Hogyan válhatunk újra eggyé egyházként?

„A könyv borítóján egy szőlőskertben álló asztal látható, amely arra hív és emlékeztet, hogy együtt üljünk oda az Úr asztalához” – fogalmazott Mario Fischer, az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) főtitkára, a Doktorok Kollégiuma Rendszeres Teológiai szekciójának a szervezésében tartott könyvbemutatón.

Az alkalmon felidézték a 2023 tavaszán tartott nemzetközi konferencia tanulságait, bemutatták az akkori előadások alapján készült, „Együtt egyházzá lenni – A Leuenbergi Konkordia következményei, valósága és lehetőségei” című tanulmánykötetet, valamint ismertették a GEKE stratégiai céljait.

Két évvel ezelőtt a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adott otthont a Leuenbergi Konkordia aláírásának ötvenedik évfordulóját ünneplő, „Együtt egyházzá lenni” elnevezésű nemzetközi tudományos konferenciának. Európa református és evangélikus egyházainak képviselői 1973 márciusában írták alá a Leuenbergi Konkordiát, amely lehetővé tette a két felekezet között az úgynevezett szószéki és úrasztali közösséget, valamint elvezetett az Európai Protestáns Egyházak Közösségének ma ismert formájáig. A közösség jelenleg 96 tagegyházat és így mintegy 40 millió protestánst ölel fel.

Mario Fischer a könyvbemutatón felidézte a konferencia céljait és szervezésének folyamatát is. Hangsúlyozta, hogy bár a GEKE egyházai önállóak, mégsem elszeparáltak egymástól, ezért a közösségben rejlő lehetőségek és a jövőbeni együttélés módjai kerültek a konferencia középpontjába is. A konferencia fókuszában nem a történelmi visszatekintés állt, hanem azok a teológiai és etikai szempontok, amelyek segíthetnek megérteni, hogyan válhatunk valóban együtt egyházzá. Az esemény így nem csupán akadémiai tanácskozásként működött, hanem egyfajta workshopként is, amely a közös tanulás és tapasztalatcsere terepe volt.

A konferencia előadásaiból született meg az „Együtt egyházzá lenni – A Leuenbergi Konkordia következményei, valósága és lehetőségei” című tanulmánykötet, amely a közös gondolkodás eredményeit, a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát kínálja az olvasók számára, német és angol nyelven. „A könyv borítóján egy szőlőskertben álló asztal látható, amely arra hív és emlékeztet, hogy együtt üljünk oda az Úr asztalához” – fogalmazott Mario Fischer. A kép szimbolikája egyszerre utal a közösség megélésére és arra a reményre, hogy az egyház sokfélesége Krisztus asztalánál találhat egységre.

Fazakas Sándor ‒ Mario Fischer ‒ Thomas-Andreas Põder (szerk.): Gemeinsam Kirche sein / Being Church Together

Konsequenzen, Wirklichkeiten und Möglichkeiten der Leuenberger Konkordie / Consequences, Realities and Possibilities of the Leuenberg Agreement

Tartalom

Nyitóelőadás

Michael Weinrich református teológus arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi közösség valósága jóval összetettebb, mint annak teológiai ábrázolása. Ezért a teológia nem kerülheti meg ennek értékelését, és egyre fontosabbá válik az egyház céljának pontos megfogalmazása.

1. Egyház és egyházi közösség

A fejezetben megjelenő tanulmányok a különböző teológiai és ökumenikus nézőpontokat tárgyalják az egyházról és az egyházi közösségről. Kiemelt téma az isteni cselekvés, az egység látható formái, a Leuenbergi Konkordia és a felekezeti párbeszéd értelmezése.

2. Az evangélium közös megértése

A tanulmányok az evangélium közös értelmezésének lehetőségeit és kihívásait vizsgálják. Fókuszban a megigazulás tana, a közös tanítás ökumenikus olvasata, a felekezeti identitás és a Szentlélek munkája áll.

3. Szolidaritás és kihívások az etikai tájékozódásban

Az írások az egyház közös felelősségét és feladatát elemzik a mai társadalmi és etikai kérdések fényében. A középpontban a szolidaritás, az ökumenikus együttműködés és a közös etikai útkeresés áll.

4. Új perspektívák a közösen egyházként való létre

A megjelenő kutatási eredmények új nézőpontokat kínálnak arra nézve, hogy miként lehet ma közösen formálni az egyházat és megélni a közösséget. A szerzők a diaszpóra kihívásairól, a migráció és a hagyományos egyházak találkozásáról, a vidéki élet teológiai megközelítéseiről, valamint a közös jövő és reménység kérdéseiről írtak.

A konferenciakötet előszava és a tartalomjegyzék (német és angol nyelven) ezen a linken olvasható.

Stratégiai célok

Mario Fischer arról is beszámolt, milyen stratégiai célokat tűzött ki a GEKE a következő évekre. A közösség előtt álló legfőbb kérdés így hangzik: „Hogyan tudunk egyházi közösségként még inkább önmagunkká válni?”

A választ a GEKE 2024–2030 közötti stratégiája fogalmazza meg. Ennek középpontjában az áll, hogyan lehet az egyházak közösségét még erősebben megélni és láthatóvá tenni Európában. Négy fő területen jelöltek ki feladatokat: az istentiszteleti élet megújítása és közös liturgikus anyagok fejlesztése; a tanúságtétel és szolgálat megerősítése a társadalmi és etikai kérdésekben; a teológiai tanítás és párbeszéd elmélyítése; valamint a közösség szerkezeti formáinak erősítése. A cél, hogy a protestáns egyházak saját hangon szólalhassanak meg Európa sokszínű vallási és társadalmi környezetében, a saját kontextusukban.

A stratégia hangsúlyosan reagál a kor olyan aktuális kihívásaira, mint a béke és társadalmi igazságosság kérdései, a migráció, a fenntarthatóság, de ugyanígy a háborús válságok következményeire is. Kiemelt feladat lesz a következő időben a megosztó etikai álláspontok teológiai vizsgálata, az eltérő erkölcsi megközelítések jobb megértése, az egymásra való odafigyelés. A következő években a GEKE szélesebb részvételt kíván biztosítani a tagegyházak számára, leginkább fiatal teológusok és új partnerek bevonásával. Emellett tovább erősíti az ökumenikus kapcsolatokat, így többek között a római katolikus és ortodox egyházakkal folytatott párbeszédben. A sokféleségben megélt egység nem csupán belső erőforrás, hanem látható és hiteles hozzájárulás az európai egyházak közös jövőjéhez – foglalható össze a stratégia fő üzenete.

Farkas Zsuzsanna