Bécsi hálaadás a debreceni vértanú teológusért, ifj. dr. Varga Zsigmondért

A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem küldöttsége 2025. március 5-én megemlékezést tartott ifj. dr. Varga Zsigmond mártírhalálának 80. évfordulója alkalmából a bécsi református templomban (Dorotheergasse 16). A küldöttséget Fekete Károly püspök és Baráth Béla Levente rektor vezette.

Ifj. dr. Varga Zsigmond (1919-1945), mint teológiai ösztöndíjas diák lett a magyar keresztyénség mártírjává a II. világháború idején. Legendás hírű teológus-családba született 1919. szeptember 9-én Debrecenben, hiszen édesapja, dr. Varga Zsigmond nagyhírű vallástörténész professzor volt Debrecenben, édesanyja, Erdős Mária ágán pedig az Erdős-család leszármazottja. A hitvallásos családi légkör megalkuvás-mentes sorsvállalásra nevelte. A debreceni Református Főgimnázium után a Hittudományi Karon folytatta teológiai tanulmányait, ahol a teológus ifjúság vezéregyéniségévé nőtte ki magát. Alapítója lett a Teológus Gyülekezetnek, majd szeniorrá választották. 1944-ben Bécsben lett ösztöndíjas, ahol bölcsészdoktorként teológiai doktorátusára készült az újszövetségi tudományokból. Tanulmányai mellett a Konvent elnöke, Ravasz László püspök megbízta a Bécsben élő magyar reformátusok közötti gyülekezeti szolgálattal.

ifj. dr. Varga Zsigmond

Keresztyén igehirdetése és eredményes bécsi gyülekezetépítő munkája miatt hatósági megfigyelés alá került. Az itthoni nyilas uralomátvételhez közel eső vasárnapon egy Gestapo-tiszt felszólt a szószékre az igehirdetés közben: „Megvonom öntől a szót.” Varga Zsigmond azonban csendes határozottsággal azt válaszolta: „Önnek ehhez nincs joga, és az istentiszteletünket sem zavarhatja.” A következő héten önként adta fel magát. Hármas vádpont alapján ítélték el: először is a német városok bombázásától remélte az esztelen és egyenlőtlen vérontás befejezését; másodszor: hallgatta az angol rádió híreit és terjesztette azokat; harmadszor: nemzeti szocialista ellenes beállítottságú volt. A bécsi vizsgálati fogság után először Mauthausenben raboskodott, majd Gusenbe vitték, ahol III. fokozatú koncentrációs tábor működött. A bibliai Jóbra gondolva tűrte a szenvedést és Krisztusba kapaszkodva maradt lelkipásztora fogolytársainak. Tífuszt kapott, majd tüdőgyulladásban szenvedett. Embertelen bánásmódban részesült és így halt meg 1945. március 5-én.

Halálának 80. évfordulóján a Bécsben reá emlékező gyülekezetet Karvansky Mónika bécsi református lelkipásztor köszöntötte Harald Kluge lelkipásztor nevében is, aki betegsége miatt levélben üdvözölte a vendégeket.

Karvansky Mónika lelkipásztor

Lőrincz Johanna szénior (DRHE) igeolvasása után Fekete Károly püspök igehirdetése az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 4. részének 18-22. verse alapján a tanúságtétel fontosságáról szólt: „A megváltáshoz képest a tanúság olyan passzív feladatnak látszik, mégis kimerítően és sokszor erőnket meghaladó módon aktív dolog. Üdvösségbe vágó feladat, ami nemcsak a vádlók előtt történik, hamis tanúktól és hamis bíráktól körülvéve, hanem olyan dolog, amit az Igaz Bíró is figyel és azt ígéri: »Aki tehát vallást tesz én rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt.« (Mt 10,32-33) Ma azért vagyunk itt a bécsi belvárosi református templomban, mert egy hűséges tanúságtevőre, ifj. dr. Varga Zsigmondra emlékezünk. Meg akarták vonni tőle a szót, de ő radikális szóláskényszert érzett, hogy elmondja, amit látott és hallott Uráról, Jézus Krisztusról. Úgy érezte, nem teheti meg, hogy ezt elhallgassa. Ezért lett Krisztus igaz tanújává” – mondta a püspök.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

Ifj. dr. Varga Zsigmondról Baráth Béla Levente rektor emlékezett meg, felidézve hitvalló gondolatokat tartalmazó prédikációjának szavait is.

Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora

A Himnusz eléneklése után a templomban lévő emléktábla megkoszorúzása következett. A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Református Kollégium koszorúját Fekete Károly és Baráth Béla helyezték el. A bécsi gyülekezet nevében Karvansky Mónika, Debrecen város nevében Puskás István alpolgármester, az idén 100 éves Collegium Hungaricum Intézet nevében pedig Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, a Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese koszorúzott.

A koszorúzás után Karl Schwarz, a bécsi evangélikus teológia ny. egyháztörténet professzora köszöntötte a gyülekezetet, ahol annak idején ifj. dr. Varga Zsigmond ösztöndíjas diák volt. A jubiláló Collegium Hungaricum nevében Bertényi Iván szólt a gyülekezethez.

Ifj. dr. Varga Zsigmond hitvalló életének számon tartása és példaként állítása egész Magyarországi Református Egyházunk erkölcsi kötelessége. Méltán tarthatjuk számon őt, mint a „magyar Bonhoeffert”, aki Krisztus vértanújaként halt meg. Emlékezete legyen áldott közöttünk!

A megemlékezés képekben: