Óceániából a Nyírségbe
Az Ibrányi Református Iskola Gimnáziumának aulája fogadta a környékbeli gyülekezetek érdeklődő tagjait. Az alkalom apropója az volt, hogy hazalátogatott a csendes-óceáni Vanuatu szigetcsoportról Greizer Miklós és felesége, Zsófia, valamint iker gyermekeik.
A házaspár a Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének munkatársai, akik elkötelezett külmissziós szolgálatban, immár több, mint hat éve segítik a távoli országban, Tanna szigetén, Lowaneai faluban a helyi presbiteriánus közösséget.
A világmisszió az egyik legnagyobb keresztyén mozgalom napjainkban, és legfontosabb területe ma a bibliafordítás. Miklós és Zsófia közös látása és szolgálata, hogy az ott élő emberek saját anyanyelvükön kaphassanak hozzáférést a Bibliához, és érthessék meg Isten szavát. A helyi közösséggel partnerségben nem csupán bibliafordítással kapcsolatos célokat segítenek, hanem írás-olvasás oktatással, énekgyűjtéssel, a források digitalizálásával is foglalkoznak. Ennek szentelik jelenleg életüket, szolgálatukat, mindennapjaikat, gyermekeikkel együtt.
Rendkívül érdekes, színes, képes és interaktív beszámolót tartottak a jelenlévőknek az évekkel ezelőtti elhívásukról, a közös útra való készülődésükről, az utazásukról, és a most megélt mindennapjaikról. Bepillanthattunk az ott élő emberekkel való kapcsolatukba, láthattuk, hogy a szerényebb tárgyi feltételek, adottságok ellenére Isten mindig megadja a megoldásokat az Őt keresők és az Ő szavát hirdetni akarók számára az ige terjesztésére. Az ittenihez képest teljesen más világ tárult fel előttünk, legtöbbször a csodálat, időnként a döbbenet kerítette hatalmába a hallgatóságot.
Praktikus eszközöket is láthattunk: hangfelvevő készüléket, autentikus viseletet, természetes növényi alapanyagból készült táskát, legyezőt. Az összes közül talán az áramforrás nélküli lemezjátszó volt a legnépszerűbb, melyet egy egyszerű golyóstoll segítségével lehetett megszólaltatni, melyen hallhattuk is, hogyan dicsőítik az ottani nyelven Istent. A bátrabbak ezt ki is próbálhatták.
Rendkívül tartalmas, megindító, humorral fűszerezett előadást hallhattunk. Sokunk szívében megmaradt Miklós elgondolkodtató mondata: „Nekünk óránk van, az ottaniaknak pedig idejük.”
Az alkalom szeretetvendégséggel és kötetlen beszélgetéssel zárult, szorgos asszonykezek által sütött finomságok mellett időzhettünk egymás társaságában.
Hálásak vagyunk, hogy részesei lehettünk Miklós és Zsófia előadásának. Köszönjük, hogy ellátogattak egyházmegyénkbe. Hordozzuk imádságban a Greizer család és minden külmissziót teljesítő testvérünk szolgálatát!
Szöveg: Vassné Éliás Krisztina (Ibrány)
Tiszántúli Református Egyházkerület