A hittel, alázattal és odaadóan végzett szolgálat méltatása

A Magyarországi Református Nőszövetség 2025. október 11-én adta át a Zsindelyné Tüdős Klára-Díjakat Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében. A Tiszántúli Református Egyházkerületből Papp Jánosné Lacza Erzsébet vehette át az elismerést.

A Magyarországi Református Nőszövetség 2010. február 20-án kelt határozata értelmében a Zsindelyné Tüdős Klára-díj azon nőszövetségi tagoknak ítélhető oda egyházkerületenként egy-egy fő, illetve az elnökség javaslata alapján egy fő számára, akik munkájukkal jelentősen segítették a Református Nőszövetség céljainak elérését, a keresztyén hit és életvitel, az egyházi munka, a diakónia, a missziói munka, az evangéliumi szellemű közösség építése terén, s akik legalább 10 éve tagjai a Református Nőszövetségnek.

Az ünnepségen elsőként Koncz-Vágási Katalin, a Magyarországi Református Nőszövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, soraikban a díjazottakkal, azok laudátoraival, családi és közösségi hozzátartóikkal; a Dunántúli, Dunamelléki, Tiszáninneni és Tiszántúli Nőszövetségek elnökségével, delegáltjaival, az ország szinte minden szegletéből érkező nőszövetségi tagokkal. Az áhitatra hangoló 821. dicséret sorai után Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) püspöke hirdette az Úr igéjét, az Apostolok Cselekedetei 2,38 alapján bátorítva a résztvevőket: "merjük és egy cseppet sem hezitáljunk észrevenni, felkarolni a bennünket körülvevő legkisebb, legtörékenyebb embertársainkat is!"

Beszámolójában az általa főpásztorolt délvidéki/vajdasági reformátusság múltját, jelenét és jövőképét is felvázolta, majd felesége, Harangozó Gyöngyi nyújtott képes betekintést a kárpát-medencei imanapi füzet tartalmába és üzenetébe, továbbá a SZRKE gyülekezeteinek (az egyházközségek és szórványaik) mindennapjaiba, őrt- és helytálló szolgálataik sokszínűségébe, áldásos tevékenységeibe.

„Kelj fel, tündökölj... Emeld fel tekintetedet, és nézz körül!” Ézsaiás próféta könyvének 60. fejezetéből válaszotta vezérigéjét 2025-ben az Országos Nőszövetség. Abban az esztendőben, amikor alapítójuk, a Debrecenben született Zsindelyné Tüdős Klára kettős jubileumára is emlékeznek, aki 130 éve született és 45 éve távozott a minden élők útján.

"Nem akármilyen nőről és asszonyról beszélünk, mikor rá gondolunk: jelmeztervező, divattervező, szalontulajdonos, filmrendező, világi dáma, a legjobb társaság tagja, az akkori elit kiemelkedő közszereplője. Ugyanakkor ő az is, aki megnyitja otthonát a menekültek előtt, aki szénporosan, fekete arccal kazánt fűt, aki kijárja az utolsó kenyeret is azoknak, akik nála találtak oltalmat, akit kitelepítenek. Aki házmesterasszonyként is társaságszervező, és mindig fáradhatatlan lelkigondozó" – elevenítette fel életének jellemzőit Koncz-Vágási Katalin. Az országos nőszövetség elnöke, a Sarkad-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora hozzátette: "Mi, akik itt vagyunk, akik igyekszünk Zsindelyné Tüdős Klára nyomdokaiba lépve élni és szolgálni, tündökölni, hogy lássa meg a világ, kik vagyunk és mit teszünk, soha ne feledjük: ez csak úgy lesz igaz, tiszta és őszinte, ha benne van a szívünk, az elköteleződésünk és az örök hűségünk!"

A találkozó zenei szolgálatát Holb Enikő Villő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója vállalta. Az ünnepség második részében a díjazottak laudálása, a köszönetnyílvánítás és az elismerések átadása került fókuszba. A 2025-ös esztendőben az életmű-díjnak is méltán nevezhető elismerést az alábbi személyek vehették át: Derdákné Engler Éva (a Budapest-Óbudai Református Egyházközség nőszövetségének oszlopos tagja; Dunamelléki Református Egyházkerület), Molnár Józsefné Asztalos Klára (a Szombathelyi Kormos Györgyi Református Nőszövetség kiemelkedő tagja; Dunántúli Református Egyházkerület), Tóth Sándorné Lukács Ibolya (a Cserépfalui Református Egyházközség nőszövetségének titkára; Tiszáninneni Református Egyházkerület) és Papp Jánosné Lacza Erzsébet (a Szeged-Kálvin téri református gyülekezet presbitere, a gyülekezeti nőszövetség alapító tagja, titkára; Tiszántúli Református Egyházkerület).

