Átvisz - imádság a kamaszokért

Urunk, Istenünk!

Mi évszakokat számolunk, sorolunk, nyár, ősz, tél, tavasz... Előtted pedig ezer esztendő egy nap. Neked csak a most van, de a most az örökkévalóság. Nekünk a most a kérdésekkel, félelmekkel, tervekkel, vágyakkal teli bizonytalanság. Szeretnénk a te szemeden keresztül látni a világot és magunkat. De tudjuk, te most még nem ezt szántad nekünk. Ezért kérünk, hogy amit tehetünk, abban bátoríts, erősíts meg minket.

Most új tanévet kezdünk. Ha csak magunkat látjuk, nem látunk semmit. Ha téged látunk, mindent látunk. Tedd a mi semminket valamivé, s használj minket, hogy érezhessük, mi is a te alkotásaidként gyönyörködtethetünk téged és másokat.

Kérünk, pótold ki, ami belőlünk hiányzik, de ne ébressz hamis reményt. Mutasd meg valódi küldetésünket és adj sok örömet, hogy ha meg is fáradunk az úton, legyen kedvünk újra erőt kérni és újra indulni.

Urunk, most körülöttünk is minden olyan félelmetes és bizonytalan. De tudjuk, te nem akarod a világot pusztulásba vinni. Akadályokat, próbákat állítasz elénk és mi szeretnénk erősek lenni. Szeretnénk Atyánk, ha büszke lehetnél ránk.

Így kérünk most tőled bocsánatot, irgalmat, kegyelmet. Hogy megtisztulva és újulva indulhassunk tiszta lappal. Engedd, hogy magunkat is tisztának lássuk és akarjuk a másik embert is így nézni. Aki társunk itt a földön, akit te adtál mellénk, aki által minket is formálni szeretnél.

A te áldásodat kérjük, áldd meg az új utakat. Adj csodákat, adj ébredést. Mert semmi másra nincs most nagyobb szükségünk, csak a te tisztán érezhető megjelenésedre és jelenlétedre!               

Ámen