Ha ízét veszti, hogyan adjátok vissza? - Böjti sorozat
Jézus kérdez - A Tiszántúli Református Egyházkerület Böjti sorozat
Ige: „Jó a só, de ha a só ízét veszti, hogyan adjátok vissza az ízét? Legyen bennetek só, és éljetek békességben egymással.” (Mk 9,50)
Ez a só íztelen! – ma nehezen elképzelhető, hogy főzés közben így kiáltok fel a konyhában. Azonba Jézus idejében mindennapos élettapasztalat volt. Nem voltak légmentes tárolóedények, és a só tisztasága is hagyott némi kívánalmat maga után: leggyakrabban a Holt-tenger vize volt a beszerzőhely. Egészen szokványos volt, hogy a nyitott tálakban tartott só a levegő páratartalmával vegyülve idővel elpárologtatta a sótartalmat, kipárolgott az íz. S habár kinézetre senki nem mondta volna meg, a kóstolás mindig fényt derített az igazságra: sótlan a só. Használhatatlan, menthetetlen. Mindenki tudta: ilyenkor már nincs mit tenni. Jézus ráerősít erre a tudásra, amikor rákérdez: hogyan adjátok vissza? És mindenki tudta: sehogy. Nem tudjuk.
„Legyen bennetek só”- hangzik a tanítványság leckéje Jézustól nekünk. Kettős lecke sóról és emberi életről. Az életünkről, ami megízesedhet, másokat gazdagíthat, ugyanakkor íztelenné válhat, kiüresedhet, másokat is meglophat.
„Legyen bennetek só.” – azaz ne felejtsétek, ez egy illékony állapot. Az életből kipárologhat az íz. Mert az ember körülményei – legyenek azok bármilyen támogatók, vagy éppen veszedelmesek, nem képesek megőrizni téged. Az életed ízére és tartósságára a körülményeid nem adnak biztosítékot. És ennek a „nem tudásnak” – azaz, hogy nem tudom az életemet bebiztosítani: ereje van, gyógyító ereje, ha afelé fordulok vele, aki az élet Ura és Teremtője. A nem tudás imádságának életre szabadító ereje van: Istenem, nem tudom megtartani, megőrizni, egyben tartani az életem. Vezess! Követlek. Te vagy az életem egyedüli Ura.
„Legyen bennetek só.”- azaz ne felejtsétek, az élet íze ajándék. Mindened, amid van, Istentől van, és ne fukarkodjál vele. Máté evangéliumában így olvashatjuk: „Ti vagytok a föld sója.” (Mt 5,13) Adjatok abból, amit Ti magatok is Istentől kaptatok: irgalmat, könyörületet, békességet, jó szót, egyenes beszédet, tiszta szót, előzékenységet, szeretetet, önzetlenséget…
A mai napon legyen az imádságunk a Krisztus követésnek, és az Istenre hagyatkozásnak a megerősödése. Engedjük Istennek, hogy megmutassa és vezessen abban, kiknek tartozunk bocsánattal – mert megloptuk az élet ízét, és hogyan lehetünk megízesítő sóvá a környezetünk számára a mai napon. Ámen.
Kérdések tovább gondolásra:
1. Van bennem íz, só?
2. Kinek van a környezetemben szüksége támogatásra, ízre?
Énekjavaslat: 461. A töredelmes szívet
https://enekeskonyv.reformatus.hu/digitalis-reformatus-enekeskonyv/enek/456/
Bogyó Zsófia