Az aradi vértanúkra emlékeztek
Mintegy hatvan református diák vett részt tanáraik kíséretében a debreceni Honvédtemetőben tartott október 6-i megemlékezésen.
A 90. zsoltár eléneklése után Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész beszédében az evangélium mondatát idézte: „Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Mint mondta, „október 6-án a honvéd tábornokok életüket adták a mai generációk szabadságáért. Az azt követő üldöztetésnek, elnyomásnak és önkénynek katonák, pedagógusok, lelkészek, iskolák és diákok is áldozatul estek. A Nemzeti Gyásznap nemcsak a múltba tekintésről szól, hanem a jövő felé fordulásról is: ápolva a hősök emlékét, erőt merítünk a holnaphoz”. Beszédében kiemelte azt, hogy az ifjúság helytállása az aradi hősöknek is fontos volt, kivégzése előtt így töprengett Kiss Ernő honvéd altábornagy: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük, és a hazáé az életük!”
A Szózat eléneklése után a Debreceni Református Kollégium nevében a diákok, a Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat nevében Sajtos Szilárd százados, debreceni református tábori lelkész, és Dudás Ferenc hadnagy, hódmezővásárhelyi református tábori lelkész koszorúztak.
Az ünnepség végeztével a diákok megismerkedtek a Honvédtemetővel, külön megállva Dr. U. Szabó Gyula, 27 évet élt református főgimnáziumi tanár, tartalékos zászlós sírjánál, aki 1914. október 14-én esett el.
A Honvédtemető bejárása után a diákok a dandár Csapatmúzeumát tekintették meg Máté Gyula közalkalmazott tárlatvezetésével.