Vallásturizmus: Missziós küldetésünk van azok felé, akik még nem értik Istent

Hogyan lett egy zsoltár turisztikai programmá? Zarándok volt-e Ábrahám? Mit jelent a vallásturizmus? Miként kapcsolódik ehhez Jézus születése? – ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kaphattak választ a II. Nemzeti Vallásturizmus Fórum megnyitójának résztvevői. A misszióra épülő szakmai alkalom házigazdája 2023. november 27. és 28. között a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem volt.

A vallásturizmus missziója, hogy találkozási lehetőséget biztosítson Istennel, egymással és önmagunkkal, gazdag vallási, történelmi és kulturális örökségünkön keresztül – ezzel a célkitűzéssel jött létre a Nemzeti Vallásturizmus Tanács, hogy a turizmust eszközül használva mutasson Istenre. Ennek jegyében szervezték meg másfél évvel ezelőtt az I. Nemzeti Vallásturizmus Fórumot, majd a rendezvény az ott megkezdett hálózatosodás folytatásának reményében érkezett Debrecenbe.

„A Nemzeti Vallásturizmus Tanács feladata a turizmus fellendítése és a misszió beteljesítése. A tanács vezetősége együttműködési rendszert hoz létre, amelyben fontos kapcsolódási pont ez a fórum, ahol a vallásturizmus egyházi és világi szereplői találkozhatnak, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és jó gyakorlataikat” – köszöntötte a résztvevőket Fazakas Gergely, a Tiszántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzője. Hozzátette: a rendezvénynek otthont adó Debreceni Református Hittudományi Egyetem protestáns hagyományai 1538-ig vezethetőek vissza, de nem feledkezhetünk meg a korábbi, katolikus gyökerekről sem. „Debrecen három püspök székhelye, ahol folyamatosan gyakoroljuk az ökumené megélését, a mindennapokat szeretetteljes, egymást támogató missziói munka jellemzi. Ezt a szoros, felekezetek közötti együttműködést kívánjuk a fórum résztvevőinek is” – hangsúlyozta.

A vallásturizmus mérföldkövei

2020 őszén elkezdődött a Nemzeti Vallásturizmus Terv kidolgozása – amelynek alapja a misszió. Az érintettek bevonásával kidolgozott terv az egyház, a turizmus és a szakma közötti érzékeny határon mozog, amelynek metszéspontját komoly odafigyeléssel kell eltalálni, különben elmarad a kívánt eredmény – fogalmazta meg Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára. A tudatos tervezés eredményeként a vallás a 2030-ig előre tekintő Turizmus Stratégia tartópillérévé vált, majd 2021 telén megalakult a Nemzeti Vallásturizmus Tanács. A következő év tavaszán szervezték meg az első szakmai fórumot, az év végén kormányhatározat született a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításának támogatásáról, 2023 telén pedig miniszteri biztost jelölt ki a kormány a szakmai munka támogatására.

Istenhez vezető örökség és turizmus

„Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat. Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem” – idézte Fekete Károly, a házigazda egyházkerület református püspöke a 16. zsoltár 5. és 6. versét. „Ebből az igéből turisztikai program lett – köszöntötte a résztvevőket. – Amikor elkezdtünk egy pályázati folyamatot, szükségünk volt egy címre. Ekkor ez a zsoltár jutott eszembe, ezért lett Örökségtábor a programunk neve.” Az egyházi vezető úgy fogalmazott, ez az örökség nem lokálpatriotizmus, hanem osztályrész, ahol egyszerre szólal meg az Istentől kapott terület és a szent szolgálat területe – a lokális értékek, amelyek ajtót tárnak a világra.

Mint mondta, Isten gazdag örökséggel ajándékozta meg a Tiszántúlt, ahol Móricz Tündérmezőnek nevezte a Felső-Tisza-vidéket, és ahol otthon lehetett Bánk bán, Zrínyi Ilona, Kölcsey Ferenc vagy a kurucok. „Ők mind történelmi, nemzeti örökadóink, ugyanakkor ez a vidék a reformáció őstája, amely a századok alatt termőfölddé válhatott” – hangsúlyozta Fekete Károly. Ezen a tájon él a bizonyosság, hogy a templomok csendjében képes elcsitulni mindaz a gyarlóság, amit megélünk a hétköznapokban.

