Beszámoló az Egyházkerületi Tanács 2026. június 19-i üléséről

Pál apostol Fesztusz helytartó előtti meghallgatásának történetét (ApCsel 25,1-12) olvasta fel Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi Egyházmegye esperese áhítatában. Azt vetette fel, hogy amikor keresztyénként rajtunk esik sérelem, felgerjed-e bennünk az igazságérzet, és fellázadunk az ellen, vagy éppen ellenkezőleg, beletörődünk és azzal vigasztaljuk magunkat, hogy Krisztusért szenvedünk.

„Pál egyiket sem teszi: csak él azzal a jogával, amit a törvény biztosít neki. A saját életére úgy tekintett, mint Isten ajándékára, amit akkor becsül meg az ember, ha nem hagyja magát megalázni. Ezért nem élt sem a lázadás, sem a beletörődés eszközével” – fogalmazott Koncz Imre.

A határozatképesség megállapítása után, a tárgysorozat elfogadása előtt az egyik egyházmegye esperese átadott egy indítványt az egyházkerület elnökségének, amelyet nyolc egyházmegye esperese és főgondnoka, valamint további három fő írt alá. Ebben kezdeményezték, hogy a Tanács tűzze napirendjére annak a 2014-ben meghozott és 2020-ban is megerősített egyházkerületi közgyűlési határozatnak a felülvizsgálatát, amely a közegyházi választások tisztségeire jelölölést vállaló személyek elfogadó nyilatkozatának mintáját rendszeresítette.

Ezeket a nyilatkozatokat az egyházkerület már 2014 óta folyamatosan használja, és az egyházmegyék számára is ennek az elfogadó nyilatkozatnak az alkalmazását javasolta az egyházkerületi közgyűlés az egyházmegyei tisztségviselők megválasztásához 2014-ben és 2020-ban is.

A javasolt nyilatkozat minta szerint a jelöltnek többek között nyilatkoznia szükséges arról, hogy nem áll egyházi, vagy világi bírósági eljárás, vagy büntetés hatálya alatt.

Az ülés kezdetén beadott indítványt aláírók ezt a kitételt kifogásolták, és javasolták ennek törlését a nyilatkozatból. Fekete Károly püspök azzal utasította vissza az indítvány tárgysorozatba vételét, hogy az egyházkerületi közgyűlési határozatot az egyházkerületi tanács – mint alacsonyabb szintű döntéshozó szerv – nem módosíthatja, de nincs akadálya annak, hogy az indítványt a 2026. szeptember 12-re tervezett egyházkerületi közgyűlés majd tárgyalja.  Az egyházkerület püspöke arról tájékoztatta a Tanács tagjait, hogy a közelmúltban két esperes is írásbeli megrovás fegyelmi büntetésben részesült a Magyarországi Református Egyházi Zsinati Bíróságának döntése alapján, és egy évig még a büntetés hatálya alatt állnak. A 2026. április 1-től hatályba lépett új egyházfegyelmezési törvény pedig már nem is teszi lehetővé, hogy a büntetés hatálya alól mentesüljenek. Ezért az érintettségük okán nem is vehetnének részt az erről szóló vitában.  Az előterjesztők közül többen érveltek azzal, hogy az írásbeli megrovás nem tartozik a súlyos büntetések közé.

Fekete Károly felhívta a Tanács figyelmet arra, hogy az egyház törvényei több helyen elvárják, hogy a lelkipásztor ne álljon büntetés hatálya alatt. Így van ez az egységes lelkészképesítő vizsgára jelentkező teológusok esetében, a lelkészi képesítést hatályban tartását kérő lelkipásztorokra vonatkozóan és minden egyes lelkipásztornak nyilatkoznia kell a megválasztása előtt is arról, hogy nem áll egyházi vagy világi fegyelmi eljárás, vagy büntetés hatálya alatt.  Ezért nyilvánvalóan az eddigi hosszú joggyakorlatot és az egyházi törvényeink szellemét sértené, ha éppen egy magasabb egyházi tisztségre történne olyan egyháztag jelölése és megválasztása az érintett egyházmegyékben, aki büntetés hatálya alatt áll.

