Egyházmegyei Női Konferencia Zsadányban

Az emmausi tanítványok története (Lk 24,13‒35) alapján érkeztünk meg a Békési Református Egyházmegye Női Konferenciájára, hiszen Jézus lett az útitársunk. Ő velünk van, megszólít és teret enged a beszélgetésnek. Szava olyan gyógyító erő, mely kihoz a sérelmekből, az elégedetlenségből, a rest szívűségből.

Az élő Jézus közelségében megnyílik az értelem, felenged a szív. Sőt! Hevülni kezd: éled, bátorodik és lelkesül. Ezért jöttünk ide. Hogy hevüljön a szívünk! Hogy azt érezzük egymás mellé szegődtünk: előadónk mellénk, és nőszövetségek egymás mellé határon innen és túlról.

Kell még valami: a személyes döntés. Isten sohasem tolakodik. Ránk bízza a döntést. Jézus itt van velünk. Behívjuk a szívünkbe, az életükbe, az otthonukba? Megnyílunk a Vele való közösségre? Ha igen, akkor velünk is megtörténik: „megnyílt a szemük, és felismerték Őt.”

Legyen bátorságunk és elszántságunk megnyílni, érteni és majd így indulni tovább! – fejtette ki nyitó áhítatában Koncz-Vágási Katalin, nőszövetségi összekötő.

Professzor Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem emeritusa volt konferenciánk meghívott előadója, aki az Anya-lánya kapcsolat rejtelmeibe vezette be az egybegyűlteket.

Mondanivalójának alapvetését a női másság, a női egyediség adta. Isteni elrendelés, hogy két különböző entitás él a földön, mely se nem cserélhető, se nem változtatható. Olyan a férfi és a nő, mint a nappal és az éjszaka, vagy a Nap és a Hold. Női mivoltunk kibontakozása az elrendelt képességeink gyakorlásában ölt testet: szeretet adása, a fészek létrehozása, vagy épp a hosszútávú nagy terhelés elviselése.

A férfi társunkkal akkor leszünk harmóniában, amennyiben kapcsolatunk komplementer módon épül fel. Az Isten előtt esküvel köttetett házasságok jobban kifejezésre juttathatják azt a vágyat, mely egy nőben megfogalmazódik a társa iránt: „Adj nekem biztonságot és fejezd ki a szereteted!” A házasság olyan szövetség, ahol együtt hozzuk ki magunkból a legjobbat. „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.” (Gal 6,2)

A gyermekvállalás olyan közös lelki út az első pillanattól kezdve, melyet a mai tudomány már képes monitorozni. Az alapvető lélektani kötések az anyában, az apában és a gyermekben is mérhetők, hiszen biológiai értelemben hormonok szabadulnak fel. Ezért nevezhető például az oxitocin szeretet hormonnak, vagy kötődési hormonnak is. Minden egyes pici sejtbe be van írva az egész. Szeress és kötődj! Ki írta meg ezeket az automatizmusokat? Ez a teremtő Isten elrendelése.

A fejlődéslélektan több szenzitív időszakot különböztet meg, amikor is kinyílik egy- egy „ablak”, melyen keresztül érzelmi munícióval töltődünk fel. Ha elmulasztjuk megadni, akkor olyan űr marad, melyet felnőtt korban már nagyon nehéz pótolni.

Az első három évben olyan a gyermek, mint a szivacs: mindent magába szív. A második életévnél formálódik az életbátorság, majd jön a szociális születés, míg a harmadik és hatodik életév között az utánzás és a játék kora figyelhető meg, amikor is a gyermek bekebelezi a világot. Ekkor érezhet rá arra, hogy van egy másik valóság. Benne is ott van a magasabb dimenzó, a hit képessége.  

A hit olyan, mint a gerincoszlop a testünkben, mellé társul a reménység, amely nem más, mint az azt körülvevő lelki izomzat. Lelki szervként fejlődik a lelkiismeret is, mely csönget, ha eltérünk a jótól, így irányítva a magasabb emberi minőség felé. Nem lehetünk földhözragadtak: ha nincs magasabb dimenzió, ha semmi sem korlátoz bennünket, akkor a minden nekem, a minden enyém elv uralkodik rajtunk. Ekkor megfordul a sorrend: a tárgyakat szeretjük, s nem az embereket. Az embereket használjuk (kidobjuk), a tárgyakat pedig szeretjük.

Tíz éves korig születik meg az önbizalom, majd megkezdődik a legbonyolultabb korszak, amikor is kinyílik az identitás szerveződés ablaka. Sok tévelygéssel jár ez az időszak. Legyünk felelősségteljesen gyermekünk mellett, hiszen bármennyire is azt gondolja, még nem képes mindenre. Most formálódik, alakul, hogy ki is ő valójában. Nem zavarhatjuk meg a természetes kibontakozási folyamatot. A lelki szerveket ki kell fejleszteni, majd pedig táplálni szükséges. Gyökerek épülnek ki, mégis szárnyra kap az ifjú lélek, akit hinni és bízni tanítunk ‒ érzelmekkel szolgálunk. Csak így épülhet a jövő!

