Fekete Károly püspök gondolatai a Bibliavasárnapra

Egyedül a Szentírás hitünk és életünk zsinórmértéke – állítja a reformátori tétel. Kálvin szerint: „A Szentírás nekünk halott és erőtlen holmi addig, amíg fel nem ismerjük, hogy abban Isten szól hozzánk és nyilvánítja ki a maga akaratát.” (Institutio, 1.7.1.) Úgy is olvasták a reformátorok a Szentírást: mintha magának Istennek élő szava hangoznék abban. A Bibliában Isten életbevágó üzenete szólal meg az ember üdvösséges javára.

A tétel igaz: egyedül a Szentírás hitünk és életünk zsinórmértéke, de annak következetes megéléséért ma is imádkoznunk kell.

Megszólaló Urunk!

Hála Neked az Ige zsinórmértékéért, az igazodási pontért, amihez minden egyéb alkotást, gondolatot, cselekvést, tervet hozzámérhetünk, hogy megáll-e az a Kijelentés feltétele alatt. Köszönjük, hogy üdvözítő akaratodat anyanyelvünkön fogadhatjuk be és vallhatjuk: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” (2Tim 3,16)

Megelevenítő Igéddel hozz mozgásba bennünket, hogy a szeretetet leleményességével tudjuk élni életünket. Indíts ma is, hogy a jót – jól, és jókor cselekedjük embertársaink javára és a Te nagy neved dicsőségére. Ámen.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke