay Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperese

Gondolatait a Példabeszédek könyvének 23. fejezetében olvasható igeverssel zárta, miszerint „ne mozdítsd el az ősi határt”, majd idézte Weöres Sándor mondatát: „Nem kell ismernem a célomat, mert a célom ismer engem” – utalva arra, hogy a Mindenható ismeri a teljes útitervet, Ő tudja, hova szeretnénk és hova fogunk eljutni.

A Közgyűlés 126 tagjából 91 fő volt jelen, így a testület határozatképes volt.

A következő napirendi pont az egyházkerület püspökének cikluszáró visszatekintése volt. Fekete Károly hangsúlyozta, hogy az időbeli korlátok miatt az elmúlt hat évben végzett szolgálatának csak egy kis szeletét tudja bemutatni. Gondolatait azzal kezdte, hogy a 2021 januárjában kezdődött ciklus első évét a koronavírus-járvány, és annak következményei határozták meg: a járvány miatt elmaradt alkalmakat, többek között öt új esperes beiktatását csak 2021 őszén lehetett megtartani. Elmondta azt is, hogy a ciklus során lehetővé tettek a lelkipásztorok számára egy átfogó egészségügyi szűrővizsgálatot. A szolgáltatást 217 fő vette igénybe, volt olyan lelkész, akinél ennek köszönhetően sikerült időben diagnosztizálni és kezelni egy betegséget.

„Istennek hosszútávon van ránk szüksége, így a testünkre is vigyáznunk kell” – fogalmazott Fekete Károly, aki kiemelte még a lelkészek javadalmazásának növekedését, illetve az ezzel kapcsolatos egyházkerületi hozzájárulást. A fejlesztések közül külön is szólt a 19 tiszántúli településen 23 helyszínt érintő óvodaprojektről. Ezt követően évekre lebontva részletezte a ciklust leginkább meghatározó történéseket. 2022-ből az orosz-ukrán háború kirobbanását említette meg, amely során a határmenti gyülekezetek erejükön felül segítették a kárpátaljai menekülteket. Munkájukat a püspök példamutatónak, és különösen az első napokban – amikor az állami és civil szervezetek munkájának összehangolása még nem valósult meg – pótolhatatlannak nevezte. Megemlítette a háború következményeként fellépő energiaválságot, amely során a Magyarországi Református Egyház Zsinata is segítséget nyújtott a tiszántúli gyülekezeteknek. Fekete Károly a 2022-ben lezajlott népszámlálás kapcsán megerősítette korábbi véleményét, miszerint a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés nem kötelező volta miatt az adatok torzulhattak, de a magukat reformátusnak vallók csökkenő tendenciája egyértelműen megmutatkozik. A 2023-as események közül kiemelte a Dr. Czeglédy Sándor Képzési Ösztöndíj Programot, amely püspöki kezdeményezésre pályázati lehetőséget biztosít állami ösztöndíjra nem jogosult, lelkipásztori hivatásra készülő hallgatóknak. A 2023. évi presbiteri tisztújításról szólva elmondta, hogy minden anyagyülekezet ki tudta állítani a szükséges presbiteri létszámot, a presbiterek átlagéletkora pedig fiatalodott. 2024-ből a Groupama Arénéban megrendezett országos lelkésztalálkozó áldásait, ugyanakkor az abban az évben kirobbant kegyelmi ügy fájdalmas és csalódást keltő következményeit is megemlítette. Saját megfogalmazása szerint a nyomasztó egyházi csend megtörésére indította el a Református Holnap elnevezésű rendezvénysorozatot. A tavalyi évet Az ifjúság szolgálatának szentelte egyházunk: a Tiszántúlon 88 program nyert el zsinati támogatást. Szintén 2025-ben kezdődött az Egyházkerületi Tanulmányi Füzetek terjesztése: a sorozat jelenleg nyolc kiadványnál jár. 2026 Az imádság éve jegyében telik, illetve egész évben emlékezik az egyházkerület a protestáns gályarabok megszabadulásának 350., valamint a debreceni Kistemplom megépülésének 300. évfordulójára.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

Fekete Károly visszatekintését az egyházkerület missziói tevékenységének összefoglalásával folytatta. Mint mondta, országosan is egyedülálló, hogy minden egyházmegye választott cigánymissziói előadót a ciklus kezdetén, ez a szolgálati terület pedig élő és folyamatos az egyházkerületben. Példaként említette a Debrecenben 2023-ban megkezdődött cigánymissziói bibliaiskolát, amely kiegészült kertművelő tevékenységgel is. Fekete Károly beszélt az Európa Rádióról mint missziói lehetőségről és a Debrecenben, valamint Szegeden zajló egyetemi misszióról is, kiegészítve a cívisvárosban már teljes kapacitással működő Szenci Molnár Albert Református Diákotthonnal és a Debreceni Szakképzési Centrum kollégiumaiban történő lelkigondozói és bibliatanulmányozói szolgálattal. A püspök beszámolt a kántorképzés átalakításáról is, amelyet Sárosi Dániel zeneigazgató és Kissné Mogyorósi Pálma énekügyi igazgató végez. A külkapcsolatokra kitérve elmondta, Simon Then és felesége, Fruzsina, valamint gyermekeik Peruban végeztek szolgálatot az egyházkerület támogatásával, illetve emlékeztetett arra, hogy a Közgyűlés 2019-ben határozott a Dél-Indiai Protestáns Egyház anyagi megsegítéséről, de jelenleg az indiai törvények nem teszik lehetővé az Európából érkező összegek elfogadását. A püspök további együttműködéseket is megemlített, mint például a Diaszpóra Központ munkáját, a Debrecen-Kerekestelepi Egyházközség lelkipásztorainak augsburgi szolgálatát, vagy éppen a határmenti összetartozást aktívan megélő egyházmegyék programjait: a Szatmár Határok Nélkül, illetve a Békés-bánáti Református Találkozó elnevezésű alkalmakat.

A köznevelési feladatok áttekintésének középpontjában az intézményhálózat és az ellátási feladatok körének bővülése állt: Fekete Károly úgy fogalmazott, hogy nagyobb és összetettebb feladatokat végez az egyházkerület területén működő 81 intézmény. Szó esett a kiemelt beruházásokról és az azokkal összefüggő vallásturisztikai programról. Csak a nagyobb jelentőségű beruházásokat tekintve több mint 23,5 milliárd forint hasznosult az egyházkerület gyülekezeteinek templomaiban, szálláshelyeken és egyéb épületekben. A püspök kiemelte, hogy az 544 helyszínt érintő fejlesztések döntő többsége vidéki gyülekezetekben valósult meg. A kiemelt turisztikai támogatások hatására évente több tízezres nagyságrendű látogató keresi fel a református épített örökség kincseit, és az egyházkerület turisztikai tevékenysége országos elismertséget is szerzett.

Fekete Károly jelentős előre lépésnek nevezte a gépkocsiflotta bővülését, amely 2020-ban még 98, 2026-ban pedig már 176 gépjárműből állt. Gyarapodott az egyházkerület ingatlanvagyona is két debreceni épülettel, valamint Berekfürdőn a Touring Hotellel.

Beszámolójának első felét a püspök azzal zárta, hogy megköszönte azok munkáját, akik az elmúlt hat évben kiemelkedő munkájukkal segítették az egyházkerület előre haladását. Közülük három munkatársat külön is köszöntött. Győri János 2021 márciusától az egyházkerület Közgyűjteményeinek igazgatója, így a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, Nagykönyvtára, illetve a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára vezetésének felelősségét is magára vállalta. Elismerést vehetett át a Tiszántúli Református Egyházkerület Gazdasági Hivatalának igazgatója, Mészárosné Karácsony Irma is, akinek elévülhetetlen érdemei vannak – különösen – az intézményhálózat bővülése és a nagy beruházások gördülékeny lezárása terén. Végül az egyházkerület nevében Fekete Károly megköszönte id. Nagy István gondnok odaadó tevékenységét is, aki 41 éve munkálkodik a Debreceni Református Kollégium intézményeiben, ahogyan azt egyaránt évtizedekig tette édesapja és nagyapja is.

Ezt követően a püspök személyesebb hangvételben beszélt a ciklus végén benne lévő érzésekről. Ahogy fogalmazott, önvizsgálatot is tartott, és tiszta lelkiismerettel jelentheti ki, hogy kiterjedt feladatai közben „az ősi határokat nem lépte át sem kerület és kerület, sem kerület és egyházmegye között” – utalt vissza a nyitó áhítat szavaira. Beszámolt arról, hogy ennek ellenére alattomosan szervezett, minden alapot nélkülöző támadásokat kapott, szó szerint is, hiszen ismeretlenek 21 alkalommal rongálták meg a szolgálati autókat, úgy, hogy ezek akár életveszélyes helyzeteket is előidézhettek volna. Ahogy fogalmazott, Isten gondviseléséből nem szenvedett balesetet a hat év alatt megtett 960 ezer kilométernyi út során. Fekete Károly hangsúlyozta, hogy törekedett az egyházkerület egységének megtartására, az egyházmegyéket nem tekintette ellenségeknek, mégis többször érezte azt, hogy azok viszont ellenségesek az egyházkerülettel szemben. Megfogalmazta azt is, hogy az elmúlt években a hatalomgyakorlás egy olyan módja lopakodott a református egyház életébe, amelynek lényege, hogy a döntéshozatallal megbízott testületek csak formálisan tárgyaltak előre meghatározott irányvonalokról, a valódi döntéseket nem ott és nem azok hozták meg, ahol és akiknek kellett volna.

