A nagyközönség előtt is bemutatják Debrecenben Orlai Petrich Soma festményét

Az események sorát egy különleges festmény bemutatójával és a hozzá kapcsolódó konferenciával nyitják. A képről és a Petőfi és a Debreceni Református Kollégium című emlékülésről Oláh Ilona, az Európa Rádió munkatársa Csorba Dávidot, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának igazgatóját kérdezte.

„A Debreceni Református Kollégium Múzeuma nemrég kapta vissza egyik régi szép festményét, amit, ha allegorikusan értelmezünk, akkor akár Petőfire is vonatkozhat. A festmény alkotója Orlai Petrich Soma, Petőfi másodunokatestvére volt, a festmény címe pedig a Mohácsnál elesett II. Lajos király holtestének feltalálása” – magyarázta az igazgató.

Mint mondta, 1852-ben került a festmény a Református Kollégiumba, s múlt év őszén nyitott arra a Tiszántúli Református Egyházkerület, illetve a Kollégium vezetése, hogy visszakerüljön a Kollégium Múzeumába, előtte kis restauráláson esett át és most a Petőfi-év alkalmából gondolta úgy a vezetés, hogy ki is állítják. A festményt a bejárati oldallal szemben helyezték el, így megvilágítva, teljes fókuszban van.

Csorba Dávid hangsúlyozta, a Petőfi-ábrázolás ezen a festményen képletes, a szakirodalomban van, aki elfogadja, van, aki nem.

„Mindenesetre szeretjük az allegóriákat, azokat a történeteket, amelyek mögött más történet is lapulhat. Ez a festmény egy 16. századi eseményt jelenít meg, a mohácsi csata után menekülő király halálát. Az 1850-es években úgy tudták a kutatók, hogy a Csele-patakban, annak valamelyik megáradt részén találták meg a királyt és a holttestét kiemelték a környéken lakó jobbágyok, eltemették és később, amikor már a törökök kivonultak, akkor érkezett vissza egy kutatócsapat és találta meg. Az 1840-es években kerültek elő újra azok a történelmi források, amelyek alapján feltételezték, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyve a király halálának. Jászai Pál volt az, aki ezeket a forrásokat ismerte és beidézte, ezt a forrást ismerte a festő, akiben az 1848-1849-es szabadságharc idején indult el az a gondolat, hogy a mohácsi esemény szimbolikus és rávetíthető az egész nemzet történetére” – fogalmazott az igazgató.

Ismertette, Orlai Petrich valamikor 1849 után festette meg Münchenben ezt a festményt, melynek fókuszában a halott test áll.

„A festményt már a korban úgy értelmezték, hogy az elveszett szabadságharc után készült, tehát annak szimbóluma. Ráadásul, ha ránézünk a képre, akkor baloldalt látszik Petőfi halotti arca is” – mutatott rá Csorba Dávid.  

Mint mondta, a Debreceni Református Kollégium azt gondolta, hogy mivel Orlai Petrich Soma 200 évvel ezelőtt született, a festménye 170 évvel ezelőtt került a Kollégium Múzeumába, ezért 2022-ben restaurálják és kiállítják újra, viszont mivel Petőfi 200. születésnapját is ünnepeljük, ezért 2023. január 6-án lesz ennek egy nyilvános bemutatója a Debreceni Református Kollégiumban délután 2 órától.

Felhívta a figyelmet, a hidegre való tekintettel a festmény előtt sokáig nem állhat majd az érdeklődő közönség, ezért a Díszteremben lesz egy konferencia is, ahol elegáns keretek között, szép zenével kísérve hallhatnak a résztvevők előadást többek között Demeter Szilárdtól, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójától. Kiemelte, ugyanakkor egész évben tartanak majd tárlatvezetéseket, júniusban lesz egy Petőfi-konferencia, s a Kollégium egész évben készül különféle sajtómegjelenésekkel.

A Csorba Dáviddal készült teljes beszélgetést itt hallgathatják meg: 

Tiszántúli Református Egyházkerület