Magyar Református Egységnap Debrecenben

A Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét 2009. május 22-én mondták ki a debreceni Nagytemplomban. Erre emlékezve minden évben a május 22-éhez legközelebb eső vasárnap a magyar református egység napja. Idén lesz a harmadik alkalom, amikor az adott hétvége szombatján nagyszabású programot szervez a Tiszántúli Református Egyházkerület (TTRE), ezzel kiterjesztve a gyülekezeti, egyházmegyei szintű eseményeket egy egésznapos, minden magyar reformátust megszólító rendezvénnyé.

A 2025. május 24-én esedékes Magyar Református Egységnap részleteiről 2025. február 27-én tartottak sajtótájékoztatót a TTRE Püspöki Hivatalában. Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke elmondta, hogy a 16 évvel ezelőtti ünnep jelentősége sokkal több volt, mint jogi formalitás, hiszen azt a hitbeli és lelki közösséget fejezte ki, amit látszólag a trianoni döntés szétszabdalt, de valójában soha nem szűnt meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eredetileg a Kárpát-medence országaira épülő Magyar Református Egyház az utóbbi évtizedekben folyamatosan bővült a nyugat-európai diaszpórával és a tengerentúli – Egyesült Államokban és Kanadában – működő egyháztestekkel. Ebben az évben pedig újabb alkotmánymódosításra van szükség, hiszen a négy ausztráliai magyar református gyülekezet által alkotott szervezettel bővül a közösség. Erről az egységnapot megelőző ülésén határoz majd a Magyar Református Egyház Közös Zsinata.

Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, dunántúli püspök

„Egy sok tekintetben megosztott világban mi, magyar reformátusok a Kárpát-medencében és világszerte, osztozhatunk egymás örömeiben, gondjaiban, egymást erősíthetjük, bátoríthatjuk. Ez az egységnap újból megmutatja azt, hogy a Magyarországi Református Egyház minden nehézség ellenére erre törekszik. A gyülekezeteink itt lesznek, az intézményeink itt lesznek, a Kárpát-medencei testvérek pedig nagyon várják ennek a belső egységnek a kifejezését, hiszen ők egyfajta fundamentumként számítanak ránk, anyaországiakra. Miközben kinyilvánítjuk ezt a belső egységet, magunkban bűnbánatot tartva és a szabadító Jézus Krisztus kegyelmébe kapaszkodva kérjük azt, hogy építhessük Isten országát, hiszen nagyon komoly feladatot, szolgálatot, felelősséget bízott ránk az Úr az anyaországban, a Kárpát-medencében és szerte a világon” – fogalmazott Steinbach József.

Az esemény házigazdája a Tiszántúli Református Egyházkerület. Fekete Károly püspök azt emelte ki, hogy Debrecen egyháztörténelmi tapasztalatok szerint integrációs erővel bír, hiszen 1567-ben Méliusz Juhász Péter vezetésével itt ült össze az a zsinat, amely elfogadta a Második Helvét Hitvallás című iratot – mindössze egy évvel azután, hogy ezt 1566-ban Zürichben megalkották – ezzel betagozva hazánkat az európai reformáció fősodrába. A következő fontos eseményre 1881-ben került sor, amikor szintén Debrecenben jött létre a négy anyaországi egyházkerület és Erdély csatlakozásával az az országos egyház, amelyiknek örökösei vagyunk. Ebbe a sorba illeszkedett a 2009-es Alkotmányozó Zsinat, amely újabb rendkívüli jelentőségű esemény volt a magyar reformátusság történelmében.