„Egyezségek, háttéralkuk születtek a szolgatársak asszisztálásával. Ennek a folyamatnak – az egyházkerület érdekében – ellentartottam, ami érezhető feszültséget teremtett, nem a gyülekezetek, hanem vezetőtársaim részéről. De a püspöki esküm kötelezett, és nemcsak igéket, hanem jeleket is kaptam ennek megerősítésére.”

Fekete Károly saját bevallása szerint abban hibázott, hogy amikor látta elindulni az egyháziatlan működést a testületekben, azt gondolta, hogy ez eseti jellegű probléma, és másfajta attitűddel képes lesz ezt visszaszorítani, példaként említette a Hirdesd az igét! programot, ami az országos egyház anyagias, politikai jellegének egyensúlyozásaként indult el, de idővel kiderült, hogy ez az attitűd vált a normává, sőt, elkezdett terjedni is. Kitért az egyházfegyelem kérdésére is, kiemelve, hogy egyes ügyeket érdemben nem vizsgáltak meg, a bírósági folyamatot egyesek akadályozták, sőt, olyan is előfordult, hogy az egyházi bírót megfenyegették.

„Kialakultak kategóriák: lettek csókosok, támogatottak, aki pedig nem állt be a sorba, az büntibe került. A testületek működése a tagok megfenyegetése és megzsarolása révén formálissá vált.”

A püspök azt mondta, hogy a közelgő egyházi választások arról szólnak, hogy ez az autokrata vezetés lesz az uralkodó, vagy visszatér az egyház a testületi vezetéshez. Figyelmeztető jelként értelmezte, hogy „néma egyházzá váltunk”, azaz a problémákról azért nem lehet beszélni, hogy ne legyen botrány belőle, miközben „kifelé” egységet kell mutatni.

„Tanulnunk kell ebből a krízisből, mert egyháziasságunk és református gondolkodásmódunk alapvonásai vannak veszélyben. Ezért biztos, hogy válaszút előtt állunk, keressük hát Isten országát a birtoklásvágy helyett” – zárta gondolatait Fekete Károly.

A püspöki jelentéshez a közgyűlési tagok közül senki nem fűzött kérdést vagy hozzászólást. A testületi tagsággal nem rendelkező Gacsályi Gábor azonban szót kapott. A hajdúnánási lelkipásztor ötvenéves szolgálati tapasztalatai alapján templom- és iskolapárti lelkészként határozta meg önmagát, ezért hálát adott az elmúlt hat, illetve tizenkét évben megvalósult intézményi lelkészség lehetőségéért. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy nem látszik a nagy gyümölcstermés ideje. Az egyházkerület elnöksége felé azt a kérdést tette fel, hogy mikor hívta össze a kerület vezetése a lelkipásztorokat, hogy valóban megvalósulhasson az egység „Záhonytól Szegedig”.

A Közgyűlés ezt követően döntött Fekete Károly két határozati javaslatáról: a testület egyhangúlag hálát adott a ciklus áldásaiért, és két tartózkodás mellett elfogadta a cikluszáró jelentést.

Ferenczi Pál, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője

Az ülés a közelgő egyházi tisztségviselők megválasztását lebonyolító, és a 2027-2032-es ciklus során működő Választási Bizottság felállításával folytatódott. A titkos szavazás során minden jelölt megkapta a szükséges számú támogatást, így a következő ciklusban Ujfalusi László (Békés), Berek Sándor (Bihar), Mándi Kitti (Csongrád), Petróczi Szabolcs (Debrecen), Kovács Zoltán (Hajdúvidék), Mihalina László (Nagykunság), Nagy József (Nyírség), Kósa Levente (Szabolcs-Bereg), Máthé Irén (Szatmár) és Illés László (TTRE) lesznek a bizottság tagjai. Ők eskütétellel is megerősítették elköteleződésüket.

A választások ékes és szép rendjének megtartása érdekében technikai jellegű javaslatokról is döntött a Közgyűlés. Ezek között szerepelt, hogy az egyházkerületi tisztségekre jelöltek egy nyilvános személyes bemutatkozás során részletesen nyilatkoznak az őket ért elhívásról és az elvégzendőnek tartott feladataikról, és kötetlen formában a jelenlévők kérdéseire is választ adnak. A személyes bemutatkozás megszervezésére a jelöltté nyilvánítás és a szavazólapok kiküldése közötti időszakban kerül majd sor. Ennek megszervezője az egyházkerületi választási bizottság lesz.

A folytatásban a képviselők egyhangúlag támogattak minden jelentkezést az Egységes Lelkészképesítések hatályban tartásával kapcsolatban, majd további jelentéseket fogadtak el.

