Négy tiszántúli templom tervezőjének munkásságát ismertették Debrecenben
Két hódmezővásárhelyi, egy szegedi és egy debreceni templom köthető Borsos József nevéhez. A 20. század egyik legismertebb építésze egészen különleges épületekkel gazdagította a Tiszántúli Református Egyházkerület épített örökségét. Erről is szó volt a negyedik alkalommal megrendezett Örökségünk Debrecen konferencián.
A 150 éve született Borsos József emlékére Debrecen városa szervezte meg az eseményt 2025. szeptember 19-én. Köszöntő beszédében Papp László polgármester hangsúlyozta, hogy Borsos József épületei napjainkban is a város díszei, példaként említette az elmúlt években „gyönyörűen felújított” református egyetemi templomot is. Kijelentette, hogy Debrecen jól sáfárkodott az épületekkel, amelyet Borsos felépített, majd két ingatlan tulajdonosának átadta az Év Cívis Háza Díjat, amelyet a cívis építészeti örökség megőrzésében élen járók elismerésére hozott létre a közgyűlés, és idén harmadik alkalommal osztották ki.
A konferencián részt vett Virányi Zsolt, a Tiszántúli Református Egyházkerület műemléki tanácsosa is, aki debreceni épületek eltűnt részeiről is szót ejtett. A Debreceni Református Kistemplommal kapcsolatban elmondta: Debrecen egyik legrégebbi temploma, hiszen 1719-ben kezdték építeni. Emlékeztetett rá, hogy a templom toronysisakját egy vihar leszakította, azóta Csonkatemplomként is ismert.
Harangi Attila építész mély kutatásokat végzett Borsos József református vonatkozású munkáiról. Előadásában elmondta, Borsos mestere az a Petz Samu volt, aki 1887-ben a debreceni Verestemplomot tervezte. A különleges téglaépület nagy hatással volt a fiatal tervezőre. A 20. század első éveiben szülővárosában, Hódmezővásárhelyen két református templomot is tervezett: egyet a Tabán-, egyet pedig a Susán elnevezésű városrészbe. Előbbire jellemző a részletek kidolgozottsága, a vörös és okkerszínű téglák használata, ami jól illeszkedett a helyi jellegzetességnek számító épületek közé. Az akkor 25 éves tervező az üvegablakokat színes díszítéssel álmodta meg, ez későbbi munkáiban is megjelent. Az 1910-ben felépült susáni templom szintén vakolatlan téglaarchitektúrájában különleges. Borsos József a két hódmezővásárhelyi templom között a szentesi „Református Kör” számára is tervezett egy egyházi épületet 1906-ban. A cívisvárosba költözése után a Debreceni Egyetem főépülete mellé megálmodott református egyetemi templom dicséri keze munkáját, majd utolsó temploma a szegedi Kálvin téren 1947-ben befejeződött épület volt. Harangi Attila elmondta, itt már németországi hatások is érvényesülnek, például az ötszögletű alaprajz, de a színes üvegablakok itt is megjelennek.
Harangi Attila saját fotói a Hódmezővásárhely-Susáni Református Egyházközség Borsos József által tervezett templomáról:
Tiszántúli Református Egyházkerület