Mennybemenetel: a Krisztus-esemény összegzése
Kálvin szerint a mennybemenetel „a mi hitünk egyik legfőbb alaptétele.” Mivel a feltámadott Jézus Krisztus mennybe ment, és ül az Atya jobbján, ez kihat mindarra, amit gondolunk az úrvacsorában a Krisztussal való titokzatos közösségről és a Lélek munkálta személyes krisztusi jelenlétről. A mennybemenetel befolyásolja a Krisztus kettős természetéről szóló tanításunkat, azt is, hogy számunkra Jézus Krisztus az egyedüli közbenjáró az Atyánál, és a Szentlélek jelentősége is akkor érthető meg, ha a mennybemenetel üdvállomása nem törpül el, hiszen a mennybemenetel mindannak a kiteljesedése, ami a feltámadással elkezdődött. Ez az ünnep az egész Krisztus-esemény összegzése.
Fontosságát János evangélista egy mondatba sűrítve adja Jézus szájába: „Én pedig, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket.” (Jn 12,32) Három feszültséggel teli szó hordozza a mennybemenetel hangsúlyait.
Az első – a felemeltetés. Jézus már jóval korábban jelzete: fel fogok emeltetni a földről; és valóban, a tanítványok szeme láttára meg is történt a felemeltetés. Először a keresztre emelték, aztán a sírjából a feltámadás léptette feljebb, majd jött a mennybemenetel.
Pozitív töltése van a felemeltetés kifejezésnek. Jó irányt jelez. Emelkedő pályát, többre bízatást, kitüntetést, elismerést. A dobogó legfelső fokára jutást, győzelmet, dicsőséget, trónfoglalást.
A mennybemenetel azt jelzi, hogy Isten elfogadta elégtételként Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását az ember tökéletlenkedése és bűnei miatt. Ezzel megtörtént a kiengesztelés, a megbocsátás. A Mennyei Atya nem megisteníti emberré lett Fiát, hiszen sosem veszítette el istenfiúságát, hanem jutalomból dicsőséggel koronázza meg és felemeli maga mellé, az Őt megillető helyre.
A második szó – a vonzás. Jézus nem nagyzol a saját vonzerejével. Egyszerűen az Ő vonzereje olyan erős volt, hogy képes volt és ma is képes szembeszállni a bennünket lenyűgözni, behálózni, megkörnyékezni akaró más fajta erőkkel. Amikor Jézussal kapcsolatba került valaki, akkor ott bilincsek hullottak le, zárak nyíltak ki. Akkor sorra ki tudtak szabadulni a pénz, a rosszaság, a szenvedélyek kötelékéből. Akik Jézusban hisznek, azokat magával ragadja az Ő erőtere és nem engedi ebből kiesni az övéit. Minél inkább érzi az ember a földi életben érvényesülő taszító erők nagyságát, annál jobban van szükségünk az Ő szeretetének a vonzására, hogy benne tartson bennünket a kegyelem világában.
Voltak hatalmas tömegmozgalmak, ahol nem a vonzás volt a törvényszerű, hanem a taszítás, a behálózás és a félelem ereje. Krisztus vonzásába kerülve tudunk kigyógyulni, kijózanodni és elhagyni bálványozott embereket, tárgyakat és tevékenységeket.
Jézus közelében lenni – nincs ennél jobb pozíció, rang és elismertség. Pozicionáld magad Jézusnál! Jézus mindig a szeretet vonzásával közelít. Milyen érdekes, hogy a kereszt Krisztusának vonzása nagyobb lett, mint az élő, földi, csodatevő Jézusé, mert Krisztus halála jelentette ki Isten szeretetét teljesen és a végletekig. Szeretete a kereszten, az értünk, helyettünk és miattunk meghozott áldozatban öltött testet, és ez az odaadás az igazán vonzó, mert ez nem csak néhányaké, egy nemzedéké, egy országé, hanem mindenkié.
A harmadik feszültséggel teli szó: a mindenek. „Magamhoz vonzok mindeneket”, nemcsak a tanítványokat, a nagy hívőket, néhány fanatikust vagy az őt sztárolókat. Teljes odafordulással van irántunk, hogy a kiteljesedés felé vigyen mindenkit.
A Krisztus-bőség kihat mindenre és mindenkire személyválogatás nélkül: minden nemzedék ki lesz téve az Ő vonzó hatásának. Ezzel a mi Urunk összeköt bennünket, és ezzel egy szintre helyez. Megszünteti az alá-fölé rendeltséget. Jézus egész földi munkássága arról tanúskodik, hogy elvégezte az egyenrangúvá tétel szolgálatát mindannyiunk érdekében. A dicsőséges Krisztus vonzása képes elérni a mi felemeltetésünket is, mert a mindenki között Jézus lát minket is.
Egy feszültségekkel teli világban várjuk vissza azt a Jézust, aki úgy jön vissza, ahogyan látták egykor felmenni a mennybe a tanítványai. Az Ő visszajövetelével magához emel minket, vonzereje ellenállhatatlan lesz és mindenkire érvényes lesz.
Akkor már egyetlen üdvtörténeti ünnepet sem fog fenyegetni a hamupipőke-sors, mert elkezdődik a végnélküli ünnep Krisztussal, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön!
Fekete Károly