Emberhez méltó isteni dolog

A házasság Isten teremtési rendjében született és emberhez méltó isteni dolog.

Sok-sok ellenpropaganda mutatja be a hűséges házasságokat úgy, mintha a házasság unalmas lenne, viszont a házasságtörést izgalmasnak festi le. Míg a megküzdött, hosszútávú kapcsolatokat embertelennek minősíti, addig a felületes, könnyelmű kalandokra bíztat. Míg az egyhez ragaszkodást elfojtásnak nevezi, addig a paráznaságot kiteljesedésnek ábrázolja.

Bizony szükségünk van a keresztyén házasságot központba emelő hétre, ahol ismét téma lehet a Szentírás szándéka, amely az Isten és az ember, Isten és a rá figyelő nép kapcsolatát a szerelem hőfokán, a házassági szövetség rangján mutatja be. Pál apostol Krisztus és a gyülekezet kapcsolatát misztériumnak, „felette nagy titok”-nak mondja. Az Újszövetség fináléja pedig a Jelenések Könyvében egy nagyszerű menyegzőbe torkollik, ahol egymásra talál a vőlegény Krisztus és az Ő jegyese, az Egyház. A szövetségi hűség felmagasztalása ez, amely szövetségi hűség az emberi szövetségek mintája is, az egymásra utaltság bizalmi viszonyában, a szeretetközösség intimitásában.

Vannak emberi kapcsolatok, amelyek eredménytelenek, lehúznak, legyengítenek, sőt megtörnek. Isten semmiképpen sem erre teremtette a házasságot, hanem arra, hogy általa meggazdagító, felemelő, ellenálló, megtartó kapcsolattal ajándékozza meg az embert.

A házasság Isten szerinti célja a fokozás: az élet legyen jó, sőt, a jó élet menjen még jobban. Isten eredeti szándéka szerint arra adta a házasságot, hogy az élet kiteljesedését segítse. Eközben a kiteljesedés közben sokszor felborulnak a matematikai eredmények a megsokszorozódás miatt. Hogyan mondja a Prédikátor élettapasztalata? – „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, az egyik ember fölemeli a társát. … Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.” (Préd 4,9-10.12)

Ez egy különös többesszámot jelent: a szövetség többesszámát. A „Te” és az „Én” a Krisztushittel teszi a házaspárt egy egészen másfajta „mi”-vé. A krisztusi „keresztszál” életre szólóan megtart és erősíti a keresztyén házasságok szakítószilárdságát.

Fekete Károly