Lányok, asszonyok találkozóját rendezte meg a hajdúvidéki egyházmegyei nőszövetség
„Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” A thesszalonikabeliekhez írt első levél ötödik fejezetében olvasható Ige vezetésével gyűlt össze 70 református asszony és lány és néhány pártoló férfitestvér 2026. május 9-én Hajdúböszörményben a Kálvin téri Református Egyházközség gyülekezeti termében – adta hírül a Hajdúvidéki Református Egyházmegye közösségi oldala. Sándor Enikő beszámolója.
Immár 6. alkalommal került megrendezésre a Hajdúvidéki Református Egyházmegye női csendes napja sokunk örömére. Az egybegyűltek köszöntése után nagytiszteletű Őz Lajos esperes úr igei gondolatait hallgattuk meg Márk 5,36b alapján. Az Ige fényében biztatott bennünket, hogy minden időszakban ki kell tartanunk, erőt kell merítenünk hit által Megváltónk, Jézus Krisztus erejéből. Hit példaképeiként beszélt a gyülekezetben jelenlévő asszonyokról, akik imádságban, kitartásban, erőben példát mutatnak az őket körülvevő generációk számára.
Az előadást Gulyás Dóra, a Zsinati Iroda Ifjúsági Osztályának osztályvezető-helyettese tartotta „Szüntelen imádkozzatok” címmel tartotta. Fiatalos lendülettel, szívből jövő bizonyságtétellel beszélt arról, hogy milyen az, amikor életformává válik a hívő ember életében az állandó kapcsolat Istennel. Bibliai és személyes életpéldákkal illusztrálta, hogy milyen az amikor valaki elkötelezett az Isten iránt. Szükség van befelé figyelésre, amelyben engedjük, hogy Isten vezessen bennünket őszinteségre, figyelemre, a vele való rendszeres kapcsolattartásra. Az imádság nem vizsga: Isten nem a hibáinkra fókuszál, hanem arra vár, hogy teljes valónkkal Őt keressük, hozzá forduljunk. Több tényező nehezíti ezt: elvárások, csend, amikor nem halljuk, nem ismerjük fel Isten vezetését, vagy a belső zaj, ami a lelkünket uralja. Soha nem szabad kételkednünk abban, hogy Ő velünk van és meghallgat minket. Végül egy kis gyakorlatot is kipróbáltunk, közös csendességben voltunk Isten előtt.
A nap második részében két helyszínen folytattuk a programot. Az ifjúsági házban egy falvédő kiállítást néztünk meg, ami Erdei Imréné hajdúhadházi gyülekezeti tag magángyűjteményének része. Katika egy rövid beszámolóban beszélt a falvédő történetéről, motívumairól.
Az udvaron egy rendhagyó imasétára került sor, ahol a Szavak Nélküli Könyv gondolatai jelentek meg, és emlékeztettek minket arra, hogy mi Isten terve a hozzá térő emberrel.
Végül ízletes szendvicsebéddel zártuk az alkalmunkat, amelyet a Kálvin téri gyülekezet nőtagjai szeretettel készítettek el a találkozó résztvevői számára.
A nap második részében két helyszínen folytattuk a programot. Az ifjúsági házban egy falvédő kiállítást néztünk meg, ami Erdei Imréné hajdúhadházi gyülekezeti tag magángyűjteményének része. Katika egy rövid beszámolóban beszélt a falvédő történetéről, motívumairól.
Az udvaron egy rendhagyó imasétára került sor, ahol a Szavak Nélküli Könyv gondolatai jelentek meg, és emlékeztettek minket arra, hogy mi Isten terve a hozzá térő emberrel.
Végül ízletes szendvicsebéddel zártuk az alkalmunkat, amelyet a Kálvin téri gyülekezet nőtagjai szeretettel készítettek el a találkozó résztvevői számára.
A találkozás örömével, hálaadással a szívünkben indultunk haza gyülekezeteinkbe. Isten adjon erőt, kitartást, reményt mindannyiunk számára, hogy az Ő dicsőségére éljünk és szolgáljunk továbbra is.
Szöveg: Sándor Enikő, egyházmegyei nőszövetségi összekötő
Fotók: Hajdúvidéki Református Egyházmegye