„A művészet erősíti hittudatunkat”

Gyerekek énekével kezdődött a református értékeket felvonultató gálaest. A Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola Kicsinyek Kórusa és a Vox Iuventutis Gyermekkar tagjai a közönséget is bevonták a nyitányba a Nagy hálát adjunk az Atya Istennek kezdetű dicséret közös eléneklésével.

A résztvevőket ezután Debrecen polgármestere köszöntötte. Papp László hangsúlyozta, hogy a város ugyanolyan szeretettel fogadja a Magyar Református Egységnap vendégeit, mint az első, 2009-es alkalmon, majd a 2014-ben és 2019-ben megtartott ünnepeken is. A városvezető elismerését fejezte ki amiatt, hogy az együttlét középpontjába az egymásra figyelés, a találkozások lehetőségének megteremtése, a személyes kapcsolatok megerősítése került. Gondolatait azzal zárta, hogy Debrecen és a reformátusság közel fél évezrede egymást kölcsönösen kiegészíti és támogatja: az eklézsia és a magisztrátus szorosan összefonódva működik.

Papp László, Debrecen polgármestere

„Ez hosszú időn át azt jelentette, hogy a város anyagiakkal, élelemmel patronálta a Református Kollégiumot, valamint ösztöndíjat adott a tehetséges diákoknak külföldi tanulmányaikhoz, míg az iskolából kikerülő diákok számára megnyíltak a hivatali karrierlehetőségek, a teológiát végzettek pedig lelki táplálékkal látták el a cívisek egész közösségét” – fogalmazott a polgármester.

Az est során többször színpadra állt Tímár Sára és zenekara. Az együttes jellegzetes népi hangzásával különleges formába öntött olyan ismert református énekeket, mint a Megváltómnak éneklek, vagy a Lehullott Jézus vére.

Tímár Sára, Junior Prima díjas énekes

A dalok között Csikos Sándor, a Nemzet Színésze, valamint Kiss Gergely Máté Jászai-díjas színművész és fia, Kiss Domonkos Mátyás szavaltak verseket. A Csokonai Nemzeti Színház Debrecen társulatának tagjai Pilinszky János, Weöres Sándor és Balassi Bálint gondolatait is színpadra vitték a gálaműsor folyamán. Mellettük Debrecen kulturális életének megkerülhetetlen tagjai, a Farkas és Hercz családok néptáncművészei kapcsolódtak be az előadásba. A 42. zsoltár eléneklésében csatlakozott Tímár Sárához a Debreceni Református Kollégium Kántusa és a Központi Református Kórus. Produkciójuk közben Laczó Zsuzsa és Farkas Regő mutatott be kortárs táncetűdöt.

A Krisztus halálára emlékező darabok után a mennybemenetel ünnepkörét feldolgozó egység következett, melyet megelőzően a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke köszöntötte a jelenlévőket. „A művészet erősíti hittudatunkat” – jelentette ki Fekete Károly, utalva a reformátusság gazdag kulturális örökségére. Kitért arra is, hogy a mennybemenetel „az üdvtörténeti események Hamupipőkéje”, hiszen szerényen, visszafogottan húzódik meg húsvét és pünkösd között. „Noha kissé elhanyagolt, de nagyon is fontos ünnep: Kálvin szerint hitünk egyik legfőbb alaptétele” – tette hozzá a tiszántúli püspök. Kiemelte, hogy a mennybemenetel a feltámadás megkoronázása, és utalt Jézus felemeltetésére.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

„A Krisztus-ügy ma is felszállóágban van, és a Krisztust követő református felszállóágban van, akármit is mondanak a külső körülmények, ellenlábasaink, mindazok, akik a keresztyénség ellen állnak.”

A püspök azzal vezette fel Johann Sebastian Bach 37. kantátáját, hogy azt a mennybemenetel ünnepére írta a zeneszerző. Az Aki hisz, és megkeresztelkedik, az üdvözül című darabot a Maróthi György Kamarazenekar, a Központi Református Kórus és a Debreceni Református Kollégium Kántusa közösen adta elő, majd újra Tímár Sára és zenekara, valamint a Pendely Énekegyüttes-család lépett színpadra pünkösdi összeállítással.

Az est zárásaként a 42. zsoltár Barabás Árpád feldolgozásában szólalt meg. A Központi Református Kórus, a Debreceni Református Kollégium Kántusa, a Vox Iuventutis Gyermekkar, a Kharisz Rézfúvós Együttes, a Lituus Rézfúvós Együttes, a Debreceni Zenede ütős szekciója és Sárosi Dániel orgonaművész részvételével csaknem száz előadó vett részt a fináléban, hozzájuk csatlakozott a Kölcsey Központ Nagytermének közönsége. Így több mint ezer református hívő énekelte együtt:

Mint a szép híves patakra
A szarvas kívánkozik,
Lelkem úgy óhajt Uramra,
És hozzá fohászkodik,
Tehozzád, én Istenem,
Szomjúhozik én lelkem,
Vajon színed eleibe
Mikor jutok, élő Isten?

Tiszántúli Református Egyházkerület

Fotók: Miskolczi János