Katolikus teológust tüntettek ki az Ökumenikus imahét záró alkalmán

Dr. Benyik György a Szegedi Biblikus Konferencia megalapításával, folyamatos szervezésével hosszú időn át és jelentős mértékben járult hozzá a hazai katolikus és protestáns egyházak közötti teológiai párbeszédhez, egymás kölcsönös megismeréséhez és megbecsüléséhez.

Benyik György 1952-ben született Soltvadkerten. Teológiai tanulmányait 1970–1971-ben a szegedi Hittudományi Főiskolán, majd 1972 és 1975 között Budapesten, a Hittudományi Akadé­mián végezte. 1975-ben Soltvadkerten szentelték pappá, majd 1978-ig a kalocsai Szent Imre plébánia káplánja volt. Teológiai doktorátusát 1977-ben Budapesten, a Hittudományi Akadé­mián szerezte meg, majd 1978 és 1980 között Rómában bibliatudományokat tanult. 1978 óta tanít a szegedi Gál Ferenc Egyetem Biblikus tanszékén, jelenleg főiskolai tanár beosztásban. Több mint 170 tudományos publikációt jegyez.

Benyik György 1989-ben indította útjára a Szegedi Biblikus Konferencia rendezvény­sorozatot, amely azóta is minden évben találkozási fórumot kínál a hazai és a határon túli, katolikus bibliatudósok számára. Már 1989-ben, az első összejövetel kapcsán felmerült a kérdés, hogy nyisson-e a konferencia a többi felekezet felé. Benyik György a nyitás mellett döntött. A szegedi rendezvénysorozat ezzel a bibliatudomány magyar nyelvű művelői számára az ökumenikus találkozás és a felekezetközi párbeszéd legfontosabb fórumává vált. Az előadók között sorra jelentek meg nyugat-európai és magyar protestáns teológusok, határainkon innenről és túlról, és tapasztalhatják meg a konferencia ökumenikus nyitottságát, testvéries hangulatát, és folytathatnak a Szentírás kapcsán érdemi felekezetközi diskurzust.

Benyik György munkásságát a konferencia közössége 2020-ban egy tisztelgő kötettel ismerte el. Jól dokumentálja a szegedi találkozók felekezetközi jellegét, hogy e 886 oldalas opus 66 szerzője közül 26 a protestáns bibliatudós. Ám a konferencia ökumenikus elköte­lezettségét bizonyítja az is, hogy a konferencia által alapított tudományos elismerést, a Gnilka-díjat eddig a hat római katolikus díjazott mellett négy református és evangélikus bibliatudós is elnyerte.

Benyik György a magyarországi biblikus szakirodalom történetének kiváló ismerője és lexikográfusa. Ökumenikus beállítottságának további ékes bizonyítéka, hogy a témában szer­kesz­tett gyűjteményes kötetei (2000 és 2016) teljes természetességgel egyesítik egyetlen lexikonban a magyar katolikus és protestáns bibliatudósokat. A többi felekezet iránti nyitottságának további, kedves bizonyítéka, hogy amikor 2017-ben és 2019-ben az ő irányítása alatt elkészült egy római-katolikus hangzó Biblia, a projektbe a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, de más protestáns oktatási intézmények hallgatói is meghívást kaptak.

Dr. Benyik György kitüntetett eddigi szakmai életútja

Benyik György 1952. június 5-én született Soltvadkerten. Középiskoláit Kiskunhalason, a Szilárdy Áron Gimnáziumban és a kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte 1965 és 1970 között. Teológiai tanulmányait 1970–1971-ben a szegedi hittudományi főiskolán, majd 1972 és 1975 között Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezte. 1975-ben Soltvadkerten szentelték pappá, majd 1978-ig a kalocsai Szent Imre plébánia káplánja volt. Teológiai dokto­rá­tusát 1977-ben Budapesten, a Hittudományi Akadémián (mai nevén: Pázmány Péter Katolikus Egyetem) szerezte meg, a Magyar nyelvű biblikus irodalom a XIX. és XX. században című dolgozatával, majd 1978 és 1980 között Ró­mában, a Gergely Egyetemen (Pontificia Universita Gregoriana) tanult, és szerzett biblikus teológiai másoddiplomát.