Gaál Botondné Dr. Czeglédy Mária, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke a következőképpen laudálta Papp Jánosné Lacza Erzsébetet.

Papp Jánosné Lacza Erzsébet 1941-ben született Szegeden, ahogy ő fogalmazott, beleszületve a Szeged-Kálvin téri gyülekezetbe és a nőszövetségi munkába. Gyermekként a nagymamáját kísérve a női diakóniai alkalmakra megfigyelhette, milyen is az Istenben hívő és Istenért szolgáló asszony. Ez meghatározta egész életét.

Tanulmányait a szegedi református iskolában kezdte, majd 1961-ben végzett a főiskola pedagógus karán. Pusztamérges településen tanított öt évig, ahová kezdő pedagógusként lelkipásztora az alábbi igével bocsátotta útnak: „Légy bátor és erős, és kezdj hozzá, semmit ne félj, és ne rettegj, mert az Úr Isten, az én Istenem veled lesz, téged el nem hagy, tőled el nem távozik, míg elvégzed az Úr háza szolgálata minden művét.” (1Krón 28,20)

Férjhez ment, és hazatért Szegedre. Nyugdíjazásáig, 40 évig, a híresen katolikus városrészben, az Alsóvárosi Általános Iskolában tanított, a kollégák, a szülők és a gyermekek szeretete és nagyrabecsülése által körülvéve. Ez idő alatt különböző városi feladatokat is ellátott. Számos szép elismerésben is részesült pedagógiai pályája során.

Férje, Papp János szintén pedagógus, szakoktató, megyei szakfelügyelő volt. Házasságukat Isten egy fiú- és egy leánygyermekkel áldotta meg. Ők is, és házastársaik is, szüleik szép példáját követve pedagógusok lettek. Két fiú unokájuk született.

1991-ben, amikor a Szeged-Kálvin téri gyülekezetben dr. Bartha Tiborné Katika, a gyülekezet lelkipásztora életre hívta a helyi nőszövetséget, Erzsike alapítótag lett. Szolgálatuk már a kezdeti időszakban megalapozta mindazt, amit azóta is hűségesen végeznek a Kálvin téri nőszövetségben. Erzsike nőszövetségi szolgálatai közé tartozik a gyülekezet területén lévő nyugdíjas klubok havi rendszerességű istentiszteleteinek látogatása, ahol a lelkész igehirdetéséhez illeszkedő versekkel szolgál.

Rendszeresen látogatja a gyülekezet betegeit, időseit, egyedül élőit. A megkeresztelt gyermekeknek készülő hímzett kendők elkészítését ő szervezi.

Minden gyülekezeti munkában példamutatóan élen jár. Kérés nélkül észreveszi, mire van szükség, és mire más észreveszi, már ott van, és segít. Mint presbiter, a Diakóniai és a Missziói bizottságok tagja. Az egyházközség „Üzenet” c. lapjában rendszeresen közöl hitmélyítő írásokat.

Nyugdíjasként évekig tanított hittant három iskolában. Nagyon szépen vall életéről: „Az Úr hosszú életem folyamán sasszárnyon hordozott, vezérelt, védett, irgalmát, áldását mindenben éreztem és érzem. Szentlelke munkálkodott és munkálkodik bennem, ezért próbálok hasznosan tevékenykedni Urunk dicsőségére, nagyszüleim, szüleim példája nyomán.”

Mándi Kitti lelkésznő, így ír Papp Jánosné Erzsikéről: „Számomra mindig a református nőszövetség megtestesítője volt Erzsike. Élő hitű, református gyökerű, az élet bölcsességével meggazdagított asszony, aki felismerte Istentől kapott ajándékait, hogy azt az Ő dicsőségére kamatoztassa. Jelenlétével otthont teremt a gyülekezetben, és másokat is inspirál a szolgáló életre. Hálás vagyok, hogy ismerhetem, hogy tanulhatok tőle az életről, a hitről, a minden körülmények között gyakorolt szeretetről és kedvességről!”

Papp Jánosné Lacza Erzsébet köszönetnyilvánítása során Reményik Sándor erdélyi költő Akarom című versét, a közösségi és felebaráti szolgálatukat mindenkoron hittel, alázattal és odaadóan cselekvők fohászát olvasta fel.

Az alkalom végén Benke Kinga lelkipásztor, a Magyarországi Református Nőszövetség elnökhelyettese kérte Isten áldását az egybegyűltekre.

A díjátadó ünnepség perselyadományát a bácsfeketehegyi református Központi Otthon felújítására ajánlotta fel a Magyarországi Református Nőszövetség.

Szöveg: Martinek Imre / Horváth Zoltán