A feszült és elhúzódó vitában ismételten megszólalók kérdéseire az egyházkerületi jogtanácsosok válaszoltak. Hangsúlyozták, hogy nem csupán a büntetés számít, hanem a megvalósított fegyelmi vétség. Ismertették, hogy az egyik esperes esetében a Zsinati Bíróság jogerős határozata az egyház tekintélyét sértő, tiszta erkölcsbe ütköző magatartás fegyelmi vétség elkövetését, a másik esperes esetében pedig a hivatali jogaival való visszaélés fegyelmi vétség elkövetését állapította meg. Ismételten előadták, hogy az egyházkerületi közgyűlés által 2014-óta bevezetett minta alkalmazása az egyházmegyék számára ugyan nem kötelező, de az egyházmegyei jelölésnél is figyelembe kell venni az egyházunk Alkotmánytörvényének azt a mindenkire kötelező rendelkezését, mely szerint: „Az egyház tisztségviselője és alkalmazottja köteles példamutató keresztyén életet élni, és hivatali munkáját az egyházi jogszabállyal összhangban, az egyház érdekeinek szem előtt tartásával, legjobb lelkiismerete és tudása szerint ellátni.” Amennyiben pedig valamely egyházmegyében ezt a rendelkezést figyelmen kívül hagyják, az a Magyarországi Református Egyház törvényeivel történő nyílt szembe szegülést eredményezne.

Ezt követően, a napirendről folytatott több mint másfél órányi tanácskozás után az indítványt az aláírók visszavonták, így az ülés az előre eltervezett tárgysorozat szerint kezdődött el.

Fekete Károly püspök elnökségi beszámolójában kitért rá, hogy Tarr Zoltán és Lannert Judit miniszterek fogadták az evangélikus, a református és a római katolikus egyház, valamint a MAZSIHISZ képviselőit a tanácsülést megelőző napon. Fekete Károly elmondta, hogy a bemutatkozó látogatás jó hangulatban telt, a résztvevők megállapodtak abban, hogy folyamatosan tartják a kapcsolatot, és már szervezik a miniszterelnöki találkozót is. Tarr Zoltán jelezte, hogy az egyezmények és a megállapodások betartásával fognak működni, és tisztázott helyzetet akarnak teremteni. A híresztelésekkel   ellentétben, nem tervezik megszüntetni a hitoktatást és a közfeladatok ellátásában sem terveznek változást. Az egyházra nem tekintenek politikai tényezőként, de számítanak arra, hogy a nemzet elterhelt mentális állapotában segítségükre lesznek az egyházak. Lannert Judit közölte, hogy az oktatás stratégiai építkezésében számít az egyház közoktatási szakembereinek a segítségére a különböző munkabizottságokban. A cél, hogy minden gyermek jusson minőségi oktatáshoz.

Fekete Károly püspök emellett megköszönte Baráth Béla Levente professzor szolgálatát, aki az elmúlt hat évben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora volt.

Az Egyházkerületi Tanács döntött a frissen végzett lelkészjelöltek Egységes Lelkészképesítő Vizsgára való ajánlásról is. A testület mind a nyolc jelentkezőt egyhangúlag támogatta.

Az ülés fő napirendi pontjaként Mészárosné Karácsony Irma gazdasági igazgató beszámolt az egyházkerület 2025. évi gazdálkodássáról, majd Szalay Kont, a Számvizsgáló Bizottság elnöke és Pozsonyi Bálint könyvvizsgáló nyilatkoztak arról, hogy mindent rendben találtak, és javasolják a tanácsnak a zárszámadás elfogadását.  Ezt követően az egyházkerület 2026-os költségvetésének módosításáról is döntöttek a tanácstagok, akik minden határozatot egyhangúlag támogattak.

A testület döntött a BEREG-Y Kft., valamint az Európa Rádió törzstőkéjének szükséges mértékű pótlásáról és a működésükhöz szükséges pótlólagos források biztosításáról.

A Tanács elé került még egy teológiai hallgató ügye, aki római katolikus menyasszonyával történő házasságkötéséhez kért és kapott a Tanácstól engedélyt, és tudomásul vette azt is, hogy a házasságkötése után csak beosztott lelkipásztori szolgálatot láthat majd el.