Benyik György 1978-tól kezdve tanít a szegedi Gál Ferenc Egyetem (korábban: Hittudományi Főiskola) Biblikus tanszékén, és oktat bibliai héber és görög nyelvet, bibliai bevezetőt és szövegmagyará­zatot, valamint szociológiát. Emellett évekig tanított Szabadkán (Szerbia), valamint Budapesten a Hittudományi Akadémia levelező kurzu­sán.  Kb. 30 egyetemen tartott vendégelőadást. Munkáját jelenleg főiskolai tanári beosz­tás­ban végzi. Hittudós­ként 26 konferencia-kötetet és 11 bibliai kiskommentárt szerkesz­tett, bibliográfiája pedig 21 saját köny­vet, 66 szakta­nul­mányt, 26 cikket és mintegy 30 szakfordítást jegyez – ez utóbbit olasz, latin, angol és német nyelvből. 1995-ben jelent meg az Újszövetségi szentírás keletkezés- és kutatás­története c. munkája, amelynek sikerét bizonyítja, hogy 2004-ben újra kiadták. 2014-ben szervezésében a Studiorum Novi Testamenti Societas Szegeden tartotta az újszö­vetség kutatók világkonferenciáját, amelyen a világ öt konti­nen­sének 55 országából 267 bibliatudós vett részt.

2011 áprilisában teológiai oktatói tevékenységének megtartása mellett plébánosi kinevezést kapott a Szeged-Tarjánvárosi Szent Gellért Plébániára, ahol kisegítő lel­készként már 1975–1993 között is szolgált, és lett ezzel egyidőben az algyői Szent Anna Plébánia vezetője.

Benyik György atya a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia megalapításával, folyamatos szervezé­sével hosszú időn át és jelentős mértékben járult hozzá a római katolikus és protestáns egyházak közötti érdemi teológiai párbeszédhez, ökumenikus kapcsolataik elmélyítéséhez, egymás kölcsönös megismeréséhez és megbecsüléséhez.

A biblikus konferenciák évenkénti sorozatát 1988-ban indította el Szegeden az anyaország és a Kárpát-medence római katolikus papjai és teológusai számára, hogy segítse elmélyíteni a biblikus látásukat. A konferencia kezdettől fogva hangsúlyozottan teológiai jellegű volt, alkalmat kínálva az érdemi teológiai diskurzusra. A rendez­vénysorozat sikerét mutatja, hogy azon csak 1990 és 2013 között 3662 látogató vett részt és mintegy 360 előadás hangzott el, a konferencia gondozásában pedig 26 konferen­cia­kötet és további 18 kiadvány látott napvilágot.

Már az első összejövetel kapcsán felmerült a kérdés, hogy maradjon-e a konferencia katolikus, vagy nyisson a többi egyház felé. Olyan neves támogatóknak is köszönhetően, mint Jakubinyi György érsek, Joachim Gnilka és Ulrich Lutz nemzetközileg elismert újszö­vetségi professzorok, Benyik György szándékának megfelelően a konferencia a nyitás mellett döntött. A szegedi rendezvénysorozat ezzel a biblia­tudomány magyar nyelvű művelői számára az öku­me­­nikus találkozás és a felekezetközi párbeszéd leg­fontosabb fórumává vált. A meghívottak és az előadók között sorra jelentek meg a kiváló nyugat-európai protestáns teológusok, és jelentős arányban vettek részt a rendez­vé­nyeken a református, evangélikus és más protestáns felekezetek biblikus szakemberei is, határainkon innenről és túl. Azok a református lelkészek és oktatók, akik a konfe­rencia előadói vagy vendégei lehettek, megtapasztal­hatták Benyik György testvéri nyitottságát, a katolikus résztvevők szakmai érdeklő­dését, élvezhették a termékeny beszélgetéseket, és csatlakozhattak a rangos konferencia-kötetek szerzőinek köréhez.

Benyik György érdemeit a konferencia közössége 2020-ban egy tisztelgő kötettel ismerte el. Jól dokumentálja a szegedi talál­kozók felekezetközi jellegét, hogy e 886 oldalas tanulmánykötet 66 szerzője közül 26 a protestáns lelkész, illetve egye­temi, főiskolai oktató. Ugyancsak a feleke­ze­tek egymás iránti megbecsülését és a szegedi konferencia ökumenikus elkö­telezettségét bizonyítja, hogy a konferencia által alapított tudományos elismerést, a Gnilka-díjat 2011-es megalapítása óta hat római katolikus díjazott mellett négy református és evan­gé­likus bibliatudós is elnyerte.

Benyik György 2000-ben jelentette meg A magyarországi biblikus irodalom a kez­detek­től 1997-ig című kötetét, amelyben minden felekezet biblikus publikációi megta­lál­hatók. Ugyanez elmondható a 2016-ban közreadott A Magyar biblikusok lexikona című kötetéről is, amely ismét csak teljes természetességgel egyesíti egyet­len lexikon­ban azokat a katolikus és protestáns biblia­tudósokat, akik érdemben járultak hozzá a bibliatudományok magyar nyelvű műve­léséhez.

