Tornyospálcán megszólalt a Lélekharang
A harangláb felszentelésénFekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott áldást, aki Tornyospálca szülötteként különös meghatottsággal szólt a közösséghez.
„Ahogyan a hang elszáll a kis harang kondulásával, úgy száll vissza halálakor az ember is a teremtő Istenhez” – fogalmazott a püspök, hozzátéve, hogy "Harangzúgásos az egész magyar kultúra. Van, amikor tüntetés a harangszó, van, amikor emlékeztető jel, és van, amikor a lelkiismeretet borzoló hang. A harangok mind zsoltárt ütnek.”
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
A püspök hangsúlyozta, hogy a Lélekharang nem csupán egy új tárgy a temetőkertben, hanem a hit és az emlékezés új hangütése, amely a falu lelki arculatához tartozik:
„Mától itt a Tornyospálcai ótemetőben új hangütés lesz. A lélek apostoli harangszava fog megszólalni, és ezzel a falu jellegzetes hangjai bővülnek egy újabbal… egy serkentő hangszínnel, hogy a velünk szövetséges Isten hűségére és szeretetére hívja fel a figyelmünket.”
A Lélekharang-harangláb Bodrog László fafaragó munkája, aki az alkotásban a templom gótikus ablakait és ajtókereteit idézte meg:
„A fő inspiráló az maga a Tornyospálcai református templom volt. A mérműves ablakok és ajtókeretek adták az alapformát. Középen Krisztus-monogram, a nap és a hold jelképe, fölül a református csillag – mindezek a temetőkert régi fejfáin látható szimbólumokból épültek egységbe.”
Bodrog László, fafaragó
A temetői megáldást követően a gyülekezet a templomban gyűlt össze hálaadó istentiszteletre. Az igét Fekete Károly püspök hirdette, aki hazatérve szülőföldjére – mint fogalmazott – „hálát adhat Isten áldásaiért, a múltért, a jelenért és a jövőért.”
„Amikor kimész a temetőbe, ott vannak előtted családod sírjai... Őseink hite, áldozata és munkája itt van ma is. Értük adunk hálát, mert ők emeltek templomot, öntettek harangokat, építettek iskolákat.” A püspök külön megköszönte a gyülekezet és az állam összefogását „Kevés ilyen épségben megmaradt gótikus istenháza van vidékünkön, mint a mi pálcai templomunk. Hálásak vagyunk, hogy a Magyar Falu Program keretében templomunk megújulhatott – a hála is megújult a szívekben.”
Az igehirdetés után Fekete Károly ült az orgonához, és egy rövid darabot játszott.
A püspök keze alatt a langenfeldi Johanneskirche-ből származó, 2017-ben Tornyospálcára hozott orgona újra bizonyította, hogy valóban, ahogy Gárdonyi Géza írta: „Az orgonának lelke van. Tud imádkozni, sírni és sóhajtani, örülni, remegve félni, vigasztalni és áldani.” A mechanikus rendszerű, kétmanuálos, tízregiszteres orgona 986 sípján egyszerre szólt a múlt és a jelen: az a hang, amely a templom falai között született, most a püspök személyes játéka által vált a hála és a hazatérés dallamává.

Tiszántúli Református Egyházkerület
Végül így zárta gondolatait: „A templom falai, a harang hangja, az orgona zengése mind arról beszélnek majd: itt éltek, itt hittek, itt szolgáltak hűséges emberek.”
Az ünnepi istentiszteleten köszöntőt mondott mások mellett Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye esperese és Seszták Miklós országgyűlési képviselő is.
Az esemény képekben:

Tiszántúli Református Egyházkerület
Forrás: frissmedia.hu