Összhang - Virágok a templomtérben
Mond el virággal az Úr szeretetét
A virág szó hallatán szemet gyönyörködtető, illatos, esetleg különleges megjelenésű növény, virágcsokor idéződik fel bennünk, vagy kertek, rétek istenadta harmóniája juthat eszünkbe.
Amikor tanultam a virágkötészetet külön fejezet foglalkozott a szakrális terek feldíszítésével, ezek a tanulmányok azonban főleg az egyházi ünnepekre és esküvőkre korlátozódtak.
Éppen ezért számomra az igazi kihívás vasárnaponként az istentiszteletekre az úrasztalára odatenni egy vagy kettő vázában a csokrot, illetve tűzni egy virágtálat, asztaldíszt. Mi történik, mielőtt beszerezném ehhez a virágokat? A mai napig többször elolvasom az igét és imádkozom, hogy Isten adjon látást és mértékletességet – mivel elég nehéz a virágpiac választék bőségének ellenállni.
Azt gondolom, bármely virág, színtől, fajtától függetlenül - ami a természetben megterem - méltó Istent dicsőíteni. A kompozíciókban ugyanúgy helye van az erőtől duzzadó virágszálaknak, mint a gyengébbeknek, amiket megtámasztanak az erősebbek.
Azt remélem, ha a Szentlélek vezet bárkit ebben a szolgálatban, akkor a virágkészítményei a helyükön vannak, nem terjeszkednek túl, nem uralják a teret, de jelentéktelenné vagy funkció nélkülivé sem válnak, belesimulnak az istentiszteletbe.
A Biblia több helyen foglalkozik a teremtett világ növényeivel, ezek szimbolikája megjelenik a hétköznapi életünkben: béke-olajág , szőlőtő, amelybe beoltattunk, jó gyümölcsöt terem, búzakalász, mely ha földre esik, elhal, de sokszoros termést hoz. A győzteseknek pálmaág jár, a hosszú tűrést az eringium(bogáncs) jeleníti meg. A gyöngyvirág Mária könnyei, a golgotavirág pedig Jézus szenvedését ábrázolja. Viszont van egy közmegegyezésen alapuló, a kultúránk részét képező hétköznapi virágnyelv is, aminek segítségével képesek vagyunk virággal érzelmeket, érzéseket közvetíteni.
Ennek bemutatására álljon itt példaként a virágok királynőjének a rózsának színei szerinti jelentése, persze a teljesség igénye nélkül.
Fehér rózsa: tisztaság, tisztelet, az újrakezdés reménye. Krémszínű: méltóság, nyugalom; sárgarózsa: barátság, hűség, öröm; narancssárga: tiszta energia, lelkesedés, lázadás; barack: megbecsülés, hála; halvány rózsaszín: fiatalság, kedvesség; sötétebb rózsaszín: csodálat, elegancia; piros: túláradó érzelmek; vörös: mártíromság; burgundi: önuralom, visszafogottság; halvány lila: romantikusság; mély lila: nemesség, misztikusság; zöld: egészség, termékenység.
Végül úgy gondoltam felteszem a kérdést a gyülekezetünkben férfiaknak és nőknek. Mit jelent nekik az úrasztalán lévő virág? Ezeket a válaszokat kaptam:
- Mindegy milyen fajta, csak legyen arányos, szimmetrikus és rendezett. Nem csak a csokor magában, hanem úgy együtt minden az úrasztalán.
– Az asztalon a virág megkerülhetetlen történet. Az isten által teremtett természetet hozza be a templomba.
– Természetes dolog az úrasztalán a virág, mert anélkül kopár lenne. Óhatatlanul a prédikáció alatt megpihen a szem a virágon és a Biblián.
– Nekem az életet jelenti, az évszakok váltakozását, és jelzi az ünnepeket is.
- A csokor a kerekségével olyan, mint mikor úrvacsorakor mi körül álljuk az úrasztalát. Néha ha ránézek, és Jézus Krisztusra emlékeztet.
– Boldogság, reménység, hozzátartozik a lelkiséghez.
– Dicsőítés, tisztelet. Egyszerre állandó és változó hétről hétre.
- A lényeg, látszódjon a lelkész és ne legyen túl csicsa. Helyben termesztett virágok legyenek, a minél kisebb ökolábnyom miatt. Van, amikor szétosztják a virágokat, ez jó, mert erről az ajándékozás és az újrahasznosítás jut eszembe.
– Örülök, ha sokféle virág van a csokorban. Így kisebb az esélye az allergizáló növények koncentrációjának.
A hívek válaszaiból kitűnik, a virágoknak meg van a helye az istentiszteleteken és képesek közvetíteni mennyire szeret minket az Úr!
Kun Erna
(virágkötő, gyülekezeti tag, Gazdagréti Református Egyházközség, Dunamellék)