„Ne feledjük, hogy örökségül kapott templomainkba nem bezárjuk Istent, hanem ő az, aki az ottani csendben mellénk ül. Egy templom több, mint kő és torony, ez az a ház, ahol engem az Isten vár. Őt nem lehet beszorítani a megszentelt falak közé, a tárgyakba és a hagyományokba, mert a templomban Isten úgy akar velünk valamit kezdeni, hogy aztán az élet istentiszteletében tudjunk helytállni” – emlékeztetett Fekete Károly a vallásturizmus lényegére. Így lehet velünk élő, de rajtunk túlmutató örökség minden tiszántúli festett kazetta, századokat túlélő harangláb és az olyan templomok, ahol a szentek is mosolyognak. De ezekben észre kell vennünk, hogy mindennek „köze van a Szentháromság Istenhez, aki még a kicsiny és talán terhes örökséget is meg tudja áldani. Tőle kérjük, hogy a látogatható értékeink hozzá vezessenek vissza, hogy a turisztika a misszió eszköze lehessen – emlékeztessen, hogy »Uram, te vagy osztályrészem, te tartod kezedben sorsomat«.”

Hat templom, hat történet

Az elmúlt években a Tiszántúli Református Egyházkerületben hat templom újult meg GINOP-támogatással: a Debrecen-Kistemplomi Ispotályi Református Egyházközség, a Debreceni Kossuth utcai Református Egyházközség, a Vértesi Református Egyházközség, a Kismarjai Református Egyházközség, és a Szatmárcsekei Református Egyházközség templomai, valamint a Debreceni Egyetemi Református Templom. A felújított épületek mögött álló református közösségek aktívan bekapcsolódnak a vallásturizmusba a következő évtől.

Várják nyitott kapuk az érdeklődőket!

„Mind tudjuk, hogy közeledik karácsony ünnepe, ahogy azt is tudjuk, hogy Isten Fia egy betlehemi istállóban jött világra. De ismerjük a folytatást is, ahogy ellátogattak hozzá a környék pásztorai és messzi földről érkezett királyok. Ez a vallásturizmus: belföldről és külföldről is jönnek, hogy meglássák a csodát” – foglalta össze Papp László, Debrecen város polgármestere a Nemzeti Vallásturizmus Tanács célkitűzéseit. A polgármester felhívta a figyelmet, hogy a rendezvénynek otthont adó református kollégium immár több mint tíz éve nemzeti emlékhely, amelynek mai látogatói is büszkék lehetnek történelmünk kiemelkedő alakjaira, akiknek ez az intézmény lehetett az alma matere.

„A Nagytemplom úgy vált Debrecen szimbólumává, ahogy Köln és Milánó számára szimbólum dómjuk, és bár büszkék vagyunk kálvinista hagyományainkra, Debrecen ma már ökumenikus város” – tette hozzá Papp László. Ez a nyitottság sok szempontból II. János Pál pápa 1991-es látogatásában és a gályarabok emlékművének megkoszorúzásában rejlik, amely az elmúlt évtizedekben szoros összefogást eredményezett az egyházak között. „Emellett a főváros után Debrecenben él a második legnagyobb zsidó közösség, evangélikus gyülekezetünk pedig közel 230 éves, így mondhatjuk, hogy ez az ország spirituális központja – ahol a kiemelkedő vallási helyszínek egyetlen sétával körbejárhatóak – mondta a polgármester. – Arra biztatok ezért mindenkit, hogy maradjunk hitelesek, és az Isten háza maradjon szent hely, ne váljon turisztikai attrakcióvá. Ugyanakkor nagy a felelősségünk abban is, hogy nyitott templomok várják az érdeklődőket.”

Közelebb vinni a titkot

Ternyák Csaba, a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéjének érseke arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a vallásturizmus és a zarándoklat között egyértelmű hasonlóság van – még akkor is, ha a zarándoklat szűkebb fogalom. „A mi fogalmaink szerint a zarándoklat úgy indult, hogy Ábrahám az Úr szavára felkerekedett, de Lukács evangéliuma szerint Jézus Krisztus élete is egy hosszú zarándoklat – magyarázta, majd hozzátette: „A zarándoklat nem fejezi ki, amit a vallásturizmus magába foglal: a meghívást mindazok számára, akik kívül vannak, de szívesen bejönnének, akikben él a kíváncsiság – akiket érdekel talán, mitől boldogok a hívők.” Ezt élték meg érsekségükben is, amikor az udvar megnyitásával beléphettek mindazok, akiket korábban kerítés választott el a bent lévőktől. „Erősödjünk meg ezen az alkalmon abban, hogy missziós küldetésünk van azok felé, akik nem értenek bennünket, az egyházat, a vallásos közösségeket, Istent. Vigyük hozzájuk közelebb ezt a titkot!” – hívta fel a figyelmet Ternyák Csaba.

