Az együttérzés kultúrája felé

A Kulturális Archeológia Csoport a kulturális emlékezet-kutatást és az irodalom- illetve társadalomtudományok metszéspontjában elhelyezhető jelenségek feltérképezését tartja feladatának. Tevékenységük célja a tudományos párbeszéd, valamint az adott területre irányuló kutatás legfrissebb nemzetközi eredményeinek közvetítése. Az interdiszciplináris érzelemkutatás közel tíz éve tart, a félelem, az erőszak, az áldozat, és a szégyen reprezentáció után 2022-ben az együttérzés került górcső alá, mégpedig a könyörület, szánalom, sajnálat és szolidaritás vizsgálatán keresztül.

Az interdiszciplináris workshop szervezői a DRHE Hittudományi Doktori Iskolája, a Debreceni Egyetem Kulturális Archeológia Kutatócsoportja, az MTA DAB Vallástudományi és Teológiai Munkabizottsága és az MTA DAB Politológiai Munkabizottsága voltak. Az alkalom résztvevői betekintést nyerhettek a kérdés teológiai, vallástörténeti és filozófiai aspektusaiba, az együttérzés kultúrájának művészi ábrázolásaiba, és azokba a pszichológiai, szociológiai, jogi és politikai szempontokba, amelyek a vizsgált érzelmeket az emberi viszonyokban megalapozzák és garantálják.

Hit és cselekedetek

A workshop hagyományosan teológiai előadásokkal vette kezdetét. Németh Áron, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója Ruth könyvének tanulságai alapján ismertette a héber „heszed” fogalmát, vagyis azt a fajta könyörületességet és szolidaritást, amely nem kölcsönösségen alapuló morális kötelesség, hanem áttöri a törvények korlátját, hogy extrém körülmények között is biztosítsa a szolidaritás intézményét.

Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára és Doktori Iskolájának vezetője a szánalom, az irgalom és könyörületesség teológiai dimenziót vizsgálta előadásában. A teológiai fogalmak sajátosságain, az antik filozófiai fogalmakkal való kapcsolatukon, a misericordia és compassio négy újszövetségi dimenzióján, valamint Dietrich Bonhoeffer börtönleveleinek témába vágó gondolatain keresztül emlékeztette a hallgatóságot, hogy újra és újra  tisztázni kell a könyörülő Istenbe vetett hit és a hívők irgalmas cselekedetekre való motivációja közötti összefüggéseket.

Változó szolidaritás

A politika és az együttérzés sajátos kapcsolatára világított rá Kiss Lajos András, a Nyíregyházi Egyetem nyugalmazott oktatója és Balogh László Levente, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanára, akik Hannah Arendt filozófus nyomán az empatikus társadalom kialakulásának esélyeiről, valamint az erőszak és a sajnálat politikai hatásairól tartottak előadást.

A választott téma bölcsészettudományi értelmezését segítette Valastyán Tamás, a Debreceni Egyetem Filozófia Intézetének tanára a Dante és Novalis műveiben kialakuló szerelem és együttérzés poétikai és teoretikus konstrukcióján keresztül; Pabis Eszter, a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének oktatója „Az együttérzés (Mitleid) diskurzusai a kortárs német kultúratudományban” című előadásában; és Takács Miklós, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézetének oktatója Käte Hamburger együttérzésről alkotott fenomenológiai koncepciójának segítségével.

Takács Erzsébet, az ELTE Szociológiai Intézetének tanára hangsúlyozta, hogy az együttérzés a szociológiai gondolkodás alapvetése, hiszen a társadalom a „másikkal” való összetartozás érzésével jön létre, ugyanakkor jelenleg a szolidaritás átalakulóban van. Barcsi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Jogbölcseleti és Társadalomelméleti Tanszékének oktatója is ezeket a gondolatokat támasztotta alá, előadásában a halál tabuizálásának társadalmi szinten káros hatásaira és az elmagányosodásra hívta fel a figyelmet.  Ureczky Eszter, a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetének tanára pedig két, az elmúlt években megjelent film segítségével (Az Apa, Szupernóva) mutatta be a demencia ábrázolásán keresztül megjelenő kapcsolatokat, kérdéseket, valamint az együttérzés és szolidaritás megnyilvánulásait.

Az előadásokat a korábban megszokott módon egy kultúratudományi kötetben teszik majd közzé a szervezők.

Farkas Zsuzsa