Miért tanakodtok szívetekben? - Böjti sorozat
Jézus kérdez - A Tiszántúli Református Egyházkerület böjti sorozata
Ige: „Miről tanakodtok szívetekben?” (Lk 5,22) – teszi fel ezúttal a kérdést Jézus.
Sokan vannak körülötte ez alkalommal is Júdea és Galilea falvaiból, akik szabadulást, gyógyulást várnak. Jeruzsálemből is érkeztek számosan, köztük farizeusok és törvénytudók, akik saját föltételezéseik visszaigazolását várják, – ebben látva és ragadva meg személyes szabadságuk és igazságuk tartópilléreit.
Előbbiek különféle sérültségekkel vagy hiányokkal érkeztek, akik itt és most sóvárogják a változást. Utóbbiak a múltból merített tudásuk és jövendőre vonatkozó elvárásaik felőli bizonyossággal foglalják el helyüket a házban, ahol Jézus van „a középen”, azaz a fókuszban.
Olyan sokan lettek ott hirtelen, hogy a Mestert már lehetetlen testközelből érzékelni. Eközben négy férfi hozná hordágyon egy mozgásképtelen barátját, hátha Jézus meggyógyítaná, – aki mintha nem is lenne jelen, hisz vele csak történnek a dolgok. Tőle az lenne elvárt, hogy beletörődik tehetetlenségébe.
A hordágyat cipelő négy ember nem nyugszik bele a látszólagos lehetetlenbe, mindent megpróbálnak, hogy Jézus közelébe jussanak. Közös a reményük arra nézve, hogy van értelme útkeresésüknek. Minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy Jézus lábai elé tegyék a maga ügyében érdemben eljárni nem képes „bénát”.
Hitüket látva tesz bizonyságot Jézus Isten erejéről és igazságáról. Ők négyen együtt a remény megjelenítői és a reménylett dolgok megvalósulásának eszközei. Ők hitték, hogy van felállás, van továbblépés a bűnök megkötözöttségéből, az önvád és önsorsrontás bénultságából. Nem volt kérdés számukra, hogy lelki oka van az aktuális testi állapotnak, de az is nyilvánvaló volt számukra, hogy a béna embert a maga teljes valójában kell a gyógyulás esélyének kitenni.
A farizeusok és írástudók a múlt felől nézik a szemük előtt zajló dolgokat. Éppen arra a kérdésre nincs válaszuk, amit Jézus kérdez tőlük: hogy min töprengenek éppen. A jelent nem érzékelik. A hordágyon fekvő bénánál sokkalta megkötözöttebb a gondolkodásuk.
Az számít nekik, amit eddig véltek a dolgokról, ami eddig működött, vagy működni látszott a Mindenhatóról alkotott elképzeléseiket tekintve. Az foglalkoztatja őket, mi miért van úgy, s nem az, hogy talán lehetne másképp. Kiforrott eszmerendszer van a fejükben arról, miért nem történhet meg a változás.
Bizony, én, a történet olvasója is megszólítva érzem magam Jézus fenti kérdése nyomán:
1. Mivel könnyebb nekem, ha határt szabok Isten mindenható erejének?
2. Vajon mit hozna a magával a kilépés a saját gondolatmenetemből?
Javasolt ének: 763. Hadd látlak Téged, ó, szívem Ura
https://enekeskonyv.reformatus.hu/digitalis-reformatus-enekeskonyv/enek/507/
Dr. Kis Médea
TTRE Pásztorációs Intézet