Hasznos tapasztalatokkal távoztak Debrecenből a II. Nemzeti Vallásturizmus Fórum résztvevői

A tanácskozás első napján köszöntők és egy kerekasztal-beszélgetés nyitotta a rendezvényt. A másnapi programban bemutatkozó prezentációk, szekcióbeszélgetések és rövid tanulmányutak szerepeltek. Reggel a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület mutathatott be olyan helyszíneket, amelyek turisztikai vonzerővel bírnak. Deák Attila, a TTRE Fejlesztési Iroda csoportvezetője elsősorban a Felső-Tisza-vidékre hívta fel a figyelmet. Ahogy fogalmazott, a napjainkban egyre inkább terjedő „slow turizmus” kedvezhet ennek a környéknek, hiszen a kisebb települések templomaiban kiválóan el tudnak csendesedni a nyugodtabb utazást kedvelők. „Sokan hívják Magyarország édenkertjének ezt a vidéket” – fogalmazott a szakember.

Deák Attila felhívta rá a figyelmet, hogy művészetföldrajzi értelemben egységként tekinthetünk a régióra, hiszen számos hasonlóság fedezhető fel az egyes templomok alaprajzaiban, a freskókban, a kazettás mennyezetekben, a szószékek díszítésében és a fából készült haranglábakban. Hozzátette: a református templomok többségétől eltérően ezek az épületek vibráló, színes, izgalmas templomok benyomását keltik. Elhangzott, hogy az egyházkerület nagy lehetőséget lát a „Középkori Templomok Útja” elnevezésű, rangos szakmai díjjal is kitüntetett ötletben, amely komplexen vezetheti végig a látogatókat a több mint 60 épületen, melyeknek mintegy 95 százaléka református templom. A most zajló, illetve tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta: Kölcsén és Vámosatyán műemléki helyreállítás zajlik, utóbbi helyszínen újabb falképek kerültek elő, melyek vizsgálata jelenleg is tart. Igazi kuriózumként említette a tarpai templomot, ahol egy látványos és bravúros műszaki megoldással kerül vissza a torony az épület tetejére. E térség kapcsán Deák Attila kiemelte még a kerékpáros fejlesztéseket, hiszen a távolság miatt a környék templomainak bejárása ezzel a közlekedési eszközzel a legideálisabb. Az egyházkerület ennek jegyében kifejezetten kerékpáros pihenőpontok építésébe kezdett, de nagy lehetőséget jelent az is, hogy a kerékpározható árvízvédelmi szakaszok, töltések hossza közel 400 kilométer. Deák Attila felhívta a figyelmet a Religio et Patria, azaz Szabadság – hitvallás – alkotás nevű programra is, amelynek részeként hat templom újult meg az elmúlt években: Debrecenben a Kistemplom, a Verestemplom, és az Egyetemi Templom, továbbá a létavértesi, a kismarjai és a szatmárcsekei templomok, a fejlesztések idegenforgalmi célokat is szolgáltak. Ezek mellett egyedi ötlet a „Debrecen a reformáció városa” című túraútvonal, amely rollerrel vagy gyalogosan is kényelmesen bejárható, de van például Bocskai István személye és egyházi hatása köré épülő útvonal is az egyházkerületben. A szakember befejezésül a református fenntartású szálláshelyeket ajánlotta a hallgatóság figyelmébe.

A konferenciának otthont adó Debreceni Református Kollégiumot Csorba Dávid szakigazgató mutatta be. Úgy fogalmazott, a Kollégium jóval több, mint egy komplex oktatási rendszer, hiszen része még egy egyedülálló muzeális gyűjtemény, kapcsolódnak hozzá civil szervezetek, így például a Kántus, a DRK Baráti Kör és különféle önképző körök, valamint szálláshelyeket is fenntart.

A Kollégium ősi kincsei között említette a többszáz éves, ritka könyveket, műemlékeket, vagy éppen a gerundiumokat is. Az intézmény turisztikai kínálatával kapcsolatban elmondta: állandó kiállításaikon tartanak idegenvezetéseket, de érkeznek időszaki kiállítások is a múzeumba, emellett 20 múzeumpedagógiai programot folytatnak párhuzamosan, valamint alkalmi rendezvényeket is szerveznek.

Dobos Zita, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kulturális szolgálatvezetője úgy fogalmazta meg a nemzeti emlékhellyé nyilvánított Nagytemplom misszióját, hogy „hidat képezzen az egyház és a társadalom között”. Szolgálatuk fókuszában az áll, hogy Istenhez vigyék közelebb a látogatókat. Dobos Zita öt pontban fogalmazta meg az egyházközség társadalom irányába mutató tevékenységét: a turizmus, a rendezvényszervezés, a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó, a templom üzemeltetése, valamint a kommunikáció.

Kiemelte, hogy évente 40 ezer látogató tekinti meg a templomot, így a fő célközönséget a városba érkező turisták alkotják. Emellett tíz különböző típusú múzeumpedagógiai foglalkozásukkal 150 csoportot érnek el egy évben a debreceni és Debrecen környéki iskolák és óvodák megszólításával. Végül megemlítette a nagytemplomi rendezvényeket, amelyekre a városban és környékén élőket várják elsősorban: a koncertek, művészeti séták révén közel tízezer vendég látogat el a Nagytemplomba évente.

A délelőtt második részében négy különböző témájú szekcióbeszélgetésre került sor. A résztvevők együttműködési lehetőségeket ismerhettek meg, beszélgethettek az értékek hatékony kommunikációjáról, a „szent és a profán” találkozásáról, azaz a vallásturizmus méltóságának megőrzéséről, illetve az állami szervek felé irányuló kötelezettségekről is.

Délután egy-egy szakrális helyszínen tartottak idegenvezetést a résztvevőknek. A Szent Anna Székesegyházat Krakomperger Zoltán római katolikus helynök, a Református Nagytemplomot Kósáné Nagymáté Nóra turisztikai vezető, a Debreceni Zsidónegyedet Heller Zsolt hitközségi alelnök és Kreisler Gábor, a Debreceni Chevra Kadisa elnöke mutatta be, a Kollégiumban Győri János közgyűjteményi igazgató vezette végig az érdeklődőket, míg a Görögkatolikus Érseki Hivatal újonnan elkészült kápolnájába Gaál Richárd metropóliai titkár nyújtott betekintést.

A konferencia Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára gondolataival, majd Fekete Károly püspök zárszavával fejeződött be.

A II. Nemzeti Vallásturizmus Fórumról Oláh Ilona, az Európa Rádió munkatársa kérdezte Szontágh Szabolcsot, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkárát:

Tiszántúli Református Egyházkerület

Tiszántúli Református Egyházkerület

Fotók: Miskolczi János