„Aki óvodát, bölcsődét épít, az a jövőt építi”
„Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök. Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget” – hangzott a Zsoltárok könyvének 127. fejezete október 31-én, a Tégláskerti református templom ünnepi istentiszteletén.
Volt ok az örömre ezen a napon a Debrecen-Tégláskerti Református Missziói Egyházközségben, ugyanis két fejlesztésük is beért az utóbbi időben. Hétfőn délelőtt áldotta meg Vad Zsigmond nyugalmazott esperes a Tégláskerti Református Óvoda épületét, melyben az elkötelezett nevelők januártól hatvan kisgyermeket tudnak az igaz hit felé terelgetni. És ugyancsak ezen a napon tették le bölcsődéjük alapkövét is Hadházi Tamás esperes áldáskérését követően.
„Így adunk hálát azért az ajándékért, amellyel a tégláskerti gyülekezetet megajándékoztad, azzal a különleges kegyelemmel, amellyel részeltetni kívánod a kicsinyeket, azok nevelését reánk bízod, hogy azokat a te dicsőségedre és embertársaink javára nevelhessük, olyan alapot adjunk az ő számukra, amely egész életükre meghatározóak lesznek” – fogalmazott Vas Sándor lelkész az áldást és alapkőletételt megelőző ünnepi istentiszteleten a tégláskerti református templomban.
Mint mondta, céljuk, hogy olyan szeretetben neveljék a gyermekeket, hogy azok minél közelebb kerüljenek az Örökkévalóhoz, és úgy tudjanak rácsodálkozni az Isten hatalmasságára, mint ahogy ők maguk csodálkoznak, hogyan kapták az áldást, hogy egy ilyen intézmény beindítói, létrehozói és fenntartói lehetnek.
Fekete Károly püspök a Zsoltárok könyvének 127. fejezetét, annak 3. és 4. versét magyarázta a gyülekezetnek.
„Reménység és felelősség is a gyermek, a legtöbb, amit tehetünk, hogy oda vezetjük őket Jézus Krisztushoz, aki ismeri, szereti, vezeti és oltalmazza őket. Rendeltetésük, alkatuk, természetük, génjeik szerint tanítgatja és neveli őket és elrendeli azt, hogy mi is úgy bánjunk velük, ahogy nekik a legjobb. Áldás együtt menni a mi Urunkhoz és ebben a közösségben megmaradni, az Isten áldásában ugyanis minden új távlatot nyer” – hangsúlyozta a püspök.
Mint mondta, a zsoltár nem véletlenül hasonlítja a gyermekeket a nyilakhoz. A nyilakat gyakran a „tegez fiai”-nak nevezték. Ebben a tartóeszközben a harcos nem össze-vissza, hanem szépen elrendezve tartotta a nyilait – így volt esélye megnyerni a csatát. A következő nemzedékeket is úgy kell fölkészíteni, rendbe szedni, hogy az élet harcaiban meg tudják állni a helyüket.
„Azt szeretném, ha nem önpusztítókból, károkozókból állna a közösségünk, hanem a tegez fiaiként: összerendezettekből. Legyenek úgy felkészítve, hogy testileg, szellemileg, lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik célba tudnak jutni, ehhez pedig az kell, hogy a nekik megfelelő módon neveljük őket” – tette hozzá.
„Krisztus miatt vannak jó kezekben a gyermekeink, mert ő a hős vezér” – fogalmazott, majd Isten áldását kérte az új óvodára és bölcsődére.
Szilágyi János főgondnok az utóbbi idők áldásait sorolta, mint mondta az egyházmegye területén idén három gyülekezeti és egy kerületi fenntartású óvodát adnak át.
„Mindez azt jelenti számomra, hogy mind a négy óvodára hatalmas igény van. A szülők olyan intézménybe szeretnék járatni ugyanis gyermeküket, amit csak egy református intézmény adhat meg” – szögezte le.
Hangsúlyozta, a jövőnk azoknak a gyermekeknek a szívében van, akik biztonságban és szeretetben fognak felnőni.
„Nehéz időket élünk mostanság, és erre hogyan válaszol Debrecen városa? Óvodákat, bölcsődéket, iskolákat építtet, újíttat fel” – ezt már Piros Zoltán önkormányzati képviselő mondta. Hozzátette: a Tégláskertben nagyon nagy a közösség ereje, ennek motorja pedig a református egyház.
Dr. Szilágyi Veronika, a Családbarát Magyarország Központ jogi és beszerzési igazgatója úgy fogalmazott, olyan kiemelt alkalom a mai, ahol nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen nagy áldás a gyermek.
„Hálát adhatunk, hogy olyan nevelők gondozására bízhatjuk őket, akik teljes szívükkel, szeretetükkel állnak gyermekeink mellé” – mondta, majd kitartást, szeretetet, erőt kívánt a további munkákhoz is.
Dr. Pálfi Sándor egyetemi intézetvezető ünnepi köszöntőjében arról beszélt, jó érzés számára látni, hogy számos új intézmény jött létre az elmúlt években.
„A mi életünk úgy folytatódik, hogy a gyermekeink viszik tovább, ezért aki óvodát, bölcsődét épít, az a jövőt is építi. A kisgyermekek nevelésében a legfontosabb, hogy érezzék a gyerekek, hogy szeretik őket” – emelte ki.