Ökumenikus beállítottsága egyik további jelének, de egyben elisme­ré­sének is tekinthetjük, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények 2019. évi állami akkreditációja során, protestáns kezdeményezésre, a Magyar Felsőoktatási Akkredi­tációs Bizottságtól láto­ga­tó­bizottsági elnöki megbízatást kapott, s vehette ki részét ö­t hazai protestáns, közöttük három refor­mátus felsőoktatási intézmény akkreditálásában.

S végül ökumenikus nyitottságának további, szeretetteljes bizonyítéka, hogy amikor 2017-ben az „500 hangú Biblia – Újszövetség”, majd 2019-ben a „Magyarok Hangzó Bibliája – Ószövetség” projekt keretében irányítása alatt elkészült egy római-katolikus hangzó Biblia, a projektbe protestáns oktatási intézmények, többek között a Debreceni Refor­má­tus Hittudományi Egyetem hallgatói is felkérést kaptak.

Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány

„Pro Unitate in Christo” díj

A Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány kuratóriuma 2018 novemberében alapította meg a „Pro Unitate in Christo” díjat és fogadta el a díj adományozásának rendjét. A díj neve magyar fordításban: „A Krisztusban megélt egységért”.

A díj létrehozásának elsődleges célja az ökumenikus, felekezetközi párbeszéd szimbolikus elősegítése volt hazai és nemzetközi vonatkozásban, mindenek előtt a római katolikus és a református egyház között. A díjat olyan kutatónak, egyetemi oktatónak, egyházi személynek, közéleti szereplőnek vagy példás életű egyháztagnak lehet adományozni, aki megfelel az alábbi kitételek legalább egyikének:

1. a felekezettudomány és/vagy ökumenika teológiai tudományok művelésében kimagasló eredményeket ért el hazai vagy nemzetközi vonatkozásban,
2. hosszú időn át és jelentős mértékben hozzájárult a történelmi felekezetek közötti érdemi teológiai párbeszédhez, ökumenikus kapcsolataik elmélyítéséhez, egymás kölcsönös megismeréséhez és megbecsüléséhez,
3. nem református teológusként vagy egyházi vezetőként jelentős mértékben hozzájárult a Debreceni Református Kollégium értékeinek megismertetéséhez, hírnevének öregbítéséhez, ökumenikus kapcsolatainak kiszélesítéséhez,
4. nem kuratóriumi tagként hosszú időn át és jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány az alapító okiratában rögzített küldetését gyümölcsözően kifejthesse,
5. emberi helytállása, a hétköznapokban is megmutatkozó, bátor Krisztus-követése a Deb­receni Református Kollégium és saját egyházának közössége számára példaértékű.

A díj odaítélését oklevél és emlékplakett dokumentálja.

Az emlékplakett Győrfi Ádám szobrászművész alkotása. Első lapján egy szőlőtő és vesszeinek stilizált ábrázolása látható, a vesszőkön levél és szőlőfürtök. Az ábrázolás mellett, a szőlővesszők alatt az alábbi szöveg olvasható: „Pro Unitate in Christo (Jn 15,5)”. A mottóul választott bibliai igehely, a Jn 15,5 Krisztusról mint az igaz szőlőtőről beszél, akihez minden tanít­ványnak kapcsolódnia kell, ha a megszentelődött, Istennek tetsző élet termését akar hozni. A díj alapítói az egy szőlőtőhöz kapcsolódó szőlővesszőkben a keresztyén/keresztény feleke­ze­tek egységének szimbólumát látják: a felekezetek egységét – a látható egyház szervezeti szét­ta­golt­sága ellenére is – üdvösségük és hitük közös forrásához, Krisztushoz való kapcsolódásuk biztosítja. A plakett másik oldalán a Debreceni Református Kollégium belső díszudvarának látképe látható, rajta az „Orando et laborando” felirattal, utalva arra, hogy az Alapítványt ez az intézmény felügyeli. A látkép alatt a felirat: „Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány”.

A díjhoz pénzjutalom jár, melynek összege 300.000.- Ft.

Az arra érdemes személyek díjazására a Kuratórium elnöke, a Tiszántúli Református Egyházkerület elnöksége, a díjban részesített személyek, valamint közös nyilatkozatában a Kuratórium legalább három tagja tehetnek javaslatot, a díjat az Alapítvány Kuratóriuma ítéli oda. A díj évente egy személynek adományozható.

A díj eddigi kitüntetettjei:

• 2019: dr. Kránicz Mihály római katolikus teológus, a Pázmány Péter Katolikus egyetem professzora
• 2020: dr. Bóna Zoltán református lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) volt főtitkára, a Theologiai Szemle szakfolyóirat főszerkesztője