Kezdődik testvéregyházkerületünk jubileumi éve
„Isten áldása és Szentlelkének ereje kísérje a Dunamelléki Református Egyházkerület életét és a 450. jubileumi év rendezvényeit, amelyek Pécsett kezdődnek ezen a héten” – Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének hétindító gondolatai.
A Dunamelléki Református Egyházkerület az 1576-ban elfogadott hercegszöllősi kánonok elfogadásától számítja megalakulását, amikor a zsinaton negyven baranyai lelkipásztor aláírásával fejezte ki, hogy elfogadja a megfogalmazott egyházi rendelkezéseket.
Az alsó-dunamelléki református egyházkerület megszervezését Szegedi Kis István (1505-1572), a 16. századi magyar reformáció meghatározó szellemi alakja és emblematikus tudósa indította el. Élete regénybe illő és fordulatokban gazdag volt. Neve márkajel, hiszen korának kiemelkedő személyisége volt, aki itthon és külföldön egyaránt letette névjegyét. Ő volt a legtudósabb magyar reformátor. „A keresztyén tanításnak nem egyik vagy másik részletét fejtette ki, hanem teljes teológiai rendszert alkotott.” (Kathona Géza)
Munkásságának sokat köszönhet Tiszántúl reformátussága is, aki Csanád, Gyula, Makó, Temesvár, Mezőtúr és Békés reformációját is elindította
Az általa összeállított baranyai kánonok rendezték a térség egyházi életét és megalapozták a magyar reformáció helvét irányának fejlődését. A török hódoltság világában ezek szabályozták a gyülekezeti élet rendjét, és így maradhattak meg reformátusnak és magyarnak a délvidéki polgárok, a török uralom másfél századában.
A Tiszántúlt és a Dunamelléket összekötő Szegedi Kis István képe, Skaricza Máté 16. századi reformátor rajza
A baranyai kánonkönyv tartalma összhangban van a hercegszöllősivel. A hercegszöllősi kánonok közvetlen szerzőjét nem ismerjük pontosan. Lehetett a gyűlést összehívó akkori szuperintendens, Veresmarti Illés, de némelyek Sztárai Mihály örökségét is érzékelik a háttérben. Valószínűleg közösségi alkotás a szabálygyűjtemény.
Szövegét először Huszár Dávid jelentette meg 1577-ben Pápán latinul és magyarul. Hosszú időn át iránymutatásul szolgáltak még Tiszántúlon is.
Már ezek a kánonok előírták, hogy bizonyságlevél nélkül nem lehet szolgálatra befogadni másik egyházmegyéből vagy egyházkerületből érkezőt. Az artikulusok azt is megszabták, hogy aki lelkész vagy tanító kíván lenni, annak meg kell jelennie az egész közösség előtt, és bizonyítania kell felkészültségét. Ez a lelkészképesítő vizsga elődjének tekinthető.
Isten áldása és Szentlelkének ereje kísérje a Dunamelléki Református Egyházkerület életét és a 450. jubileumi év rendezvényeit, amelyek Pécsett kezdődnek ezen a héten.
„Ezért aztán mindenkor imádkozunk értetek, hogy a mi Istenünk tegyen méltóvá titeket az elhívásra és töltsön meg titeket teljesen a jóban való gyönyörködéssel, és a hit minden erejével, hogy megdicsőüljön a mi Urunk Jézus Krisztus neve bennetek, és ti is őáltala, a mi Istenünk és az Úr Jézus Krisztus kegyelméből.” (2Thessz 1,11-12)
Fekete Károly