Professzor asszony előadása után bőséges teret és időt adott könyvei dedikálására és mindenki készíthetett vele személyesen is egy-egy fényképet. Oly kedvességet, szeretetet és jószívűséget sugárzott, melyből mindannyian részesedhettünk.

Az ebédszünet után folytatódott egymás jobb megismerése, hiszen mindaz, ami az asztaloknál kötetlenül és spontán zajlott, az egyházmegyei bemutatkozásokban bontakozott ki igazán.

A Hajdúvidéki Református Egyházmegye nőszövetségi életét Sándor Enikő, hajdúhadházi vallásoktató lelkipásztor, nőszövetségi összekötő mutatta be. Hat aktív nőszövetséggel ismerkedhettünk. Rájöttünk, milyen hasonlóak is vagyunk, illetve további jó ötleteket meríthettünk a saját szolgálatainkra nézve. „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel, hogy bővölködjetek a reménységben a Szentlélek ereje által.” (Rm 15,13)

Baranya Pálné, Kati a kunhegyesi nőszövetség vezetőjeként, illetve a Nagykunsági Református Egyházmegye nőszövetségi koordinátoraként ismertette meg a hallgatósággal a megyei szolgálataik sokszínűségét. Köszönjük az énekes köszöntőt, és azt a vidámságot, keresztyén derűt, mely szavaiból sugárzott.

2019-ben született meg az a testvér nőszövetségi megállapodás, mely a békési és a marosi egyházmegye nőszövetsége kötött egymással. A kölcsönös megismerkedés a már mögöttünk lévő pandémiás időszak miatt kissé eltolódott, de Isten kegyelméből Zsadányban végre megismerhettük a Marosi Református Egyházmegye küldöttségét. Hálásan köszönjünk nagytiszteletű Czirmay Csaba Levente esperes úr támogatását, aki feleségével, Czirmay Izabella Máriával, a Marosi egyházmegyei nőszövetségi elnökével, Marosludasról érkeztek. Esperes úr a hétvége zárásaként, a békési egyházmegye esperesi székhelyén: Zsadányban hirdette Isten Igéjét.

A középerdélyi régió, mely négy egyházmegyét (Görgényi, Küküllői, Maros-Mezőség, Marosi) foglal magába, szerteágazó nőszövetségi életét Bukovinszkyné Csáki Tünde, Marosvásáhely I. Vártemplomi lelkipásztor mutatta be, mint a régió nőszövetségi elnöke. A mintegy száz női közösség szolgálatába képes beszámolója engedett bepillantást, több új lehetőséget, szolgálati területet is felvillantva előttünk. A 2023-as vezérigéjüket a szívünkre helyezve zárta bemutatkozását: „Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljes legyen.” (Jn 15,11) Nagytiszteletű asszonyt, aki vasárnap igehirdetéssel is szolgált Gyulán, illetve Menyhárt Katalint, aki a Marosvásárhely Cserealjai gyülekezet képviseletében érkezett, a gyulai nőszövetség látta vendégül.

A küldöttség tagjaiként megismerkedhettünk még Tamás-Nagy Emese lelkésznővel, aki az Istvánházi Református Gyülekezetben, illetve Torkos-Demeter Henriettával, aki Marosugrán, szolgál. Mindkettőjüket a körösladányi gyülekezet látta vendégül. Vasárnap Tamás-Nagy Emese Körösladányban, míg Torkos-Demeter Henrietta a békési református templomban szolgáltak igehirdetéssel.

„Egyedül nincsenek csodák” – mondta professzor asszony az előadásában. Istennek adunk hálát, hogy nem vagyunk egyedül. Soha nem is voltunk. Az élő Úr velünk van, s társunkká szegődik mindörökké. Értelmet és célt nyert ez a nőszövetségi találkozó. Hevült a szívünk! Lelki munícióval gazdagodtunk: egyszerre erősítette a gyökereinket és adott olyan szárnyakat, melyek a hit és a bizalom útján vezetnek.

Köszönjük a békési egyházmegye esperesének, nagytiszteletű Demeter Ottó és felesége, Demeter Ottóné, Zsuzsa nagytiszteletű asszony, valamint a zsadányi gyülekezet és nőszövetség odaadó és figyelmes vendégszeretetét. Isten áldása legyen szolgálataikon!

Találkozunk 2024-ben Körösladányban!

Dr. Koncz-Vágási Katalin
lelkipásztor, Sarkad-Belváros