Sikeresen végzett az első évfolyam a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyházi intézményvezető és szervezetfejlesztő továbbképzésén

A gyülekezetek, egyházközségek, közegyházi testületek fenntartásában egyre nagyobb számban vannak olyan intézmények, amelyek vezetéséhez speciális kompetenciákat, ugyanakkor teológiailag megalapozott vezetési és szervezetfejlesztési ismerteket kell elsajátítani. Erre az igényre válaszul a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a tavalyi év elején hirdette meg az Egyházi intézményvezető és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzési szakot, amelyre keresztfélévben jelentkezhettek az érdeklődők. A képzés kiemelt célja volt, hogy az egyházi fenntartású szociális és közoktatási intézmények vezetői, vezető munkatársai számára segítsenek ismereteket szerezni a vezetői kompetenciák fejlesztése területén – mindezt az elvi és gyakorlati ismeretek teológiai megalapozásának és egyházi jellegének igényével.

Az első évfolyamban huszonhat fő tett sikeres záróvizsgát február elején, majd február 19-én átvehették diplomájukat.

Felismert lehetőség

„Református egyetemként reagálnunk kell az egyházunkat érintő új területekre, amelyek egyike az egyházi intézményhálózat bővülése. Ezek az intézmények speciálisak, hiszen a törvényileg meghatározott feladatvégzés mellett meg kell jelenjen bennük a református jelleg – ehhez igyekszünk ezen a képzésen segítséget nyújtani” – fogalmazott Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora az oklevélátadó ünnepségen.

Mint mondta, hálás azért, hogy ez a segíteni vágyó kezdeményezés odáig jutott, hogy az első végzett hallgatók átvehetik okleveleiket. „Magam is részt vettem a záróvizsgákon, ahol a feleleteket hallva feleleveníthettem, hogy a Biblia a hajókormányos kifejezéshez kapcsolódó »kybernesis« kifejezést használja a vezetésre. Ez a vezetés lelki ajándék, de ehhez muszáj valós, aktuális tudást is nyújtanunk ezen egyetemen” – fogalmazott a rektor.

Fazakas Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, a szak felelőse arra hívta fel a figyelmet, hogy bár bonyolultnak hathat a továbbképzés elnevezése, valójában nem jelent mást, mint egyházmenedzsmentet. „Volt idő, amikor nem volt népszerű ez a kifejezés egyházunkon belül, de el kellett jutnunk oda, hogy felelősen foglalkozzunk ezzel a területtel is” – hangsúlyozta. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy az egykori, szervezetfejlesztéssel foglalkozó McKinsey programban az egyházat vizsgálva úgy fogalmaztak, hogy az áru remek, de a marketing pocsék. „Az egyháznak egy páratlan, semmihez sem fogható üzenete van, az evangélium – de ezt nem mindig kommunikáljuk jól, nem mindig hatékony a szervezetünk működése, fejlesztése. E hiányosságok pótlására hívtuk életre ezt a képzést” – tette hozzá.

„Olyanokat vártunk, akik szívügyüknek tartják az egyház, a diakónia vagy a közoktatás ügyét. A tiszántúli régióban szeretnénk elérni az intézményeket és az intézményeket fenntartó gyülekezeteket, hogy fejlődhessenek szolgálatukban. Öröm, hogy már a legelső alkalommal ennyien jelentkeztek” – foglalta össze Fazakas Sándor, majd köszönetet mondott az egyházkerület és az egyetem vezetésének, hogy „felismerve a képzés időszerűségét”, rugalmasan segítették annak beindítását, valamint megköszönte a DRHE Felnőttképzési Központ munkatársainak az első év képzésének kiváló menedzselését.

Kötelesség, szükség, felelősség

„Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett” – idézte az Apostolok cselekedeteiről szóló könyv 20. fejezetének 28. versét Kupai-Szabó Kornél törökszentmiklósi lelkész a diplomát szerzett lelkészek nevében, majd így folytatta: „Összeköt bennünket ez a néhány mondat. Annak idején igent mondtunk erre a felszólításra, erre tettük fel életünket. És reméljük, hogy egyszer azt is elmondhatjuk, Uram, köszönöm, hogy életemet falhasználtad országod építésére.”

Hozzátette: „Annak a református egyháznak az építésére, amelyben elmozdulnak a hangsúlyok: miközben az intézményes egyház csökken, az emberi élet különböző területén működő szolgálatok átterelődtek egyházunkhoz. Ezeken a területeken az egyház releváns szolgálatot végez, társadalmi haszna vitathatatlan, de így szélesebb lett a lelkipásztorok feladata és a missziós terület.” Ez lehetőséget ad a gyülekezeteknek és felelősséget azoknak a lelkipásztoroknak, akik a mindennapi hitélet biztosítása mellett olyan intézményeket irányítanak, amelyek vezetéséhez talán nem folytattak előzetes tanulmányokat.

„A legmegnyugtatóbb az önképzés útja, amelyen vannak pillantok, amikor csak az új ismeretek megszerzésére irányul vágyunk, de valamikor több: kötelesség, szükség, felelősségteljes hozzáállás a ránk bízott szolgálat magas színvonalú elvégzésére. Részünkről mindez kötelesség, szükség, a társadalom részéről pedig jogos elvárás, ezért jelentett sokat ez a képzés” – hangsúlyozta.

Megszerzett felhatalmazás

Nagyné Szűcs Andrea, a Csengersimai és a Császlói Református Egyházközségek lelkipásztora is ezért kezdte el a továbbképzést. „Engem a szervezetfejlesztés érdekelt igazán, bár saját intézménye gyülekezetünknek nincsen, én is szolgálok intézményben. Ezért érdekelt nagyon, hogyan tudunk rendszerekben, modellekben gondolkozni, és ami fontosabb, hogyan tudjuk ezeket egyházi szervezeteinken belül használni” – magyarázta.

Azt is elmondta, nagyon intenzív volt az elmúlt egy év, de ez együtt járt a tartalmas, gyakorlati tudás megszerzésével. „Jó volt, hogy tapasztalattal rendelkezőkként érkeztünk ide, meg tudtuk osztani, amink van – és ezzel is segítettük egymást. Emellett visszaidézhettük a teológiai alapokat, amelyek elengedhetetlenek a jó vezetéshez” – fogalmazott Nagyné Szűcs Andrea.

„A zárszavakban hallottak miatt érkeztem ide én is – fűzte hozzá Hidi László, a Petneházi és a Laskodi Református Egyházközségek lelkipásztora. – Miután lelkészként kikerülünk gyülekezetet vezetni, sok olyan területtel találkozunk, ahol nagyon nehéz megállni a helyünket, ha nincs mögötte kompetencia. Ezt a kellő kompetenciát ígérte nekünk a képzés – amit úgy gondolom, meg is szereztünk és nemcsak papírformában, hanem valós rálátással azokra a területekre, ahol lelkészként mozgunk.”

Hidi László azt is hangsúlyozta, hiánypótló a képzés, de hosszútávon hasznos lehetne, ha bizonyos részei már az alapképzésben is megjelennének. Azt ő is megerősítette, hogy nehéz egy ilyen, szinte heti rendszerességű képzést egy lelkész életébe beilleszteni, ez áldozatokat követel, de eredményeket is hoz. „Jó volt találkozni olyanokkal, akikkel egy cipőben járunk, és úgy érzem, most már van felhatalmazásunk arra, amit végzünk, így már nem kóklerkedünk – erre nincs jobb szavam. Végig az vezetett, hogy ahová Isten helyez, ott nemcsak lelkesen, hanem hozzáértő módon tudjam tenni a dolgom” – zárta gondolatait.

A tervek szerint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2024 szeptemberében ismét elindítja majd az Egyházi intézményvezető és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzési szakot. A szakirány teológiai alapképzéssel nem rendelkezőknek négy félév, a teológiai képzés után pedig két félév alatt végezhető el.

Farkas Zsuzsanna
fotó: Fülöp Léna Evelin