A hit erejével a börtönben
Szeidl Tamás bv. ezredes az V. Agglomerációs Központ parancsnokának köszöntő szavait követően Palánki Ferenc a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye megyéspüspöke az érkező Ferenc pápa üzenetével köszöntötte a jelenlévőket és kezdte meg az istentiszteletet: „Krisztus a jövőnk!” (Ef 3,18) Prédikációjában rámutatott, hogy Jézus Krisztus mindent meghaladó szeretete arról üzen, hogy Ő mégis szeret, annak ellenére, hogy milyenek is vagyunk mi emberek. Az Ő szeretete mindent meghaladó szeretet. Ennek a végtelen szabadságnak az örömét kívánja mindenki számára.
Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a János evangéliumának 20. fejezetéből Tamás képével folytatta a húsvéti történetet. „A Krisztus-csodából eddig kimaradtak reménye a Feltámadott hallótávon belülisége. Krisztus jön, újra és újra rajtakap hitetlenségen, ellene fogalmazott vádakon, mentegetőzéseken, hogy miért nem voltunk ott, ahol találkozhattunk volna Vele. Mi hozza el a fordulatot? Az, amikor Jézus eljön és megáll a középen, amikor ő kerül a centrumba, amikor ő köré rendeződnek a dolgok, amikor hozzá képest tudom meghatározni a önmagamat, a terveimet, a viszonyaimat, amikor semmilyen más törvényszerűség, akadály, tárgy, fal, zárt ajtó és bezárt sors nem állhatja útját, mert Ő középre kerül. Innentől fordul át a Tamás története is kételkedés történetből bizonyosságtörténetbe, és kételyek hangoztatásából hitvallásmondásba.” A feltámadott Jézusnak húsvét után nem volt akadály a bezárt ajtó. Ő más természettel, más fizikai adottságokkal ruháztatott fel. Ennek a példájaként azzal zárta ünnepi igehirdetését: „Nincs olyan zárka vagy hely, ahol Ővele, a Feltámadottal ne lehetne találkozni, csak kerüljön Ő az életünk középpontjába.”
A hitmélyítő istentiszteleten Szocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye megyéspüspöke a Mi Atyánk… imádságról tanított.
Az alkalom végén a három püspök megáldotta a gyülekezetet és Isten áldását kérte a jelenlévőkre, szeretteikre, életükre.
Végezetül az ünnepi istentiszteletnek otthont adó intézet osztályvezető intézeti lelkésze, Darvas Szilárd a Máté evangéliuma 28. részének 19-20. verseivel köszönte meg a püspökök szolgálatát, bíztatva mindenkit: „Menjetek el és tegyetek tanítvánnyá minden népet…és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.”