„Ezek a döntések mindhárom esetben a hitbeli egységet jelentették, ragaszkodást a Szentíráshoz és a hitvallásainkhoz. Az egység mércéje nem a püspökök közössége, még csak nem is az egyházmegyék közössége, hanem a Krisztushoz való kötődésünk. Ha ebben hűségesek vagyunk, és tényleg Krisztus felé tartunk, akkor egymáshoz is tudunk közeledni” hangsúlyozta Fekete Károly, kiemelve azt, hogy az elmúlt 16 évben testvérgyülekezeti kapcsolatok, intézményi együttműködések, valamint az oktatás területén új megoldások, stratégiák születtek, míg a Magyar Református Szeretetszolgálat révén a határon túli térségek szociális támogatása is hatékonyan valósítható meg.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke

„Azt gondolom, hogy ez a háló, amely kialakult, épp olyan sérülékeny, mint bármely világi szervezet egységtörekvése, de ezt a hálót sok szál tartja, és hogyha el is szakad belőle néhány, azért még sok van, amelyik ezt meg tudja tartani. Ezért nagyon fontos, hogy 2025. május 24-én fonogassuk, erősítsük, vastagítsuk azokat a szálakat, amelyek összekötnek bennünket” – zárta gondolatait a tiszántúli püspök.

Beszterczey András szervező lelkipásztor azt emelte ki, hogy az egység nem egyformaságot, hanem összhangot jelent, ennek szellemében alakították a programtervet is. Szándéka szerint a különböző generációkat megszólító kulturális események, a műfaji sokszínűség alkotnak majd harmóniát.

Beszterczey András szervező lelkipásztor

„Számomra a Nagytemplom mint tyúkanyó a csibéit, úgy gyűjti össze a reformátusokat itt, Debrecen főterén. Ezt az épületet ismerik és szeretik mind a debreceniek, mind a máshonnan érkező reformátusok, és így akarunk összegyűlni a tyúkanyó körül, amely ebben a hasonlatban számomra a Mindenható Urunkat jelképezi” – tette hozzá a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkésze.

Beszterczey András a programok ismertetésével folytatta. Kiemelte, hogy az alkalom középpontjában a 14 órakor kezdődő istentisztelet áll, melynek végén közös úrvacsorával fejezik ki lelki egységüket a jelenlévők.

„Ez az, ami mindenkit felemel. Ez az az alkalom, ami mindannyiunk számára érezhetővé, kézzelfoghatóvá, ízlelhetővé teszi az egységet egymással és Krisztussal, és a visszajelzések alapján ezt az alkalmat várják a legtöbben” – fogalmazott a lelkipásztor.

Az istentiszteletet megelőzően párhuzamosan több helyszínen kiegészítő rendezvények zajlanak majd. Már reggel 9 órakor elkezdődik az eseménysorozat a Nagytemplom mögötti Emlékkertben, ahol a délután az Úr asztalán elhelyezett kenyeret közösen dagasztják és sütik majd meg az anyaországi és határon túli egyházkerületek képviselői a Debreceni Szakképzési Centrum diákjainak közreműködésével. Ugyanezen a helyszínen a nap nagy részében a gyermekeket várják a Vojtina Bábszínház művészei. Szintén a délelőtt folyamán a főtéren felállított nagyszínpadon koncertek, bemutatók kapnak helyet, fellép mások mellett Szabó Balázs Bandája is. A Nagytemplomban Nőszövetségi Konferenciát tartanak, a Kistemplomban kórustalálkozón vehetnek részt a Kárpát-medence számos pontjáról érkező együttesek, a Debreceni Református Kollégiumban a Kollégiumi Baráti Kör tartja közgyűlését, a Déri tér pedig az ifjúsági színpad helyszíne lesz, ahol kifejezetten nekik szánt programokkal, beszélgetésekkel, imasétával, koncertekkel és különböző műsorokkal várja őket a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának Ifjúsági Osztálya. A Piac utca sétálóövezeti részén a Lehetőségek Piaca várja majd a Debrecenbe látogatókat, ahol az ideiglenesen felállított standoknál bemutatkoznak többek között az egyes részegyházak, a szolgálati ágak, oktatási intézmények, valamint a református ízek.

A Magyar Református Egységnapra várhatóan 5-10 ezer fő érkezik majd az anyaországból, Kárpátaljáról, a Partiumból, Erdélyből, a Délvidékről, a Felvidékről, Horvátországból, valamint Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából.

Az esemény képekben:

Tiszántúli Református Egyházkerület

Fotók: Miskolczi János