Megtartotta 2024-es közgyűlésének első ülését a Tiszántúli Református Egyházkerület
A hagyományokat követve a Debreceni Református Kollégium Díszterme adott otthont 2024. október 12-én az egyházkerület közgyűlésének. Az alkotótagok közül 109-en vettek részt az első ülésnapon, ahol bemutatkoztak a szentelendő lelkészek, köznevelési díjakat adtak át, és elhangoztak bizottsági beszámolók is.
A Szabolcs-Beregi Egyházmegye esperesének áhítatával kezdődött a közgyűlés nyitó napja. Koncz Imre gondolatait János evangéliumának nyolcadik fejezete alapján fejtette ki. A házasságtörő asszony történetén keresztül felhívta a figyelmet arra, hogy a kor vallási vezetőit a hatalom megtartása motiválta, a változást hozó Jézust megpróbálták önellentmondásba keverni.
A közös éneklést és a résztvevők számbavételét az egyházkerületi püspöki jelentés követte. Fekete Károly elöljáróban elmondta, hagyományos beszámolóját a közgyűlés második napján tartja meg, ezen az ünnepi alkalmon a 450 éve született Szenci Molnár Albertről kíván megemlékezni.
„Az ez év májusára tervezett Református Egység Napján az ő élete, munkássága és hatása került volna a középpontba. Ez a rendezvény elmaradt, de fontosnak tartom, hogy az utolsó magyar reformátorról itt, a Tiszántúlon méltóképpen emlékezzünk meg” – fogalmazott Fekete Károly.
A püspök összefoglalta Szenci életét, kiemelve, hogy 1588–1590 között a Debreceni Református Kollégium diákja volt. Hangsúlyozta azt is, hogy a külföldön szerzett tudását itthon hasznosította, és mindhárom lelkipásztori feladatkörben – katekizmus, ének-zene és bibliakiadás – aktívan tevékenykedett. Iskola és könyv – ez volt az élete, zsoltárait pedig azóta is hétről-hétre százezrek veszik ajkaikra.
„Egyházkerületi közgyűlésünk főhajtásában benne van az elismerés és a hálaadás is, amely megköszöni az ajándékozó Istennek a – Szenci munkásságának méltató szavával élve – holtig deákot, a vándortudóst, a bolygócsillagot, az akkori magyar református egyházi mozgalom bujdosó üstökösét. Életünk végén mi is azt mondjuk, amit a genfi zsoltárok lefordításának végeztével ő maga írt naplójába: »Dicsőség az élő Istennek!« Legyen áldott Szenci Molnár Albert emlékezete!”
A közgyűlésen bemutatkozott az a tizennégy lelkipásztor, akik szentelésére még aznap délután került sor. Az eseményről itt írtunk bővebben.
Emellett ebben az évben is átadták az egyházkerület köznevelési díjait. Az elismerést átvevő pedagógusok laudációja itt olvasható.
Az ülés második felében bizottsági beszámolók elfogadásáról szavaztak az alkotótagok. Bejelentették többek között a Kisteleki Református Missziói Egyházközség megalakulását, a kántorképzés fejlesztésének szándékát, míg a tanügyi beszámolóból kiderült, hogy az egyházkerületen belül továbbra is nyolcvan oktatás-nevelési intézmény működik, a református fenntartású gimnáziumokban tanulók összlétszáma nem változott számottevően, míg az óvodai gyermeklétszám jelentősen nőtt.
Az alkalmon Fekete Károly köszöntötte az egyházkerület nyugdíjba vonuló zenei főigazgatóját, Arany Jánost, valamint a Támogató Szolgálatot két évtizede vezető Pangert Líviát.
A közgyűlés második napján, 2024. november 16-án további bizottsági beszámolókat hallgatnak majd meg a testület tagjai.
Tiszántúli Református Egyházkerület
Fotók: Miskolczi János