"Műveltségét Debrecenben szerezte": a Himnuszt és szerzőjét ünnepeljük a héten

A legjelentősebb eseménynek január 21-én délután a Debreceni Református Kollégium ad otthont, ahol a Himnusz 200 jubileumi sorozat részeként megkoszorúzzák a Kölcsey-domborművet, megnyitják a Kölcsey debreceni diákévei című kiállítást a Kollégium Múzeumában, majd emlékülést tartanak. A részletekről Oláh Ilona, az Európa Rádió munkatársa kérdezte Győri Jánost, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményeinek igazgatóját. 

„Azért fontos a város és a Debreceni Református Kollégium számára Kölcsey, mert a nagy íróink közül, akik Debrecenben végeztek vagy itt megfordultak, Kölcsey az egyetlen, aki az összes iskoláját a Kollégiumban végezte, 1790 és 1809 között tanult a Kollégiumban, azaz 13 évet töltött az intézményben". 

Mint mondta, az oktatás szerkezete akkor más jellegű volt, két magyar nyelvű elemi osztály után következett nyolc deákoskolai osztály, majd ezt egészítette ki a két-három-négyéves akadémia, amiből Kölcsey két évet végzett el, elsősorban jogi és esztétikai tanulmányokat folytatott. Ezzel be is fejezte a tanulmányait 19 éves korában. 

Győri János hangsúlyozta, a debreceni gyökerek a Himnusznál egyértelműek.

„Nem szoktuk letagadni azt sem azonban, hogy Kölcsey Kazinczyhoz írott leveleiben többször kifejtette, hogy a várost és a Kollégiumot nem szerette túlságosan. Nyilván ennek alkati, személyi vonatkozásai vannak: korán árvaságra jutott, fél szemét gyermekkorában elveszítette, az átlagosnál érzékenyebb volt, egy ilyen fiatal a kétezer fős fiúk közösségében nem érzi jól magát. Hatévesen került Debrecenbe, el lehet képzelni, hogy mennyi küzdelemnek volt kitéve, nem is lakott bent a Kollégiumban, a közelben volt a családnak egy háza a Mester utca elején” – magyarázta az igazgató. 

Kiemelte, egyik visszaemlékezéséből kiderül, hogy nem a professzoraival vagy magával az iskolával volt gondja, hanem ez az időszak erős megpróbáltatás jelentett számára, ugyanakkor kétségtelen, hogy mindazt a műveltséget, ami a verseiben vagy az országgyűlési beszédeiben, esszéiben, kritikáiban visszaköszön, mind Debrecenben szerezte. 

Győri János elárulta, a Kölcsey debreceni diákévei című kiállítás elsősorban azt vizsgálja, hogy a Debrecenben megszerzett műveltségből mi minden él tovább a Himnuszban vagy Kölcsey egyéb műveiben, így elsősorban könyveket állítanak ki: korabeli tankönyveket, filozófiai műveket, valláskritikai műveket láthatunk a tárlaton, valamint két asztalt a szatmárcsekei kúriából, a halotti leplét, de kiállítják az első magyar nyelvű földgömböt, amit a Kollégium rézmetsző diákjai készítettek és egy téglát is a Kölcsey-házból. 

A Kölcsey család háza a modern városredezés áldozata lett, 1973-ban bontották le, olyan nagy írók, költők tiltakoztak ez ellen, mint Szabó Magda és Kiss Tamás, utóbbi verset is írt róla, ami szintén a kiállítás részét képezi. 

A január 21-i program a Kölcsey-dombormű megkoszorúzásával indul, ezt követi a kiállításmegnyitó, majd 15 órakor az emlékülés a Díszteremben, ahol a köszöntő beszédek mellett S. Varga Pál irodalomtörténész tart előadást a Himnuszról. A program záróakkordjaként Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója a Himnusz négy nemesmásolatot ad át a város polgármesterének és három intézményének, a Kollégiumi Kántus pedig egy meglepetéssel készül a látogatóknak - ismertette az igazgató. 

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg: 

Tiszántúli Református Egyházkerület