Szintén személyes tapasztalatokat idézett fel Kocsis Fülöp, a Görögkatolikus Metropólia Hajdúdorogi Főegyházmegyéjének érsek-metropolitája. Mint mondta, már gyermekként megismerkedett a túrázással, mégis úgy érezte, rossz a csengése annak, ha a turizmust megpróbálják összekapcsolni a vallással. „Végül arra jutottam, mindez nagyon mély tartalmat rejt, de minden attól függ, honnan közelítjük meg, Ha a vallásos érdeklődést arra használjuk, hogy még több turistát szólítsunk meg, elárultuk a hitünk tartalmát. De ha mindez komolyabb jelentést kap és vallási célpontokat jelöl meg, akkor az emberek számára egy eleve fontos dolog válhat még mélyebbé – hívta fel a figyelmet. – Így szeretnék ennek a kezdeményezésnek támogatója lenni, hogy a világ megcsodálása, a kulturális értékek látogatása Istenhez vigyen közelebb.”

A múlandóból az örök felé

„Együtt az úton – erről szól az életünk” – emlékeztetett Lackner Pál, evangélikus nyugalmazott tábori püspök. Mint mondta, ezen az úton többször keresztezzük egymás életét, de közben közös is az utunk. „Felelősségünk ezért, hogy aki valamilyen módon az egyházi turizmus értékeire bukkan, rádöbbenjen, hogy nemcsak az értékeket találjuk az úton, hanem azt, aki a múlandóból az örök felé vezet. Hiszen tudjuk, hogy van egy Mesterünk, aki önmagát is az úthoz hasonlította.”

Ezt a felelősséget hangsúlyozta Baráth Béla, a vendéglátó intézmény rektora is, aki felidézte, hogy a Kollégium Díszterme olyan különleges események helyszíne lehetett, mint például az 1881-es alkotmányozó zsinat. „Ha valaki egyházi intézményekben mozog, sok olyan jelet és emléket talál, amely értelmezésre, megfejtésre vár. Ezek között a falak között érezzük a történelem súlyát, ezért azt kívánom, járjunk nyitott szemmel, hogy maradandó emlékeket vihessünk magunkkal” – fogalmazott a rektor.

A találkozás és összefogás kultúrája

Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanács főtitkára, a Miniszterelnök-helyettesi Kabinet vezető-kormányfőtanácsosa ismertette a vallásturizmus fejlesztésének elmúlt öt évét: „Fontos elmondani, mi áll mögöttünk, hogy emlékeztessen arra, mindez egy tudatos, strukturált építkezés eredménye.” Mint mondta, 2018-ban alakult meg a Magyar Turisztikai Tanács, amelyet egy év ökumenikus, hazai és nemzetközi helyzetfelmérés követett. „Jó tapasztalat volt meglátni, mekkora szükség van a tervezett vallásturizmusra. Egy csodálatosan szép természeti környezetben élünk, ahova egyházi értékeink belépési pontok turisztikailag” – foglalta össze.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vallásturizmus nem templomfelújítást vagy valami újnak a létrehozását jelenti, hanem az egyházi örökség megmutatását és felmutatását. „Így lehet a vallásturizmus a találkozás és összefogás kultúrája, ahol fontos egyházi értékeink mellé kell raknunk a szakmaiságot és a történeteket” – hangsúlyozta Szontágh Szabolcs.

A megnyitót követően „A vallásturizmus missziója?” címmel vett részt kerekasztal-beszélgetésen Szontágh Szabolcs vezetésével Fekete Károly tiszántúli püspök, Ternyák Csaba egri érsek, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Lackner Pál nyugalmazott tábori püspök, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, valamint Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításához szükséges intézkedések koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

Farkas Zsuzsanna
fotó: Miskolczi János

A II. Nemzeti Vallásturizmus Fórumról Oláh Ilona, az Európa Rádió munkatársa kérdezte Fekete Károly püspököt: