"Mert én újat cselekszem..."
Idei első ülését 2025. január 27-én tartotta a Revitalizációs Műhely, amelynek keretében sor került az Egyházkerületi Tanulmányi Füzetek sorozat első négy kötetének bemutatására és a Református Holnap programsorozat tematikájának megvitatására.
Fekete Károly püspök a napi igével köszöntötte a Revitalizációs Műhely tagjait: „Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok! Mert akinek van, annak adatik, de akinek nincs, attól még az is elvétetik, amiről azt gondolja, hogy az övé.” (Lk 8,18) Elmondta, hogy olykor annyira természetesnek vesszük az adottságainkat, szolgálati lehetőségeinket, hogy észre sem vesszük, milyen kincsek vannak a kezünkben. Miközben a „nincseink” felett kesergünk, elvétjük és elveszítjük azokat az ajándékokat, amik ott voltak a kezünk ügyében, s amelyeket jobban meg kellett volna becsülnünk.
„A változást munkáló Isten várja, hogy őszintén mondjuk ki: mi vagyunk azok a megajándékozottak, akikre ráillik, hogy nekünk »van«” – mondta a püspök. „Bőkezű Urunk van, aki a nekünk adottak haszontalan, apadó, látszat-birtoklása helyett azok valóságos szolgálatba állítását várja el tőlünk.” Kiemelte, hogy az útjára induló Egyházkerületi Tanulmányi Füzetek sorozat annak bizonysága, hogy van kiket megszólaltatni, és a tudásukat közkinccsé tenni.
Dr. Kustár Zoltán, a sorozat egyik szerkesztője felidézte, hogy az egyházkerületi közgyűlés a 2022-es népszámlálási eredmények értékelése után határozott arról, hogy a Tanulmányi Bizottság dolgozzon ki olyan segédanyagokat a lelkipásztorok számára, amelyek a gyülekezethez tartozás fontosságát hangsúlyozzák. Aláhúzta, hogy gyakorlatias, jól használható füzetek kiadása volt a cél, amelyek anyagát akár igehirdetés-sorozatok vagy tematikus bibliaórák formájában is fel lehet dolgozni.
Dr. Kovács Krisztián a sorozat másik szerkesztőjeként az első két füzet megírását is vállalta. Az első kötet A református istentisztelet és a gyülekezet, a második Az egyház és az egyháztagság fogalmainak református értelmezése címet viseli. A szerző szerint mind a két téma az evidencia körébe tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy úgy kell kezelnünk ezeket a fogalmakat, mintha mindenki számára evidencia lenne, hogy mit értünk alattuk. A gyülekezetekhez tartozóknak is hasznos lehet az istentisztelettel és az egyháztagsággal kapcsolatos ismeretek felfrissítése, és gondolni kell azokra is, akik az egyházi iskolákon, intézményeken keresztül bekerülnek az egyház vonzáskörzetébe, de nem vallásos szocializációból érkeznek. Kiemelte, hogy a tanulmányokban nagy hangsúlyt fektetett a reformátori teológiára, „mert lehet, hogy egy fél évezred távolságában vannak tőlünk, Luther és Kálvin, de amit ők akkor megfogalmaztak egy sajátos történelmi-vallási kontextusban, az ma egyre inkább igaz lesz.”
Dr. Porkoláb András, a Református istentapasztalat – Kegyesség, lelkiség, spiritualitás című füzet szerzője hangsúlyozta, hogy a spiritualitással kapcsolatos kérdések jelentős része szubjektív, ezért nem normatív igénnyel írta a tanulmányt, hanem arra szeretné ösztönözni az olvasókat, hogy mindenki a saját szemszögéből gondolja át a tárgyalt kérdéseket. Az objektív szempontokat a Heidelbergi Káté tanítására építve fogalmazta meg a kötetben, mert szerinte „a Heidelbergi Kátéban – nyilván a Szentírás után – minden benne van, ami az egyházi revitalizációhoz vagy megújulásához kell, csak értelmezni kell a mai korra.”
A sorozat negyedik kötete (Diakóniai munkafüzet – Egyéni és gyülekezeti feldolgozásra) Dani László tollából született. A szerző aláhúzta, hogy a diakónia beépítheti az egyházba mindazt, ami az Isten országában benne van. „Fel kell fedezni, hogy a diakónia nem a miénk, hanem az Istené” – mondta. Beszélt arról is, hogy sokszor nem értjük vagy félreértjük a diakónia fogalmát, és sokan kizárólag az intézményesült formáját értik alatta, pedig a diakónia elsősorban gyülekezeti diakónia, ami „személyiségformáló, közösségépítő és megtartó erővel bír.”
Fekete Károly hozzátette, a füzetsorozat céljához tartozik az is, hogy a kerületben szolgáló lelkipásztoroknak lehetőséget adjon arra, hogy tapasztalatukat, tudásukat megosszák, közkinccsé tegyék. Azért is indult rögtön négy kötettel az Egyházkerületi Tanulmányi Füzetek sorozat, hogy ezzel is jelezze, sorozat szeretne lenni, amelynek lesz folytatása.
A Tanulmányi Füzeteket hamarosan minden, a kerületben szolgáló aktív lelkipásztornak el fogják juttatni.
A Revitalizációs Műhely ülésének második részében a Református Holnap programsorozat folytatásának lehetséges témáiról gondolkodtak közösen a résztvevők. Fekete Károly elmondta, hogy a tavaly őszi három alkalom után, amelynek a Debreceni Református Egyetemi Templom adott otthont, további kerekasztalbeszélgetések, találkozások következnek Debrecenben és az egyházkerület más pontjain is. A beszélgetések témáit igyekeznek majd a helyi adottságokhoz, az adott közösséget foglalkoztató kérdésekhez igazítani.
A tanácskozást Pluhár Gábor lelkipásztor, könyvtári teológiai szakreferens vezette fel, aki egy ézsaiási idézettel kezdte: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok!” (Ézs 43,18–19) Arról beszélt, hogy a jövő sok változást tartogat, ami bizonytalanságot szül. A népszámlálási adatok is arra mutatnak, hogy az egyháznak szembe kell néznie azzal, hogy a jelen adottságai, lehetőségei a jövőben nem biztos, hogy megmaradnak. Hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a jövővel kapcsolatban a tartalmi kérdésekre koncentráljunk, és azokat Isten színe előtt mérlegre tegyük és megvitassuk.
A témajavaslatokat négy bibliai fogalom (kérügma, koinónia, liturgia és diakónia) köré csoportosította, amelyek meghatározták a közös tanácskozás további menetét. A beszélgetés kiscsoportokban folytatódott, ahol a résztvevők egy-egy fogalmat részletesen körüljártak, és a hozzájuk kapcsolódó témaköröket mélyebben megvitatták. A beszélgetés alakításában a SWOT-analízis eszközét is segítségül hívták, azaz felmérték, hogy mely területek, résztémák tartoznak egyházunk erősségei illetve gyengeségei közé, illetve milyen kérdések jelentenek lehetőséget vagy éppen veszélyt a gyülekezeteink számára.
Szöveg és fotók: Paczári András