KAPOCS – A Nagykunsági Református Egyházmegye Ifjúsági Találkozója
Szélcsendes idő, napsütés, Kisújszállás, kellemes októberi időjárás – így indult a reggel. A Kollégium előtt egyre több fiatal gyülekezett. Nem csak Kisújszállásról, hanem a szomszédos településekről is érkeztek: Karcagról, Törökszentmiklósról és Mezőtúrról. Középiskolások voltak ők mind, de nem egyedül, hanem kísérőkkel. Ismerősök voltak ők egymásnak, de a fiatalok talán még soha nem találkoztak egymással, vagy talán csak nagyon kevesen. Ismeretlenül is volt mindenkiben egy közös érzés: kíváncsiság. Milyen lesz vajon a mai nap? Mit tartogat a délelőtt és a kora délután?
Azután érkeztek még fiatalok – idősebbek voltak, de nem olyan sokkal. Egyetemista-forma fiataloknak néztek ki, és aki így gondolta, nem is tévedett sokat. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológusai érkeztek közénk, mert feladatuk volt, nem is kicsi! Szolgálat, de nem úgy, ahogy eddig tanulták. Nem egy hagyományos gyülekezeti közösségbe érkeztek meg, hanem csupa fiatalokhoz. Nem (csak) prédikálniuk kellett, hanem játszva-komolyan megismertetni velük Istent.
9 óra után egy kicsivel felizzott a templomban kihelyezett projektor lámpája, és megjelent egy ismerős logo, amit kicsivel korábban már láthattak. Kapocs. Aztán megszólalt a gitár, vele együtt az ének 70 énekes torokból. Majd jött egy Ige, ami ismerős lehetett mindenkinek: a 12 éves Jézus története a Lukács evangéliumából. Éger Ádám, egyházmegyei ifjúsági referens, a Mezőtúri Református Kollégium iskolalelkésze buzdította a jelen levő fiatalokat: Jézus 12 évesen bátran, Lélekkel telve odaállt a főpapok, az írástudók elé és beszélt az Isten országáról. Középiskolásként van néhány év előnyünk, még inkább bátornak kell lennünk a szolgálatban a diáktársak, a családtagok között!
A nyitóáhitat után nagytiszteletű Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese köszöntötte a fiatalokat és fejezte ki örömét. Vendéglátóként felszólalt még nagytiszteletű Szilágyi Gábor, a Kisújszállási Református Gyülekezet lelkipásztora, valamint Tóth József, a kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium főigazgatója. A köszöntések után pedig a Kollégium vált fő helyszínné, hiszen a teológusok vezetésével oda vonulhattunk át. Játékos ismerkedő foglalkozással, bibliai kvízzel, sok nevetéssel, jó hangulattal készültek, ami ragadósnak bizonyult, hiszen a fiatalok arcán is megjelent a mosoly, a jókedv vált uralkodóvá – másfél óra telt el egy szempillantás alatt. Közben a kísérők egy szakmai fórumon gyülekeztek, ahol megoszthatták egymással az iskolákban végzett jógyakorlatokat, tapasztalatokat, örömöket, nehézségeket.
Egy finom ebéd elfogyasztása után ismét a templom vált fő helyszínné, hiszen oda érkeztünk vissza, a kiindulási helyre, de akár úgy is mondhatnánk: a forráshoz! A teológus hallgatók szolgáltak közöttünk sok-sok énekkel, imádsággal, egy nagyon építő prédikációval és egy mély bizonyságtétellel. Nagy köszönet nekik ezért!
Az elbúcsúzás és köszönetnyilvánítás szavai után már csak egy dolog volt hátra az indulás előtt: egy közös kép elkészítése, amiből végül több kép lett! A nagy egész és a kiscsoportok is örömmel álltak oda a fényképezőgép elé. Végül, amikor elindultunk, nem sok idő telt el, hogy megérkezzen az első visszajelzés: „jó volt, egy fél év múlva újra találkozhatnánk”! Jó volt? Megérte? Áldott napot hagyunk magunk mögött? Létrejött a Kapocs? Ezek alapján: igen!
Isten áldja gazdagon azokat, akik támogatták, segítették és megtöltötték ezt a napot! Az én szívemben nagy a hála!
Éger Ádám
Tiszántúli Református Egyházkerület