Kárpát-medencei imanapot rendezett a Református Nőszövetség
A debreceni Kistemplomban megjelenteket Dr. Gaál Botondné Dr. Czeglédi Mária, a Tiszántúli Református Nőszövetség elnöke üdvözölte. A programot a Dunamelléki Szövetség állította össze Dr.Svébisné Juhász Márta elnöknő vezetésével. Az imanapra kiadott és mindenhova eljuttatott kiadványban megjelent írásában Balog Zoltán püspök azt emelte ki, hogy legdrágább kincsünk az evangélium: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lévő Szentlélek által” (Pál apostol Timóteushoz írt levele 1:14). Az Ige népe vagyunk, ezáltal válhatunk áldássá mások számára – írta Balog Zoltán.
Ezt követően a liturgikus füzetben szépen összeállított előadások bontották ki mindazt, amit kincsnek és értéknek tekinthetünk. Szó volt arról, hogy kincsünk a magyar nyelv, melynek jelentőségét már reformátoraink is a szívünkre helyezték. Ahol reformált gyülekezet alakult, ott iskola is létrejött. Mint elhangzott, ma is fontos ügyünk az oktatás, nevelés a kicsinyektől elkezdve az iskoláig, kollégiumokig, egyetemekig, az „egyház veteményeskertjétől” az akadémiáig. A résztvevők megismerhették a kecskeméti református iskola múltját és jelenét. A nagy áldozatokat is vállaló iskolafejlesztést 1948-ban az államosítás keresztül húzta. Csak 1990 után lehetett újrakezdeni a pedagógiai tevékenységet. "Megbecsüljük-e, hogy újra kapuk nyíltak, élünk-e a lehetőségekkel – hangzott a kérdés.
A Kecskeméti Református Egyházközség cigánymissziót is végez. Létrehozták a Hajnalcsillag Tanodát, amely szó betűiben a T: Tudást, az A: Alkotást, az N: Nevetést, az O: Odafigyelést, a D: Döntést és az A: Ajándékot jelent. A találkozón jelen lévők bepillantást nyerhettek a Ráday Múzeum egyháztörténeti kincseibe, így az egyház múltjába és jelenébe is.
A kistemplomi alkalmon Hadházi Judit lelkésznő végezte az igehirdetés szolgálatát. Hangsúlyozta, hogy az Örömhír a mi kincsünk, amelyben hinnünk kell, őrizni és továbbadni. "Ne csak őrködjünk kincsünk felett, hanem vigyük tovább. Ne féljünk gyermekeinknek, unokáinknak bizonyságot tenni. Régen a nagyszülők vitték, esetleg csempészték az unokákat a templomba, manapság ez gyakran fordítva történik. A református óvodások viszik először templomba a kommunizmusban hit nélkül felnőtt nagyszülőt" – mondta a lelkésznő.
A folytatásban Sárosi Dániel orgonaművész játéka segítette az elhangzott gondolatokon való elmélyülést, majd imádságok hangzottak el az oktatásért, nevelésért, a női szolgálatokért, a békéért, békességért, a keresztyén hitben való megmaradásért. Végül szeretetvendégség zárta a családias hangulatú alkalmat, így a résztvevők lelkileg feltöltődve csatlakozhattak a Debrecen utcáin éppen megkezdődött gyertyagyújtási ünnepséghez.
Tiszántúli Református Egyházkerület
Szöveg: Dr. Kálmánchey Márta (Debrecen-Kistemplomi Nőszövetség), Horváth Zoltán
Fotók: Máté Gyuláné