Fazakas Sándor a Lelkésztovábbképző Intézet munkáját mutatta be, kiemelve, hogy a számadatok és szubjektív visszajelzések alapján is látnak szándékot a lelkészekben a továbbképzésre. Molnár János egyházkerületi főgondnok a berekfürdői Megbékélés Háza vezetőjeként adott számot az intézmény helyzetéről. Elmondta, hogy a hely kihasználtsága valamelyest csökkent, de különböző fejlesztésekkel, átalakításokkal és energetikai beruházással tudták, tudják csökkenteni a kiadásokat, miközben ezek által magasabb komfortfokozatú szolgáltatást nyújtanak a vendégeknek. Mindkét beszámolót egyhangúlag fogadta el a Közgyűlés.

Kocsis Márta egyházkerületi jogtanácsos két örömteli fejleményről számolt be. Egyrészt a Debrecen-Nagysándortelepi Missziói Egyházközség státusza 2027. január 1-től anyaegyházközséggé módosul, a Békési Református Egyházmegye pedig ingatlanok vásárlásával bővítette szociális tevékenységét Okányban és Gyulán. A Közgyűlésnek ügydöntő szerepe ebben a kérdésben nem volt, a határozati javaslatokat a tagok egyhangúlag tudomásul vették, elfogadták.

Napirendre került a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség fellebbezése is. Az ügy részleteit Kocsis Márta ismertette, emlékeztetve a jelenlévőket arra, hogy a Csongrádi Egyházmegye egyházközségei jogi státuszának felülvizsgálatát egy évvel ezelőtti ülésén már tárgyalta a testület. Akkor javasolták egy munkacsoport felállítását az egyházmegye számára, hogy a felek közötti kommunikációban minden érintett igazságos arányban vehessen részt. Bán Csaba lelkipásztor fellebbezéssel kapcsolatos érvelését meghallgatta az egyházkerület. Ebben arra hivatkozott, hogy a városban már több mint negyven éve is téma volt kisebb, városrészi gyülekezetek helyzete, amelyek státuszuk szerint anyaegyházközségek, de a gyakorlatban felülvizsgálatot igényel, hogy meg tudnak-e felelni az ehhez szükséges, egyházi törvény által megfogalmazott feltételeknek. Bán Csaba hangsúlyozta: nem személyeket támadnak ezzel, éppen ellenkezőleg, mivel az egyházközségek választási jogosultságait is érinti a kérdés, ezért az esperesi tekintély védelme érdekében, elvi alapokon szeretnék rendezni azt. Ahogy fogalmazott: az egyházközségi struktúra rendezetlensége az egyházmegye viszonyait is megváltoztatja, ugyanis, ha a gyülekezet nem képes eltartani egy lelkészt, akkor egyházmegyei segítségre szorul, így függő viszony alakulhat ki, az egyházmegyétől egzisztenciálisan is függő helyzetbe kerül a lelkipásztor. Bán Csaba hangsúlyozta: nem véli szándékosnak ezt a helyzetet, de ezzel együtt is jogellenesnek tartják a Csongrádi Egyházmegye működését. Nagy Zoltán Imre főjegyző, megbízott esperes válaszában emlékeztett arra, hogy a közgyűlés tavalyi döntése azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy az egyházmegye 2026. október 31-ig mérje fel a hódmezővásárhelyi gyülekezetek helyzetét. Tájékoztatott arról, hogy a vizsgálat folyamatban van, határidőre teljesíteni fogják az egyházkerület kérését. Hozzátette azt is, hogy vannak gyülekezetek, amelyek szeretnének élni, de önálló lelkészük az általános lelkészhiány miatt nincs. A Közgyűlés három tartózkodással elfogadta azt a határozati javaslatot, amely szerint a határidő lejárta előtt nincs módja érdemben elbírálni a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség fellebbezését.

Az ülés utolsó részében további beszámolókat tárgyaltak a képviselők. Őzné Vaszil Dóra az egyházkerület Támogató szolgálata tevékenységéről, Ráczné Szabó Gyöngyi a Közösségi Ellátások szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek ellátása közötti munkájáról adott tájékoztatást. Ezt követően Virányi Zsolt Építészi és műemléki tanácsos, Deák Attila fejlesztési csoportvezető, majd a Magyar Református Diaszpóra Központot vezető Kocsis Attila számolt be az elmúlt egy év eredményeiről. Végül a debreceni és a szegedi Egyetemi Gyülekezetek helyzetét Kovács-Szécsi Dóra mutatta be. Minden előterjesztést egyhangúlag támogatott a Közgyűlés, amely munkáját a második napon, 2026. október 17-én folytatja.

Fotók: Miskolczi János