Végezetül Szombati Róbert, az egyházközség műszaki ellenőre ismertette az épület műszaki megoldásait, a hűtésével, fűtésével kapcsolatos tudnivalókat.
A hálaadás méltó módon, szíveket melengető rövid koncerttel zárult a Pécsi Tudományegyetem művészeti hallgatóinak jóvoltából.
Szöveg: Szilágyi Szilvia
Fotók: Miskolczi János
„Így adunk hálát azért az ajándékért, amellyel a tégláskerti gyülekezetet megajándékoztad, azzal a különleges kegyelemmel, amellyel részeltetni kívánod a kicsinyeket, azok nevelését reánk bízod, hogy azokat a te dicsőségedre és embertársaink javára nevelhessük, olyan alapot adjunk az ő számukra, amely egész életükre meghatározóak lesznek” – fogalmazott Vas Sándor lelkész az áldást és alapkőletételt megelőző ünnepi istentiszteleten a tégláskerti református templomban.
Mint mondta, céljuk, hogy olyan szeretetben neveljék a gyermekeket, hogy azok minél közelebb kerüljenek az Örökkévalóhoz, és úgy tudjanak rácsodálkozni az Isten hatalmasságára, mint ahogy ők maguk csodálkoznak, hogyan kapták az áldást, hogy egy ilyen intézmény beindítói, létrehozói és fenntartói lehetnek.
Fekete Károly püspök a Zsoltárok könyvének 127. fejezetét, annak 3. és 4. versét magyarázta a gyülekezetnek.
„Reménység és felelősség is a gyermek, a legtöbb, amit tehetünk, hogy oda vezetjük őket Jézus Krisztushoz, aki ismeri, szereti, vezeti és oltalmazza őket. Rendeltetésük, alkatuk, természetük, génjeik szerint tanítgatja és neveli őket és elrendeli azt, hogy mi is úgy bánjunk velük, ahogy nekik a legjobb. Áldás együtt menni a mi Urunkhoz és ebben a közösségben megmaradni, az Isten áldásában ugyanis minden új távlatot nyer” – hangsúlyozta a püspök.
Mint mondta, a zsoltár nem véletlenül hasonlítja a gyermekeket a nyilakhoz. A nyilakat gyakran a „tegez fiai”-nak nevezték. Ebben a tartóeszközben a harcos nem össze-vissza, hanem szépen elrendezve tartotta a nyilait – így volt esélye megnyerni a csatát. A következő nemzedékeket is úgy kell fölkészíteni, rendbe szedni, hogy az élet harcaiban meg tudják állni a helyüket.
„Azt szeretném, ha nem önpusztítókból, károkozókból állna a közösségünk, hanem a tegez fiaiként: összerendezettekből. Legyenek úgy felkészítve, hogy testileg, szellemileg, lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik célba tudnak jutni, ehhez pedig az kell, hogy a nekik megfelelő módon neveljük őket” – tette hozzá.
„Krisztus miatt vannak jó kezekben a gyermekeink, mert ő a hős vezér” – fogalmazott, majd Isten áldását kérte az új óvodára és bölcsődére.
Szilágyi János főgondnok az utóbbi idők áldásait sorolta, mint mondta az egyházmegye területén idén három gyülekezeti és egy kerületi fenntartású óvodát adnak át.
„Mindez azt jelenti számomra, hogy mind a négy óvodára hatalmas igény van. A szülők olyan intézménybe szeretnék járatni ugyanis gyermeküket, amit csak egy református intézmény adhat meg” – szögezte le.
Hangsúlyozta, a jövőnk azoknak a gyermekeknek a szívében van, akik biztonságban és szeretetben fognak felnőni.
„Nehéz időket élünk mostanság, és erre hogyan válaszol Debrecen városa? Óvodákat, bölcsődéket, iskolákat építtet, újíttat fel” – ezt már Piros Zoltán önkormányzati képviselő mondta. Hozzátette: a Tégláskertben nagyon nagy a közösség ereje, ennek motorja pedig a református egyház.
Dr. Szilágyi Veronika, a Családbarát Magyarország Központ jogi és beszerzési igazgatója úgy fogalmazott, olyan kiemelt alkalom a mai, ahol nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen nagy áldás a gyermek.
„Hálát adhatunk, hogy olyan nevelők gondozására bízhatjuk őket, akik teljes szívükkel, szeretetükkel állnak gyermekeink mellé” – mondta, majd kitartást, szeretetet, erőt kívánt a további munkákhoz is.
Dr. Pálfi Sándor egyetemi intézetvezető ünnepi köszöntőjében arról beszélt, jó érzés számára látni, hogy számos új intézmény jött létre az elmúlt években.
„A mi életünk úgy folytatódik, hogy a gyermekeink viszik tovább, ezért aki óvodát, bölcsődét épít, az a jövőt is építi. A kisgyermekek nevelésében a legfontosabb, hogy érezzék a gyerekek, hogy szeretik őket” – emelte ki.
Végezetül Szombati Róbert, az egyházközség műszaki ellenőre ismertette az épület műszaki megoldásait, a hűtésével, fűtésével kapcsolatos tudnivalókat.
A hálaadás méltó módon, szíveket melengető rövid koncerttel zárult a Pécsi Tudományegyetem művészeti hallgatóinak jóvoltából.
Szöveg: Szilágyi Szilvia
Fotók: Miskolczi János
Tiszántúli Református Egyházkerület